Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai ingatlanpiac szereplői a következő egy évben 2–5 százalékos áremelkedést várnak – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. – az Angyalföldi Lakásépítő Rt. és az Ingatlan és Befektetés című szakfolyóirat támogatásával készített – felméréséből. Ezen belül az új és a használt lakásoknál, valamint az irodáknál és az üzlethelyiségeknél 2-2 százalékos drágulás várható, míg az ipari ingatlanok szegmensében ennél valamivel nagyobb, 3 százalékos növekedésre számítanak. Bár az építési telkek árában várt 5 százalékos növekedés továbbra is a legnagyobb az ingatlanpiacon, a bővülés ütemére vonatkozó prognózis jelentősen elmarad a tavalyi második negyedévben mért 8 százaléktól.
A lakáspiacon nominálisan változatlanok maradtak az árak 2004 negyedik negyedévében, sőt az ingatlanforgalmazók szerint ebben az időszakban a használt lakások ára még csökkent is. Nem sokkal jobbak a következő egy évre szóló kilátások sem: a fejlesztők és a forgalmazók az egy évvel korábbi 12 hónapos várakozásaikhoz képest harmadára-negyedére csökkentették várt árindexüket. Az új lakások várható árnövekedése még az építőanyagok áremelkedését sem kompenzálja, ami azt jelenti, hogy a fejlesztők alacsonyabb profitrátával kénytelenek beérni. A tavalyi utolsó negyedévben azonban ismét élénkült a háztartások lakásépítési, -vásárlási és -felújítási kedve. A háztartások 1,6 százaléka a következő két évben tervezi lakás vásárlását vagy építését, míg 3,3 százalékra nőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek nem ennyire biztosak elhatározásukban, de ugyancsak lakás építését vagy vásárlását tervezik a következő két évben. Ez összesen mintegy 60 ezer lakásépítő vagy -vásárló háztartást jelent évente. Meglévő lakásán a háztartások 3,5 százaléka tervez biztosan jelentős fejlesztéseket egy éven belül és további 12 százalék tartja valószínűnek ilyen kiadásait. Ez összesen 356 ezer háztartást jelent évente.
Az irodapiacon 2004 második felében folyamatosan javultak a kilátások. Az utolsó negyedévben kismértékben tovább csökkent a kínálati nyomás, bár a piac ennek ellenére is túlkínálatos maradt. Az ingatlanforgalmazó és -fejlesztő vállalkozások szerint az utolsó három hónapban tovább javult az irodák kihasználtsága, s várakozásaik szerint idén tovább csökken a kiadatlan alapterületek aránya. Tavaly a fővárosi irodapiac rekordévet zárt, összesen mintegy 220-230 ezer négyzetméter területet adtak bérbe, ami közel 100 ezerrel haladja meg a 2003-as értéket. Ezzel szemben mindössze 100 ezer négyzetméter új iroda készült el, ami körülbelül fele a 2000 óta megszokott éves kínálatnövekedésnek. Becslések szerint idén 150–190 ezer négyzetméter irodát adnak majd bérbe, míg a piac 100–150 ezer négyzetméter új területtel bővül.
Az üzlethelyiségek piacán ugyan a bevásárlóközpontok szegmense nőtt a legvisszafogottabban, de a szakértők szerint a jelenlegi egyensúlyi helyzet mellett is lenne kereslet az új üzlethelyiségekre, ha jó közlekedési adottságokkal rendelkező helyen épülne új bevásárlóközpont. Ezek sikerét jelzi, hogy bérleti díjaik az elmúlt években is emelkedtek, jelenleg 20–80 euró havonta és négyzetméterenként, s idén további drágulásra lehet számítani. A belvárosi üzletek körében nem történt változás abból a szempontból, hogy a bevásárlás klasszikus környékei megőrizték presztízsüket. A bevásárlóutcák közül továbbra is a Váci utca a legkeresettebb, a nemzetközi láncok folyamatosan érdeklődnek iránta. Az egyik legkiegyensúlyozottabb szegmens 2004-ben a raktáringatlanok piaca volt, s ez, valamint a lassú piacbővülés lényegi átrendeződés nélkül folytatódik 2005-ben is. Tavaly nem épült újabb nagy alapterületű raktárbázis, a beruházók inkább a meglévő parkokat fejlesztették, s idén sem lesz ez másként. A raktárak szegmensében a kereslet és a kínálat összhangban van, a kihasználatlanság 4 százalékos, szemben a két évvel ezelőtt mért 8 százalékkal. Az új raktárak bérleti díjai 4,8–6,2 euró között mozognak havonta és négyzetméterenként.
