Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az új otthont teremtőkre és lakásfelújítókra kezdenek koncentrálni a barkácsáruházak, a hálózatépítés folytatódik, egyes láncok azonban már a konszolidációra gondolnak.
Tavaly lakásfelújításra 735 milliárd, új lakások építésére pedig 530 milliárd forintot költöttünk, ez az összeg egyes várakozások szerint 2006-ig évi 4-5 százalékkal növekszik. A csaknem 1300 milliárdos piac rendkívül kedvező lehetőséget biztosít a barkácsáruházak számára, amelyek forgalmuk alapján az ágazat 10 százalékát tudhatják magukénak. Nem véletlen tehát, hogy a kiskereskedelem ezen szegmense az elmúlt években rohamosan fejlődött, s a jelek szerint tovább erősíti pozícióját az ágazatban. Ezen túlmenően Magyarországon egyre erősödik azon réteg vásárlóereje, amely az új otthon teremtésére, illetve lakásfejlesztésre hajlandó áldozni. Az ingatlanpiac fejlődésével gyakorlatilag együtt növekszik a lakberendezési, ezzel a barkácspiac is.
A meglehetősen fiatal, általában 20-30 éves áruházláncok a kilencvenes évek elején léptek ki az anyaországok telített piacairól, s jelentek meg Kelet-Közép-Európában. A térségben a két meghatározó lánc, a Praktiker és az OBI (előbbi a Metro-, utóbbi a Tengelmann-csoporthoz tartozik) nemrég felvázolta egész országot lefedő stratégiáját. A Praktiker 20-nál kevesebb, az OBI 20-nál több áruházzal képzeli el országos lefedettségét. Kérdés azonban, hogy a cégek miként tudják rávenni a potenciális vásárlókat, hogy a felújításhoz, illetve az építkezéshez szükséges alapanyagot elsősorban náluk szerezzék be. Bár az utóbbi időben gyorsan fejlődött az ágazat, a cégek mégis mintha betliztek volna. Az OBI például messze áll még a 20-80 százalékos rendszertől, amelynek lényege az, hogy a forgalmazott termékek legkeresettebb 20 százaléka hozza a forgalom 80 százalékát.
A barkácsáruházak megjelenése óta nem készült a piacról átfogó felmérés, amely azt kutatta volna, hogy pontosan kikből tevődik össze a vevőközönség, miért mennek barkácsáruházba és milyen alapon döntenek a vásárlásról. Túlzás lenne azt mondani, hogy a láncok minden alapot nélkülözve vágtak bele egy-egy áruház építésébe, de az sokat elárul, hogy a több mint 1000 milliárdos piacból csak 100 milliárd forint körüli részt voltak képesek kiszakítani.
Az expanzió pedig tovább tart, ám ezzel egy időben megjelentek az első cégek, amelyek már a konszolidációra, a finomhangolásra gondolnak. Így például az OBI, amely a jövőben az otthonteremtőkre, a lakásfejlesztőkre kíván nagyobb hangsúlyt fektetni. Most éppen felmérést készít, hogy megtudja, egyáltalán kik járnak barkácsáruházakba - a hét végén is dolgozó mesterember, aki a festéshez elfelejtett pemzlit vinni magával, vagy az átlagfogyasztó, aki a szekrénytologatással levert vakolatot szeretné kijavítani? Tény, hogy a barkácsáruházaknak van keresnivalójuk az ágazatban, hiszen 2006 után a most átadott új építésű lakások is rászorulnak majd a csinosításra, átalakításra vagy egy egyszerű tisztasági festésre.
