Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jelenleg a lakáspolitika, a lakásépítésre fordított állami kiadások nagyságrendje és elköltési módja sokkal inkább napi költségvetési és politikai, mint piaci kérdés - állítja a Társaság a Lakásépítésért Szervezet. Ezek ellenére tavaly a kiadott használatba vételi engedélyek száma évtizedes rekordot döntött, és 12,8 százalékos emelkedéssel elérte 35,54 ezret. Jóval nagyobb mértékben, mintegy 21,5 százalékkal bővült a kiadott építési engedélyek száma, majdnem elérte a hatvanezret. Mindez optimizmusra adhatna okot, de sajnos az elmúlt öt évben az átadott lakások száma csak 19-35 ezer között mozgott.
Ezek az adatok igen komolyan befolyásolhatják egy téglagyár életét - mondta Bodnár György, a Magyar Téglás Szövetség (MTSZ) elnöke. Számításaik szerint ugyanis ezer új lakás felépítéséhez mintegy 30 millió kisméretű téglaegységre van szükség, ami megközelíti egy átlagos magyar téglagyár kapacitását. Ha a prognosztizáltnál ezer lakással kevesebb épül fel egy évben, az akár egy ilyen gyár bezárását is okozhatja, ha pedig több, akkor érdemes lehet megfontolni egy új gyáregység létesítését.
Bodnár szerint azonban a beruházási döntéseket a téglagyártó iparágban igen nehéz alátámasztani, főként a lakásépítést sújtó jelentős állami terhek, az áfa, valamint az igen magas munkaerőterhek miatt. Az MTSZ szerint így ha nem változik a helyzet, várhatóan tovább nő a feketegazdaság aránya, kisebb, s így jobban eladható lakásokat építenek a befektetők vagy akár rosszabb minőségű anyagokat használnak fel beruházásaikhoz.
A szakemberek szerint sokkal rosszabb a helyzet a bérlakáspiacon. A tavaly átvett mintegy 35,5 ezer lakásból ugyanis csupán 1600 volt bérlakás, ami az uniós átlagnak (35 százalék) csupán az ötöde. A Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LTOSZ) szerint a kormányzati szándékok jelen pillanatban nem körvonalazzák a bérlakásépítés szervezeti, intézményi és támogatási kereteit. Vélekedésük szerint ugyanis ahhoz, hogy országos szinten 5-10 ezer bérlakás épülhessen, határozott és garanciákat tartalmazó kormányzati intézkedésekre lenne szükség. A magyarországi gyakorlattal szemben külföldön a lakásszövetkezetek kiemelt szerepet kapnak mind a központi kormányzati, mind a helyi lakáspolitika kialakításánál a bérlakásépítések tekintetében.
Amennyiben az önkormányzatokat és a lakásszövetkezeteket egyenlő félként kezelik, úgy utóbbiak tehermentesíthetik a helyhatóságokat a lakóingatlanok vagyongazdálkodási és hasznosítási feladatai terén. Így az önkormányzat csak a bérlőkijelölés jogával él, de emellett segítheti a hasznosítást is - véli LTOSZ. Ha a kijelölt bérlő szociális helyzete indokolja, a szövetkezet által piaci lakbérszinten üzemeltetett lakások bérének adott részét a szövetkezet közvetlenül az önkormányzattól kapja meg szociális juttatás formájában.
