Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lakosság az idei második félévre csökkenő ingatlanvásárlási kedvet jelzett: várhatóan a lakások és a családi házak iránti kereslet esik vissza a leginkább, ami jórészt az államilag támogatott lakáshitelek kamatainak tavaly év végi emelkedésével magyarázható – derül ki az Ecostat elemzéséből. Átmenetileg mérséklődik az építési telkek iránti kereslet, az üdülőingatlanok piacán pedig a kereslet további csökkenése várható. Az Ecostat szerint az új lakások piaca a megváltozott kedvezményes kamatozású kölcsön összegének csökkenése ellenére is élénk, még mindig jó az esély arra, hogy viszonylag kisebb összegű készpénz befizetése mellett színvonalas új lakáshoz juthassunk. Ezt támasztják alá az új lakások építéséhez nyújtott hitelek nagyságának közelmúltban napvilágot látott adatai. Tavaly az új lakás építésére, vásárlására folyósított hitelek összege januárban 16,1 milliárd, februárban 30 milliárd forint volt, az idén aláírt hitelszerződések összege januárban 22,1 milliárd, februárban pedig 41,7 milliárd forintot tett ki. (Tavaly összesen 702,6 milliárd forint lakáscélú hitelre szerződtek a bankok ügyfeleikkel, ebből 95 százalék támogatott kamatozású hitel, a többi piaci kamatozású kölcsön volt.)
Tavaly az építésügyi hatóságok 35,5 ezer lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, s közel 60 ezer új lakás építése kezdődhetett el a kiadott új építési engedélyek alapján. A használatba vett lakások száma 13 százalékkal, az új lakásépítési engedélyeké 22 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben. A lakásépítés ilyen arányú növekedését az évközi adatok alapján nem lehetett érzékelni, a folyamatok gyorsulása az utolsó három hónapban – a lakáspolitikai változások hatására – következett be. Az év utolsó negyedében 39 százalékkal több új építési engedélyt és 28 százalékkal több használatbavételi engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Az új lakásépítési engedélyek száma 1986 óta, a befejezett lakásoké 1991 óta nem volt olyan magas, mint tavaly. A fellendülés elsősorban a városi lakásépítések emelkedéséből adódik, itt átlag feletti a növekedés mind az új engedélyek (32 százalék), mind a használatba vett lakások (21 százalék) számában.
Az Ecostat felmérése szerint a második félévre az ingatlanpiac minden szereplője az előre jelzett inflációnál magasabb vagy azt elérő árnövekedést vár. Az ingatlanárakat a kivitelezési költségek, elsősorban a folyamatosan emelkedő energiaárak növelik, emellett a munkaerőköltségek várt növekedése is jelentős. Összességében legnagyobb mértékűre a telkek árának növekedését jelezték a piaci szereplők, amely várhatóan 12 százalékkal lesz magasabb a következő fél évben. Utána az építőanyagárak emelkedése (10,6 százalék), majd az építési-szerelési tevékenység árai (9,4 százalék), a tervezési díjak (9 százalék) és a munkaerőköltségek (8 százalék) növekedése következik.
A várakozások szerint a kész ingatlanok csoportjában legjobban az új lakóépületek eladási ára nő (10,4 százalék), ezt követik az új kereskedelmi építmények (9,9 százalék), logisztikai ingatlanok (9,5 százalék), A-kategóriás irodák (9 százalék). A használt logisztikai ingatlanok árai az előrejelzések szerint 9 százalékkal emelkednek. Az irodák, használt lakóházak, ipari építmények árainak növekedése 6,8–8,1 százalékra tehető. Egyes ingatlanforgalmazó cégek véleménye szerint a telkek és a használt lakások árnövekedése átlagosan nem éri el az inflációs szintet. A következő hat hónapban a lakossági ingatlanberuházások stagnálására, néhány esetben növekedésére számítanak a szakemberek. Leginkább a fővárosban és az agglomerációban várnak nagyobb értéknövekedést, de nem elhanyagolható a megyeszékhelyeken történő beruházások értéknövekedése sem. A főváros nem zöldövezeti részén és a községekben értékcsökkenést várnak az ingatlanberuházók, az üdülőövezetekben és a vidéki városokban pedig várhatóan stagnál a lakossági ingatlanberuházások értéke.
