Az ezredforduló óta tavaly fordult elő először, hogy az európai városokban a kereslet átlépte a 10 millió négyzetmétert – derült ki a Jones Lang LaSalle (JLL) legfrissebb elemzéséből. (Ezen belül 2004-hez képest Brüsszel, Utrecht és Frankfurt mutatta az éves bérbeadási volumen legnagyobb növekedését a piacon.) A folyamatosan emelkedő bérleti díjaknak köszönhetően az irodabérleti index 3,4 százalékkal nőtt az elmúlt év során. Ennek oka jórészt az, hogy az Egyesült Államok és Ázsia húzta globális gazdasági növekedés Európa gazdaságát is fellendítette. Az európai irodák átlagos kihasználatlansági rátája folyamatosan csökkent, s az év végére elérte a 9,2 százalékot.
(A legalacsonyabb szintet Moszkvában, Párizsban, Barcelonában és Luxemburgban mérték, ahol 3–5,8 százalék között volt.)
A közvetlen ingatlanpiaci befektetések Európában 20 százalékkal haladták meg a 2004-es szintet és rekordvolument elérve, 156,3 milliárd euró áramlott a szektorba. Az elemzők véleménye szerint a hozamok 2006-ban tovább emelkednek, melynek eredményeként idén a tranzakciók értéke elérheti a 175 milliárd eurót. Mivel a közép-európai hozamok egyre jobban közelítik a nyugat-európai szintet, az év hátralévő részében arra lehet számítani, hogy a befektetők jelentős része távolabbra tekintve szeretne nyereséget elérni – főként Bulgáriában, Romániában és Törökországban, ahol már most jelentős számú tranzakció van folyamatban. Az idei év egyik érdekes trendje, hogy a közép-keleti befektetők egyre meghatározóbbá válnak az európai ingatlanpiacon, mivel az olajexportáló országok új befektetési lehetőségeket keresnek.
Az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően a befektetési volumen Angliában 18, Németországban 22, Franciaországban 12, Svédországban pedig 60 százalékkal nőtt. Az Európában invesztált, de Európán kívül gyűjtött tőke 61 százaléka globális, 18 százaléka észak-amerikai, 16 százaléka közép-keleti, míg 5 százaléka ázsiai eredetű volt tavaly. A JLL szerint az irodapiac összesített megtérülése 21,6, a kereskedelmi ingatlanoké pedig 18 százalékot mutatott, a tőkepiaci 12,5 százalékos, a vállalati kötvénypiaci 3,8 százalékos és a kormányzati kötvénypiaci 5,3 százalékos megtérülésével szemben. Az irodai hozamok különbsége Londonban, Párizsban, Madridban, Hamburgban és Prágában 200 bázisponton belülre zsugorodott, míg a bevásárlóközpontok hozamai Angliában, Franciaországban, Spanyolországban, Lengyelországban, Magyarországon és a Cseh Köztársaságban 125 bázisponton belül vannak. A teljes befektetési volumenből tavaly is az irodák részesedése volt a legnagyobb (46 százalék), ez a mérték azonban 4 százalékkal volt kisebb a 2004-es szinthez képest. A kiskereskedelmi szektorban tapasztalható erős befektetői kereslet a szektor piaci részesedését 26-ról 29 százalékra növelte.
Bakonyi Attila