Az év első hat hónapjában összesen 28,8 ezer négyzetméter irodaterületet adtak át a fővárosban, ezzel szemben a bérbeadások meghaladták az 58 ezer négyzetmétert - derült ki a Jones Lang LaSalle (JLL) nemzetközi ingatlan-tanácsadó társaság felméréséből. Ezzel a teljes budapesti irodaállomány meghaladta az 1,56 millió négyzetmétert. A viszonylag kevés új irodának köszönhetően a kihasználatlansági ráta 16 százalékra csökkent, ám még mindig több mint 250 ezer négyzetméter irodaterület áll üresen. Az elemzés szerint csökkent viszont a spekulatív fejlesztések aránya, az év második felében ugyanis 162 ezer négyzetméterrel bővülhet a főváros irodapiaca, melyből „csak” 93 ezer négyzetméter a spekulatív beruházás. A legmagasabb bérleti díj a tavalyi év végéhez képest egyelőre nem változott, 17,9 eurót kell fizetni havonta és négyzetméterenként, az átlagos bérleti díjak pedig 12,5-14,5 euró között mozogtak. A legfrekventáltabb területnek még mindig Pest központi és központon kívüli területei számítanak. Az elemzés szerint az átlagos tranzakciók mérete 500 és 1000 négyzetméter között van.
A JLL az uniós bővítéstől várja az eddig betervezett, ám még el nem kezdett kereskedelmi beruházások fellendülését. Jelenleg 19 bevásárlóközpont van a fővárosban, összalapterületük 388 ezer négyzetméter, a kihasználatlansági ráta pedig 7 százalék körül alakul. A bérleti díj ezekben 25-65 euró között változik havonta és négyzetméterenként, míg a jó elhelyezkedésű belvárosi üzletek bérleti díja 75-100 euró. A legkeresettebb bevásárlóutca továbbra is a Váci utca, ugyanakkor az Andrássy út is egyre ismertebb a nemzetközi kereskedők körében.
Június végén összesen több mint 620 ezer négyzetméter raktárterület állt a bérlők rendelkezésére, viszont a bérbeadások a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 20 százalékkal, 34,1 ezer négyzetméterre csökkentek. A spekulatív célú fejlesztések visszaesésének, valamint az előszerződéseknek köszönhetően a kihasználatlansági mutató 8,5 százalékra mérséklődött. A bérleti díjak 2003 első félévében 4,3-5,6 euró között mozogtak havonta négyzetméterenként, ami a JLL szerint a gyenge kereslet és az enyhe túlkínálat miatt a jövő év elején csökkenhet.
Augusztusig bezárólag a magyar befektetési piac ugyanazzal a problémával nézett szembe, mint az utóbbi két év során: kevés az intézményi befektetőknek ajánlható ingatlan. Bár az érdeklődés továbbra is nagy, az elmúlt időszakban csupán néhány tranzakció zárult sikeresen. Az uniós csatlakozás után a JLL elemzői 8-8,5 százalék körüli hozamot várnak a mostani 9 százalék helyett.
