Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idei első negyedév alacsonyabb forgalma éles kontrasztként követte az előző év végén felbolydult lakóingatlan-piac folyamatait – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. és a Wallis Ingatlan Rt. által készített felmérésből. Egyes szakértői vélemények szerint ez annak a következménye, hogy az eladási árakban érvényesítendő árnövelő tényezők a lakóingatlanárak olyan mértékű növekedéséhez vezettek, hogy az rövid távon jelentősen visszaveti a keresletet. Mások azzal számolnak, hogy az árnövekedés ennél mérsékeltebb lehet (7–10 százalék), de emellett a lakosság vásárlási kedve jórészt továbbra is fenntartható a nemrégiben több hitelintézet által is bevezetett, kedvező feltételek mellett nyújtott devizaalapú hitelekkel.
Az ingatlanfejlesztő cégek a megváltozott körülmények között is úgy látják, hogy a következő egy év során növelni képesek értékesítésüket. Ez két dologgal magyarázható. Egyrészt továbbra is van érdeklődés a jó minőségű új fejlesztések iránt, másrészről viszont figyelembe kell venni a 2004 első negyedévében érvényes relatíve alacsony bázist, melyhez viszonyítva viszonylag könnyű értékelhető növekedést elérni. E két tényező keveredését látszik alátámasztani az is, hogy mind a fejlesztők, mind a forgalmazók egyetértenek abban, hogy bár nő a piaci verseny, ez azonban még mindig távol van például az irodapiacon tapasztalhatótól.
Kiegyensúlyozottságról persze szó sincs, mint ahogy azzal is mindenki tisztában van, hogy a jövőben akár a verseny jelentős kiéleződésével is számolni kell ebben a szegmensben. Az ingatlanforgalmazók átlagosan 6 százalékos, míg az ingatlanfejlesztők 9 százalékos árnövekedést könyvelhettek el. Az árnövekedés üteme a következő időszakban várhatóan mérséklődik, 12 hónapos távlatban a forgalmazók szerint 9 százalék, míg a fejlesztők szerint 7 százalék körül alakul. Az új lakások eladási árainak első negyedéves változásához képest a használt lakások piacán tapasztalható 2 százalékos növekedés jelképesnek tűnhet. Éves viszonylatban azonban ebben a szegmensben is az inflációt enyhén meghaladó, 7 százalékos négyzetméterár-növekedésre van kilátás.
Alig változott a tavalyihoz képest a háztartások lakásépítési, illetve -vásárlási kedvét jelző mutató, s alig esett vissza a lakásbővítési, -felújítási kedvet reprezentáló mutató szezonális hatásoktól megtisztított értéke. Az első három hónapban 1,6 százalékra csökkent azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek a következő két évben biztosan lakásvásárlást vagy -építést terveznek, s 2,5 százalékra nőtt azon háztartások aránya, amelyek nem biztosan, de készülnek lakás építésére vagy vásárlására a következő két évben. Ez mintegy 54 ezer háztartást jelent évente. Meglévő lakására a válaszadók 3,1 százaléka egy éven belül jelentős összeget költ majd (felújítás, bővítés), és további 10 százalék tartja valószínűnek ilyen kiadásait. Ez 308 ezer háztartást jelent.
Az első negyedévben a nyomott bérleti díjak és a keresletet jelentősen meghaladó kínálat jellemezte a fővárosi irodapiacot. Az ingatlanforgalmazók és -fejlesztők szerint ebben jelentősebb változás a következő 12 hónap során sem várható. A többség azzal is egyetért, hogy bár Magyarország európai uniós csatlakozásának az irodapiacra is lesznek pozitív kihatásai, nagyságrendi változásokra azonban nem lehet számítani. Az első három hónapban a piaci szereplők szerint átlagosan 4 százalékkal emelkedtek az irodák eladási árai, az ingatlanfejlesztők ugyanakkor csak 1-2 százalékos áremelkedést tapasztaltak. A várakozások szerint ugyanakkor éves viszonylatban 6 százalékos áremelkedésre lehet számítani. A Wallis Ingatlan adatai szerint egyébként az első negyedévben 59 ezer négyzetméter irodaterületet vettek bérbe, ami csaknem a fele a tavalyi egész éves adatnak. (Ebből 46 ezer volt az új bérlés és 13 ezer négyzetméter a már meglévő területre szóló bérleti szerződés meghosszabbítása.) Emellett jelenleg is mintegy 30-40 ezer négyzetméter irodaterületet keresnek bérelni szándékozó társaságok, s a keresleti oldalnak ez a jelentős megélénkülése vélhetően újabb beruházásokat generál.
Mind az ingatlanfejlesztők, mind az ingatlanforgalmazók enyhe túlkínálatot jeleztek az üzlethelyiségek piacán az első negyedévben. Az előző három hónaphoz képest mérsékelten javult az ingatlanfejlesztők megítélése az üzlethelyiség-piacról, az ingatlanforgalmazóké pedig gyakorlatilag változatlan maradt. Továbbra is elsősorban a jó elhelyezkedésű, frekventált helyen épült üzleteket lehet könnyen értékesíteni vagy bérbe adni, míg a kevésbé kedvező adottságúak esetében akár több hónapos (esetleg éves) üresedéssel is számolni kell. Az első negyedévben az üzlethelyiségek értékesítési árai átlagosan 6 százalékkal emelkedtek a fővárosban, míg a következő 12 hónapban hozzávetőleg további 7-8 százalékos növekedéssel lehet számolni.
