Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Build & Econ nemrég elkészítette legfrissebb elemzését a magyarországi építő-, építőanyag- és beszállítói ipar két potenciális piacáról, az oroszról és az ukránról. A dinamikusan növekvő orosz és az igen jelentős ukrán építési tevékenység a magyar cégek számára az egyik kitörési pont lehet. Az orosz gazdaságban tapasztalt kedvező irányú változások pozitív hatást gyakoroltak az építőiparra, teljesítménye az elmúlt három évben dinamikusan fejlődött, ennek ellenére a megtermelt nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása még mindig alacsonyabb az elvártnál. Az adatok értékelésénél azonban figyelembe kell venni azt is, hogy az orosz gazdaságban – és ezen belül az építési szektorban – jelentős a feketegazdaság aránya. A hivatalos adatok szerint az orosz építőipar termelése 2002-ben közel járt a 30 milliárd dollárhoz. Az előzetes adatok azt mutatják, hogy 2003-ban az építőipar termelése mintegy 33-34 milliárd dollár értéket képviselt.
Az orosz építőipar két legdinamikusabban növekvő területe a lakásépítés és a -kereskedelem. A 2002-ben felépített közel 400 ezer lakásról szóló adat az utóbbi öt év legkedvezőbb mutatója, amelyet az elmúlt évek legmagasabb megépített átlagos lakás-alapterülete (több mint 85 négyzetméter) jellemez. Különösen erős lakásépítési boom tapasztalható Moszkvában, ahol évi 50-55 ezret hoznak tető alá. (Moszkva lakossága az agglomerációval együtt 12 millió fő.) E piacon kulcskérdés a lakásépítési költség és a finanszírozás részleteinek ismerete.
A kereskedelmi építések konjunktúrája látványos bevásárlóközpontok és irodaépületek átadásában mutatkozott meg. Ebben a tekintetben jelenleg Moszkva és Szentpétervár a meghatározó, várható azonban, hogy az elkövetkező években az építési láz eléri a többi nagyvárost is. Az irodaház-építések radikális felgyorsulásában egyelőre Moszkva jár az élen. Az átadott épületek sok esetben mélyreható városképi hatással is jártak, néhány új létesítmény a viták kereszttüzébe került. A főváros legnagyobb beruházása változatlanul a Moszkva City, amelynek építése az elmúlt években tapasztalt megtorpanást követően ismét felgyorsult. Komoly változások előtt áll az orosz idegenforgalmi infrastruktúra, tömeges szállodaépítési hullám várható, különösen Moszkvában, Szentpéterváron és a Fekete-tenger partján lévő üdülőhelyeken.
Az elavult út-, vasút- és kikötői hálózat fejlesztése és bővítése ugyancsak napirenden van, kulcskérdése a finanszírozás, ebből következően egymást követik a tenderfelhívások. Az építőipar szerkezetében messzemenően érződik a gazdaság struktúraváltása, lényegesen nőtt a magánvállalkozások aránya és súlya, ugyanakkor az elmúlt két évben már megkezdődött a tisztulás és a koncentráció is. Az elkövetkező időszakra vonatkozó előrejelzések az építőipari ágazat további konjunktúrájával számolnak és évi 9-10 százalék közötti növekedési ráta prognosztizálható (folyó áron).
Az építőiparral szemben támasztott fokozott minőségi igények mélyreható technológiai változást eredményeztek az ágazatban. Ennek következményeként nőtt az igény a korszerű építőanyagok és szerkezetek iránt. Az átalakuló építőanyag-piac felkeltette a külföldi építőanyag-gyártók érdeklődését, ez növekvő szállítási volumenekben és közvetlen befektetésekben egyaránt megmutatkozott. Az orosz építőanyag-importot dinamikus növekedés jellemzi, üteme meghaladja az építőipari termelését. Az építőanyag-import mintegy fele Németországból, Skandináviából, Svájcból, Ausztriából, Franciaországból, Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból érkezik Oroszországba, a legjobb minőségű termékekkel. További 30-35 százalékra tehető a Kínából, Dél-Koreából, Csehországból, Lengyelországból és Törökországból származó termékek aránya, ezek minősége gyengébb, szervizszolgáltatásaik jórészt megoldatlanok. A magyarországi cégek számára itt adódhat beszállítási lehetőség. Az orosz importpiac meghatározó termékei évek óta szinte azonos termékkört tesznek ki, ezek padló- és falburkoló anyagok, nyílászárók, festékek és lakkok, tapéták, hőszigetelő anyagok és rendszerek, szaniteráruk, elzáró szerelvények, fűtőberendezések, radiátorok és könnyűszerkezetek.
Az ukrán gazdaság teljesítménye szintén pozitív irányba változott, nőtt a GDP, az ipari termelés, mérséklődött az infláció. A pozitív trendek mellett azonban a gazdaságban változatlanul jelen vannak olyan, az erőteljesebb fejlődést gátló tényezők, mint a strukturális aránytalanság, a kiterjedt feketegazdaság, a korrupció, a munkanélküliség és a szegénység. Az építési piacot az elmúlt években növekedés jellemezte, a fellendülés mértéke azonban elmaradt a szakértők által korábban várt értékektől. Az általános építési teljesítménynövekedésen belül a leglátványosabb fejlődés a kereskedelmi építések terén zajlott le. A fővárosban és a nagyvárosokban számtalan új irodaház és bevásárlóközpont létesült, ugyanakkor a szállodaépítés üteme elmaradt az igényektől.
Az építési ágazat sajátos területe a lakásszektor. Az épített lakások száma 2000-ben történelmi mélypontot ért el, mindössze 63 ezer otthon átadásával. A 2001-ben kezdődött növekedés – ingatlanszakértők szerint – 2004–2006-ig jellemző marad, mértéke számos tényező függvénye, ezek közül a legfontosabb a támogatási és hitelrendszer kidolgozása és hatékony működtetése. Az építési piac neuralgikus területe a mélyépítés, az elmaradott út- és vasúthálózat fejlesztésére több terv is született, megvalósításukra azonban csak külföldi hitelek esetén van reális lehetőség. Az ukrán energetikai rendszer ugyancsak fejlesztésre szorul, a rekonstrukció kulcskérdése a szovjet időkben létesített nukleáris erőművek sorsa. Az 50 milliós ukrán piacon végbement változások, valamint a várható építési konjunktúra főként az európai és az amerikai építőanyag-gyártók érdeklődését keltette fel. Ennek következtében a néhány évvel ezelőtti hiánypiac képe alaposan megváltozott, és azt ma már az éles verseny jellemzi.
