Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország eurózónához való csatlakozása várhatóan csökkenti majd a hitelkamatokat és növeli a lakások árát – mondta Ofer Bor, a Dash Kft. ingatlanfejlesztő cég ügyvezető igazgatója a Budapest Business Journal és a ReSource Magazin által szervezett konferencián. A külföldi példák azt vetítik előre, hogy az Európai Unióhoz (EU) újonnan csatlakozott országokban, így várhatóan Magyarországon is középtávon megnő a kereslet a magasabb minőségű, egyedi lakóépületekben található otthonok iránt. Várakozásaik szerint a külföldi ingatlanbefektetők spekulációi egyes területeken, így például a főváros V., VI. és II. kerületében mesterséges lakásár-növekedést eredményeznek.
Soóki Tóth Gábor ingatlanelemző, az Ecorys Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint az állami lakástámogatás múlt évi megszorításai bizonytalanságot okoztak a lakáspiacon. A szocpol összegének emelése és a kedvezményezettek körének bővítése pedig nem hozta a várt hatást és nem tudta kiegyenlíteni a kiegészítő és a jelzálogos általános kamattámogatás, valamint az adókedvezmények csökkentésének negatív hatásait. Az EU-csatlakozás után továbbra is a belföldi kereslet marad a meghatározó a magyar lakóingatlan-piacon – tette hozzá az Ecorys ügyvezetője. A külföldiek tavaly is mindössze négyezer lakást vettek, közöttük pedig kisebbségben vannak az unió állampolgárai. A többség az országgal határos keleti-délkeleti országokból érkező módosabb rétegből kerül ki, akik ki szeretnék használni az unió nyújtotta kedvezőbb lehetőségeket.
Budapesten 64–67 százalékban a 60 négyzetméter alatti lakásokra van kereslet, a sláger a 251–300 ezer forintos négyzetméterárú lakóingatlan – mondta Valkó Dávid, az Otthon Centrum Rt. vezető elemzője. Budán a vásárlók 28 százaléka a 15–25 millió forintos lakásokat keresi, míg Pesten a vevők 30 százaléka a 10–15 millió forint közöttieket helyezi első helyre. Továbbra is növekvő és ez idáig kielégítetlen kereslet mutatkozik a magas presztízsű hegyvidéki, bel-budai és várhegyi lakások iránt, míg fejlődő piac a Duna-part és a Belváros.
László Miklós, az ELTE mérnök-szociológusa szerint Magyarországon a bérlakásszektor mindössze az összes lakás 8 százalékát teszi ki, szemben Nyugat-Európával, ahol ez az arány 38–41 százalék. Az ELTE felmérése szerint a költözést tervezők 29 százaléka tudná elképzelni, hogy bérlakásban éljen. A lakáspiaci kereslet bővülése irányába hat a lakosság elöregedése, az iskolában eltöltött idő hosszabbodása, a házasság és a gyermekvállalás későbbre tolódása, a házasságban élők arányának csökkenése, továbbá a magas válási és alacsony újraházasodási arány. Ezzel szemben a lakáskereslet csökkenése irányába hat a lakosság évi 30-40 ezer fős természetes fogyása, az alacsony, évi 17-18 ezer fős migráció. Továbbá Magyarországon csekély mértékű a lakásmobilitás, egy ember élete során átlagosan mindössze 2,7-szer költözik más lakásba, míg ugyanez az arány Nyugat-Európában eléri a 6-7-et – tette hozzá László Miklós.
