Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A horvátországi nyaralókat befektetési céllal vásárlók közül rövidesen azokat is komoly csapások érhetik, akiknek ingatlanánál nem merülhet fel a bontás réme. A kinti hatóságok ugyanis tovább szigorították a bérbeadással kapcsolatos szabályokat. Információink szerint már az előző évben is többször szabtak ki büntetést, mert a tulajdonos – jó magyar szokás szerint – nem vette fel a kapcsolatot a helyi turisztikai kirendeltséggel és nem fizetett idegenforgalmi adót. Idén azonban már nem lehet ilyen könnyen megúszni a hasonló eseteket. Az előírás szerint ugyanis ha valaki nem szerezte meg a horvát külügyminisztériumtól a szükséges engedélyt (amire jó esetben egy évet kell várni, de nem ritka a két-három év sem), akkor ingatlanját nem adhatja bérbe. Ha mégis ezt teszi vagy akár magát, családját, vendégét nem kontrolláltatja, akkor a nyaralóban tartózkodót kiutasíthatják az országból, az ingatlant pedig lepecsételhetik.
Aki Horvátországban fektet be, az igazi kalandtúrára indul – mondta lapunk érdeklődésére Zsiday Mariann, a Vodicében kirendeltséget fenntartó Adria Ingatlan Centrum irodavezetője. Az építési szabályok három-négy havonta változnak, de a jogi dzsungelen kívül a helyi mentalitás is nehezíti a dolgokat. Czibere Ilona, a Mitropa Kft. ügyvezető igazgatója szerint a legjobb az lenne, ha honfitársaink belátnák: Horvátország egyszerűen nem befektetési terep. Arra való, hogy valaki saját ingatlanában két és fél ragyogó hónapot eltöltsön, de ebben az esetben is jól meg kell gondolni, kitől és hogyan vásárol. Czibere egyik régebbi ügyfele a mostani bontás egyik szenvedő alanya, aki elmondta: az ingatlant egy magyar érdekeltségű, de Horvátországban bejegyzett, eredetileg sportszergyártásra szakosodott cégtől vásárolta. A szóba jöhető lakások katalógusát 20-30 ezer forintért adták át, az ingatlanokat azonban a piaci ár harmadáért kínálták.
Helyi ingatlanosoktól úgy értesültünk, hogy az új horvát kormány hivatalba lépése után nyilvánvalóvá vált, hogy az építési törvényeket be fogják tartatni. A bontások már egy évvel ezelőtt elkezdődtek, de akkor csak horvát tulajdonosokat ért ez a csapás. Most egyébként már napokkal az események előtt az egész környéken megjelentek olyan – horvát nyelvű – plakátok, amelyek a bontásról tájékoztattak.
Azt, hogy a külföldi ingatlanok vételére milyen hatással lesznek ezek az események, a két szakember ellentétesen ítéli meg. Zsiday úgy véli, hogy elkerülhetetlen a negatív hatás, míg Czibere arra számít, hogy a magyarok most talán leszoknak az „egyéni akciókról”, és vásárlásaikhoz profi irodák segítségét veszik inkább igénybe.
Ha külföldön akarunk ingatlant vásárolni, egyébként sem árt előzőleg alaposan tájékozódni a kiszemelt ország jogszabályairól, illetve szakember, például ingatlanközvetítő segítségét igénybe venni a tranzakcióhoz. Horvátországban például a magyarok csak úgy vásárolhatnak ingatlant, ha a horvát igazságügyi miniszter véleményezése alapján a horvát külügyminiszter hozzájárulását előzetesen megszerezték. Ez lassú folyamat, így nyilván sokan megkerülik a szabályt, bár a horvát hatóságok szerint a többség betartja a rendelkezést. (Az engedély nélküli vásárlás sokat ronthat pozíciónkon, ha később kiderül, hogy ingatlanunk nem szabályosan épült.) Különösen résen kell lenni, amikor a kiszemelt ingatlan tulajdonosi hátterét, illetve a szükséges engedélyek meglétét ellenőrizzük. Rengeteg ingatlan helyzete nem megfelelően rendezett a földhivataloknál, a nyilvántartások akár éves csúszásban is lehetnek, így könnyen előfordulhat, hogy olyan épületet veszünk, melynek szerb tulajdonosát a háború alatt elüldözték, s olyantól vásárolunk, aki nem is adhatná el a házat. Igen sok a szabálytalanul vagy engedély nélkül felhúzott ingatlan, így némi utánjárással sok fejfájást spórolhatunk meg.
A legtöbb egykori szocialista országban szintén lemaradásban vannak a földhivatalok, így például a magyar befektetők körében kedvelt Romániában vagy Bulgáriában is. Ezekben az országokban is komoly körültekintést igényel az ingatlanvásárlás, érdemes addig keresni, amíg olyat találunk, melynek rendezettek a tulajdoni viszonyai. Emellett például Horvátországhoz hasonlóan Bulgáriában is törvény korlátozza a közvetlen part menti sáv beépíthetőségét, így a Vir szigetihez hasonló incidensek elkerüléséhez ezzel is számolni kell. A magyar magánszemélyek számára is elérhető ingatlanpiacok többségén vannak olyan speciális helyzetek vagy szabályok, amelyekkel tisztában kell lennünk. Jó példa erre Észak-Ciprus, ahol mind a mai napig sok olyan eladó telek és ház van, melynek görög tulajdonosát a háború során üldözték el. Ha ilyen ingatlant veszünk, s eredeti tulajdonosa erről tudomást szerez, akkor ellenünk is indíthat kártérítési pert, s esetleg jóval többet is veszthetünk az Észak-Ciprusban befektetett összegnél.
