Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon a tavasz élénkülő lakásépítési kedvet hozott. A két év alatt egyre szofisztikáltabbá és mind nagyobb értékűvé vált állami támogatás láthatóan eredményekhez vezet. A befejezett lakások számának 2001-ben megindult erőteljes növekedése tovább folytatódott 2002 elején is. Idén az első negyedévben 4756 új, befejezett lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóságok. Ez 19,7 százalékkal több a tavalyi azonos időszakinál - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb adatai szerint. A használatbavételi engedélyek számának felfutásával az építési engedélyek dinamikája már nem képes lépés tartani. Új építési engedélyből január és március között 9321-et adtak ki, ez 5,5 százalékkal több, mint 2001 első negyedévében.
A KSH összesítése szerint a növekedést egyértelműen a vállalkozói lakásépítés fellendülése húzta. A korábbi években az elemzők folyamatosan arról panaszkodtak, hogy túlságosan magas a saját erős építés aránya. Ez idén jelentősen változni látszik. Ebben az évben a jogi személyiségű gazdasági vállalkozások kétszer annyi lakást - mintegy 1300-at - építtettek, mint az előző év hasonló időszakában. Emellett a helyi önkormányzatok beruházásában is felépült 150 lakás. Ezzel az építtetői kör jelentősen átalakult. Amíg a tavalyi azonos időszakban a természetes személyek és a vállalkozások 76-19 arányban részesedtek a lakásépítésből, idén mér 66-26 az arány.
Az adatok szerint csökkent a saját használatra épülő lakások száma, s jelentősen visszaesett a családi házas építési forma az értékesítésre szánt, illetve a többszintes, többlakásos épületek lakásai javára. A lakossági házilagos kivitelezés súlya látványosan csökkent: a használatba vett lakások több mint fele ma már építőipari főtevékenységet végző vállalkozások kivitelezésében épül.
A lakásszám-növekedés azonban továbbra is igen egyenlőtlenül oszlik meg. A növekmény harmada Budapestre, kétharmada pedig a többi városra jutott. A községekben az idei első negyedévben a tavalyihoz képest stagnált az új építésű lakások száma. Az egyes régiók közül Közép-Magyarországon, a Közép-Dunántúlon és az Észak-Alföldön volt jelentős, 30-40 százalékos a növekedés, a többi területen stagnált vagy csökkent az új építésű lakások száma. A legrosszabb arányt Tolna és Békés produkálta, itt egy év alatt harmadára esett az új lakások száma.
D. L.
A KSH összesítése szerint a növekedést egyértelműen a vállalkozói lakásépítés fellendülése húzta. A korábbi években az elemzők folyamatosan arról panaszkodtak, hogy túlságosan magas a saját erős építés aránya. Ez idén jelentősen változni látszik. Ebben az évben a jogi személyiségű gazdasági vállalkozások kétszer annyi lakást - mintegy 1300-at - építtettek, mint az előző év hasonló időszakában. Emellett a helyi önkormányzatok beruházásában is felépült 150 lakás. Ezzel az építtetői kör jelentősen átalakult. Amíg a tavalyi azonos időszakban a természetes személyek és a vállalkozások 76-19 arányban részesedtek a lakásépítésből, idén már 66-26 az arány.
Az adatok szerint csökkent a saját használatra épülő lakások száma, s jelentősen visszaesett a családi házas építési forma az értékesítésre szánt, illetve a többszintes, többlakásos épületek lakásai javára. A lakossági házilagos kivitelezés súlya látványosan mérséklődött: a használatba vett lakások több mint fele ma már építőipari főtevékenységet végző vállalkozások kivitelezésében épül.
A lakásszám-növekedés azonban továbbra is igen egyenlőtlenül oszlik meg. A növekmény harmada Budapestre, kétharmada pedig a többi városra jutott. A községekben az idei első negyedévben a tavalyihoz képest stagnált az új építésű lakások száma. Az egyes régiók közül Közép-Magyarországon, a Közép-Dunántúlon és az Észak-Alföldön volt jelentős, 30-40 százalékos a növekedés, a többi területen az egy évvel korábbival azonos mennyiségű vagy kevesebb új lakás épült. A legrosszabb arányt Tolna és Békés produkálta, itt egy év alatt harmadára esett az új lakások száma.
D. L.
