Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az év végére újra 7 ezer fölé emelkedhet a Magyarországon magánszemélyként ingatlant vásárló külföldiek száma. Az elmúlt két év mélyrepülése után az első félévben hajszálnyival a 2001-es első félévi szint fölé, 3225-re ugrott a külhoni vevők száma. A korábbi évek tapasztalatai szerint a második félévben rendre élénkebb a vásárlói kedv, a vevők száma az elmúlt három évben sorrendben 20, 18 és 40 százalékkal haladta meg az első félévi aktivitást, s a hosszabb távra visszatekintő statisztikák is hasonló képet mutatnak. A tendenciát piaci információk is megerősítik. (A külföldi vevők száma 2002-ben és 2003-ban egyaránt 5,8 ezer volt, 2001-ben pedig 7 ezer.)
Az ír vevők száma 2004-ben robbanásszerűen nőtt, majd megnégyszereződött, a tavalyi 109 után idén már 416 ír vett ingatlant Magyarországon – derül ki a legfrissebb belügyminisztériumi (BM) statisztikából. Az aktívabb vásárlók között voltak az első és második negyedévben a hollandok, az amerikaiak, a britek, de a belgák is ide sorolhatók, várhatóan a román állampolgárságú vevők száma sem csökken majd a tavalyihoz képest. Bár a nemzetiségi megoszlás lassan változik, azért még mindig a német-osztrák tengely a meghatározó, hiszen 2004 első félévében is ez a két náció vette meg a külföldi kézbe került magyar ingatlanok mintegy 40 százalékát. Igaz, a tavalyi teljes éves statisztikában még 55 százalék körül alakult a súlyuk, s visszaszorulásuk az utóbbi években már határozott trendet mutat.
Kérdés, hogy a magyar ingatlanpiacot képes-e befolyásolni a külföldiek ingatlanvásárlása, vagy az csak lokálisan, egy-egy fővárosi kerületben fejt ki kisebb hatást. A BM adatainak feldolgozása során feltűnő volt, hogy az ír vevők 95 százaléka (416 fő) Budapesten vásárolt ingatlant, ami az első féléves, 921 darabos fővárosi ingatlanforgalom 45 százaléka. (Tavaly még kisebb mértékű volt jelenlétük a fővárosi ingatlanpiacon, a 901 eladott budai és pesti lakásból akkor csak 108-at vettek meg.) Az ír állampolgárok vásárlásaik alkalmával egyszerre több ingatlant, csomagban vesznek, különösen a belső kerületekben.
Az írekkel szemben a hollandok kifejezetten kerülik Budapestet, vásárlásaik 99,9 százaléka vidéken csapódik le, főként Bács-Kiskun, Baranya, Nógrád, Pest és Somogy megyében. A többi, jelentősebb vevőként mutatkozó nemzet vásárlásai földrajzilag ugyancsak igen széles spektrumban szóródik, bár a jellemző a fővárosi ingatlanvétel. A németek azonban a legnagyobb számban még mindig Somogy megyét preferálják, illetve a prioritási listán szerepel még Győr-Moson-Sopron, Tolna, Vas, Veszprém, Zala és némileg Baranya megye, azaz a Dunántúl, de számottevőek a Bács-Kiskun megyei vásárlások is. Az osztrák rangsorban elvitathatatlanul az első Győr-Moson-Sopron megye, emellett Vas és Zala megyét kedvelik. A románok továbbra is Békés, Hajdú-Bihar és Pest megye pártiak. Ezekben a régiókban jelentős a beépítetlen földterületek iránti igény, míg tanyát és üdülőt eddig szinte csak Pest és Bács-Kiskun megyében vettek külföldiek.
A ingatlanok típusa szerinti megoszlásból látható, hogy a korábbiaknál kissé nagyobb a lakások iránti kereslet, az idén az első félévben az aránya már mintegy 65 százalék volt (ezen belül az első negyedévben 62, a második negyedben 68 százalék), szemben a tavalyi egész éves 63 százalékkal, s nem nagyon változik az üdülők, hétvégi házak iránti kereslet sem – az összes igény 2-3 százalékát teszi ki. A tanya 4-5 százalék, a beépítetlen földterület tavaly 22, az idén eddig közel 19 százalék volt, az egyéb ingatlanok adták a fennmaradó 9-10 százalékot.
