Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyarországon található mintegy 3500 kastélyból és kúriából alig több mint ötvenben működik szálloda. Ennek részben az az oka, hogy egy kastélyszálló önmagában még nem jelent elegendő vonzerőt, integrálni kell mellé valamilyen egyéb turisztikai elemet is, például lovas-, bor- vagy vadászturizmust – mondta lapunknak Virág Zsolt, az Országgyűlés kastélyok, kúriák, várak albizottságának tanácsadója, a Magyar Kastélylexikon sorozat szerzője. Az épületekbe nehéz olyan funkciót telepíteni, amely biztosítja a rentábilis működtetést, kitermeli a felújítás költségeit és biztos alapot teremt az ingatlan hosszú távú fenntartásához. Egy romos, ezer négyzetméteres kastélyt mintegy kétmilliárd forintos beruházással lehet 40 szobás szállóvá alakítani, s a műemléki védettségből adódó többletköltségek miatt az üzemeltetés kiadásai így is jóval magasabbak, mint egy újonnan épült szálloda esetében – véli Virág.
Jelenleg több forrásból lehet támogatást elnyerni kastélyok, kúriák felújítására, fejlesztésére. A SAPARD program keretében jelentős összegek igényelhetők műemléki értékek védelmére, a falufejlesztéssel és -felújítással kapcsolatos pályázaton a tízezer főnél alacsonyabb lélekszámú települések indulhatnak. Az önkormányzatok a teljes bekerülési költség 75 százalékáért, magángazdálkodást folytató szervezetek az 50 százalékáért indulhatnak és maximum 50 millió forintot nyerhetnek el. A nemzeti fejlesztési terv regionális operatív programjának két pályázata kapcsolódhat kastélyokhoz, kúriákhoz. A turisztikai vonzerő fejlesztésére 250 millió és 1,5 milliárd forint közötti összegben pályázhatnak önkormányzatok, közhasznú szervezetek és alapítványok. Gazdasági társaságok is indulhatnak azonban a turisztikai fogadóképesség javításával kapcsolatos pályázaton, maximum 300 millió forintért. Mivel a regionális operatív program pályázatainak 75 százaléka a fejletlenebb régiókra vonatkozik, várhatóan felértékelődik az ott található kastélyok értéke is és megindulhat az ingatlanforgalom.
A kastélyok és kúriák új tulajdonosi szerkezete az 1990-es évek első felében, fokozatosan alakult ki. Az állami tulajdonban lévő épületek közül a legértékesebb műemlékeket törvényi úton állami tulajdonból ki nem adhatóvá nyilvánították. Az egykori nemesi rezidenciák mintegy 70 százaléka magántulajdonba került, jelentős részüket újonnan alakult jogi személyek vásárolták meg. A műemlékek felújítása, helyreállítása magánerőből indult meg s évről évre nő az újonnan restaurált épületek száma. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) saját vagyonkezelésében jelenleg 32 kastély van. A műemléki védettséggel rendelkező épületek műszaki állapota igen széles skálán mozog. A legjobb helyzetben azok a kastélyok vannak, amelyekben közcélú, kulturális hasznosítás folyik, itt az idegenforgalmi vonzerőt a minőség jelenti. Ahol kórházak, szociális otthonok és gyermeknevelő intézetek működnek, ott többnyire a legalapvetőbb fenntartási munkálatokat végzik csak el. A leghátrányosabb helyzetben az üresen álló, funkció nélküli ingatlanok vannak, esetükben többnyire csak a legszükségesebb állagmegóvási munkák folynak.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nemrégiben műemléki szempontok alapján rangsorolta az állami tulajdonú kastélyokat, hogy a majdani véghasznosításukra javaslatot tegyen és a műemlékegyüttesek kutatási és felújítási munkáit az úgynevezett kastélyprogramban megjelölt végcél figyelembevételével végezzék el. A KVI azokat a kastélyokat értékesítheti, amelyeket a kulturális örökség védelméről szóló törvény nem sorol az állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemlékek közé. Egyedül a Gyönkön található Magyary-Kossa-kúriát értékesíthetik belátható időn belül – nyilatkozta lapunknak Salamin Kálmán, a KVI műemlékvédelmi osztályának vezetője. A kastélyprogramban szereplő 27 épületből tíz csak a törvény módosítása után válhatna értékesíthetővé, három pedig jelenleg sincs állami tulajdonban, a fennmaradók többsége ingyenes használati joggal terhelt vagy állami funkció ellátását biztosítja.
