Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az év első harmadában valamivel több mint 15 ezer lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, míg az építési engedélyek száma mintegy 41 ezer volt. A használatbavételek száma 2,1 százalékkal maradt el a tavalyi bázishoz képest, míg a kiadott engedélyeknél jelentős, 14,6 százalékos növekedés volt tapasztalható. Mindezt a lakáspolitika elemeiben megjelent bizonytalanságoknak és a negatív várakozásoknak tudja be a Társaság a Lakásépítésért Szövetkezet (TLSZ). A TLSZ készíttetett egy felmérést a GKI Gazdaságkutató Rt.-vel, amelyből kiderül, hogy a lakáshitelezésbe áramló 100 milliárd forint állami támogatás és a kapcsolódó egyéb támogatások az átlagos összetételű lakásállomány esetében a beruházások összegének 56 százalékát teszik ki. Ebben az esetben pedig 100 milliárd forint állami kamattámogatás összesen 178 milliárd forint lakásberuházást indukál, ami 13,7 ezer lakás építésére elegendő. A TLSZ becslései szerint ez mintegy 35 milliárd forint többletbevételt jelenthet a költségvetésnek. Ha ehhez hozzáadjuk még a beruházáshoz kapcsolódó járulékos bevételeket, akkor az elemzők számításai szerint az állam zsebébe mintegy 110 milliárd forint vándorol vissza, ami 10 százalékkal több, mint a kiadás. A telekáfával kapcsolatban a TLSZ úgy véli, hogy jövőre átlagosan 8 százalékos árnövekedést okoz a piacon, ami tovább csökkentheti a lakáshoz jutás esélyét - pedig az áfa mértéke az uniós országokban általában az alacsony, azaz az 5 százalékos sávba tartozik.
A Magyar Téglás Szövetség (MTSZ) szerint az augusztusi szerződésállomány 10 százalékkal csökkent, ugyanez az adat az egész évre vetítve 45 százalékos visszaesést mutat. A K+F adó, a környezetterhelési díj, az energiaadó tovább növeli a gyártó cégek terheit, ez pedig a kis gyártókat majdhogynem ellehetetleníti. Mindkét szövetség üdvözölte az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal létrejöttét, ám véleményük szerint egy hivatal nem eléggé erős ahhoz, hogy a lakásépítési piacon érzékelt bizonytalanságot csökkentse, ehhez ugyanis minisztériumi szint kellene. Az MTSZ szerint kitörési pont lehet a bérlakásépítés, s bár itt is érzékelhető bizonytalanság, az új hivatal megteremtheti a lakbértámogatás feltételeinek alapjait.
