Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mérsékelt növekedést mutatott a GKI Gazdaságkutató Rt. és a Wallis Ingatlan Rt. által készített fővárosi ingatlanpiaci konjunktúraindex az év második negyedévében. A mutató értéke -21,8-ről -16,5-re javult, ami még mindig némi pesszimizmust jelez a piaci szereplők részéről. (Az index értékei -100 és +100 között mozoghatnak, a 0 alatti értékek pesszimizmust mutatnak.) A megkérdezett szakértők szerint az év hátralévő részében a lakás- és irodapiac alakulása lehet a döntő az index szempontjából, ami így bizonytalanná teheti a további növekedést. A mért negyedévben a lakáspiacon enyhe élénkülés mutatkozott, ami egyrészt a szokásos szezonális élénkülésnek, másrészt a lakáshitel-feltételek szigorításának köszönhető.
Folytatás a 15. oldalon ä
Az elemzők szerint bár még mindig a kínálati dominancia a jellemző, ez azonban főleg a használt lakások piacán jelentkezik, így az új építésű lakásoknál valamivel kedvezőbb a helyzet. A jó helyen épülő, minőségi ingatlanokra továbbra is nagy a kereslet, a GKI szerint idén mintegy 35 ezer új lakás átadása várható. A vidéki városok esetében a korábbi stagnálással ellentétben a kínálati oldal felé mozdult el a mérleg nyelve, és az előrejelzések szerint ez a tendencia a következő egy évben is megmarad. A megkérdezett ingatlanforgalmazók és -fejlesztők véleménye szerint a használt lakások ára 2 százalék, az új építésűeké pedig 3 százalék körül drágult 2003 második negyedévében. A következő egy évre 4, illetve 7 százalékos árnövekedést prognosztizálnak a piaci szereplők.
A felmérés szerint 1,5 százalékra csökkent azon háztartások aránya, amelyek a következő két évben biztosan vásárolnak vagy építenek lakóingatlant, emellett 3,1 százalékra csökkent azon háztartások aránya, amelyek nem biztosak az építkezésben vagy vásárlásban. Ez összesen 58 ezer háztartást jelent egy évben, ami több mint a felével kevesebb, mint az előző negyedévi előrejelzésben szereplő adat. Azon háztartások aránya, amelyek jelentősebb összeget kívánnak költeni lakásukra, 27 százalékkal, 317 ezer háztartásra csökkent.
Az irodapiaci túlkínálat továbbra sem csökkent az év második negyedévében, bár a tavalyi évben átadott 150 ezer négyzetméter új irodaterület a fejlesztések visszafogásaként is értelmezhető. Idén mintegy 80-100 ezer négyzetméter irodaterület átadása várható, a piaci szereplők azonban a következő egy évben sem számítanak a túlkínálat csökkenésére. Az irodák eladási árai az év második negyedévében 2 százalékkal növekedtek, és a prognózisok szerint a következő 12 hónapban is csupán 4 százalékos emelkedés várható. Mindezzel együtt a fővárosi irodák kihasználtsága egy éven belül 2-3 százalékkal csökkenhet.
Az üzlethelyiségek piacán az előző negyedévhez képest komolyabb változást nem tapasztaltak a szakemberek, a különböző minőségű, elhelyezkedésű és kialakítású üzletek továbbra is várják a bérlőket és vásárlókat. Az üzlethelyiségek esetében 4-6 százalékos eladási árnövekedéssel számolnak az elemzők. Az idei tervek szerint mintegy 100 ezer négyzetméter új raktárterület átadása várható, de fontos megjegyezni, hogy a korábban túlkereslettel jellemezhető piac mára kínálativá vedlett át. A szakértők a következő 12 hónapra 3 százalék körüli átlagos négyzetméterár-növekedést jeleznek előre.
ä folytatás a 11. oldalról
Az elemzők szerint még mindig a kínálati dominancia a jellemző, ez azonban főleg a használt lakások piacán jelentkezik, így az új építésű lakásoknál valamivel kedvezőbb a helyzet. A jó helyen épülő, minőségi ingatlanokra továbbra is nagy a kereslet, a GKI szerint idén mintegy 35 ezer új lakás átadása várható. A vidéki városok esetében a korábbi stagnálással ellentétben a kínálati oldal felé mozdult el a mérleg nyelve, és az előrejelzések szerint ez a tendencia a következő egy évben is megmarad. A megkérdezett ingatlanforgalmazók és -fejlesztők véleménye szerint a használt lakások ára 2 százalék, az új építésűeké pedig 3 százalék körül drágult 2003 második negyedévében. A következő egy évre 4, illetve 7 százalékos árnövekedést prognosztizálnak a piaci szereplők.
A felmérés szerint 1,5 százalékra csökkent azon háztartások aránya, amelyek a következő két évben biztosan vásárolnak vagy építenek lakóingatlant, emellett 3,1 százalékra csökkent azon háztartások aránya, amelyek nem biztosak az építkezésben vagy vásárlásban. Ez összesen 58 ezer háztartást jelent egy évben, ami több mint a felével kevesebb, mint az előző negyedévi előrejelzésben szereplő adat.
Az irodapiaci túlkínálat továbbra sem csökkent az év második negyedévében, bár a tavalyi évben átadott 150 ezer négyzetméter új irodaterület a fejlesztések visszafogásaként is értelmezhető. Idén mintegy 80-100 ezer négyzetméter irodaterület átadása várható, a piaci szereplők azonban a következő egy évben sem számítanak a túlkínálat csökkenésére. Az irodák eladási árai az év második negyedévében 2 százalékkal növekedtek, és a prognózisok szerint a következő 12 hónapban is csupán 4 százalékos emelkedés várható.
Az üzlethelyiségek piacán az előző negyedévhez képest komolyabb változást nem tapasztaltak a szakemberek, a különböző minőségű, elhelyezkedésű és kialakítású üzletek továbbra is várják a bérlőket és vásárlókat. Az üzlethelyiségek esetében 4-6 százalékos eladási árnövekedéssel számolnak az elemzők. Az idei tervek szerint mintegy 100 ezer négyzetméter új raktárterület átadása várható, de fontos megjegyezni, hogy a korábban túlkereslettel jellemezhető piac mára kínálativá vedlett át. A szakértők a következő 12 hónapra 3 százalék körüli átlagos négyzetméterár-növekedést jeleznek előre.
