Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon minden 10 ezer új lakás felépítése mintegy 0,97 százalékkal növelheti a GDP-t - derül ki a Növekedéskutató Intézet számításaiból. Ennek során a lakások átlagos alapterületét száz négyzetméternek, az átlagos építési költséget pedig 25 millió forintnak vették, így az ágazat kibocsátását - az ágazati kapcsolatok mérlege alapján - 181 milliárd forintnak vették. A Sebestyén Tibor és Matolcsy György jegyezte számítások szerint bruttó száz forint állami támogatásból átlagosan 27 forint áramlik vissza az államháztartásba, így a nettó kiadás csupán 73 forint. A Növekedéskutató analízisének előnye, hogy az építőipari beszállítók termelési és importadatait is bevonja az elemzésbe. A prognoszták tízezres lakásszámot vettek alapul. Az építőipar külgazdasági forgalma főként a behozatalra korlátozódik. Az ÁKM-adatok (Ágazati Kapcsolatok Mérlege - a nemzetgazdasági folyamatok legpontosabb leírása) szerint az ágazat közvetlen importja 312 milliárd forint, míg a közvetlen exportja 34 milliárd forint. A halmozott (a közvetettel együtt számított) adat pedig 465, illetve 144 milliárd forint; így a nettó import 321 milliárd forintra rúg.
A számítások alapján az ominózus 10 ezer új lakás létrehozása az építőipari vállalkozásoknál mintegy 30 ezer, a beszállítóknál pedig 14,7 ezer teljes idejű foglalkoztatottnak ad munkát. Ez a foglalkoztatási nagyság csak akkor érhető el, ha a növekvő lakásépítés új kapacitásokat vesz igénybe. Az elemzés szerint az egyik fontos elérendő cél, hogy az állam úgy támogassa a lakásépítést, hogy legalább kétszer akkora új, nem állami forrást aktiváljon (pénzben, munkában, fizikai eszközben vagy más erőforrásban), így minden 100 forint támogatás összesen 300 forint értékű kibocsátást jelentsen. Ebben az esetben ugyanis az államháztartáshoz 111 forintnyi jövedelem áramlik vissza; így a támogatás arányában 11 százalékos többletet érhet el. E számítások ellen szóló érv, hogy nehezen prognosztizálható, hogyan alakul növekvő termelés mellett az építőipari fekete- és szürkemunka aránya. Például a GKI becslése szerint az ágazatban az adóelkerülő magatartás miatt az állam jelenleg negatív nettó egyenleget ér el a lakásépítéssel szemben.
