A 2000 közepéig tartó lakásárrobbanás után a használt lakások piacán az árak tavaly és az idén is jórészt stagnáltak, néhány ingatlantípusnál pedig tovább csökkentek. Az elmúlt év nyarának alvó hónapjai után ugyan szeptembertől némely szegmensben a vásárlói érdeklődés erősödése miatt árnövekedés volt tapasztalható, ennek mértéke azonban a korábbinál jóval csekélyebb, mindössze néhány százalék volt. A piac bedugulását és az árak stagnálását, illetve néhány ingatlanfajta esetében visszaesését a szakemberek egyrészt a fizetőképes kereslet jelentős beszűkülésével, másrészt a használt lakások magas, már-már az újakéhoz közelítő áraival, valamint a tavaly év végi állami kedvezményekkel magyarázzák. Az új lakás vásárlását ösztönző újabb kormányzati lépések (s ezen belül is elsősorban a tovább csökkenő hitelkamatok) hatására ugyanis még azok az első otthont teremtő fiatalok is az új kínálat felé fordultak, akik eredetileg használt lakásban gondolkodtak.
Ennek ellenére a megkérdezett ingatlanforgalmazók többsége optimista várakozással tekint az idén márciustól bevezetett, a használt lakások részpiacát érintő kedvezményes kölcsönlehetőségek hatásai elé, amelyek - a mobilizáció beindulását, az ingatlanpiac normális körforgását segítve - nemcsak a használt, de az új lakások piacára is pezsdítőleg hathatnak. Szerintük ugyanis azokban a fővárosi belső kerületekben, ahol már nincs szabad terület új lakások építéséhez, várhatóan felélénkül a régi lakások forgalma.
Ugyanakkor a banki kölcsön segítségével a rendszeres jövedelemmel rendelkező családok szélesebb köre számára vált elérhetővé, hogy a pangó piac megmozdulásával - értékesítve a korábbi kislakást - tágasabb régi vagy új otthonba költözzenek.
A piac használtlakás-szegmensét szemügyre véve a forgalmazók tapasztalatai alapján elmondható: az olcsóbb, tízmillió forint alatti lakások iránt, ha nem is olyan élénk, mint korábban, de ma is van kereslet. Különösen igaz ez a legolcsóbb ingatlanfajta, a panelek esetében. Zsidákovits Zoltán, a Fok-Föld Ingatlaniroda vezetőjének tapasztalata szerint az említett kedvező hitellehetőség érezhetően jó hatással van a piacra: sok érdeklődő vásárló élni kíván vele. S bár a banki procedúra akár két hónapot is igénybe vehet, a paneltulajdonosok többsége nemcsak hajlandó kivárni ezt az időt, de többnyire enged is valamelyest az árboom nyomán jócskán megugrott négyzetméterárból, a sikeres üzlet reményében. A kereslet a budai oldal egy plusz kétszobás, 50 négyzetméteres panelotthonai iránt a legnagyobb: ezek ára Kelenföldön és Őrmezőn átlag 160 ezer forint négyzetméterenként, míg Gazdagréten már eléri a 180 ezret. Az ennél kisebb alapterületű panelek négyzetméterára helytől, állagtól függően 200 ezer forint fölé is felmehet, ezekből azonban csak elvétve jelenik még néhány a kínálatban, míg a 65-70 négyzetméteres panellakások ára átlag 150 ezer forint négyzetméterenként.
A III. kerület paneltelepeinek lakásárai között - a forgalmazók adatai alapján - a már korábban is jelentős árszintkülönbség továbbra is fennáll: a legalacsonyabb árat - 115-135 ezer forintot négyzetméterenként - változatlanul Békásmegyeren kérik, míg a Pók utcában a felújított, jó fekvésű lakások esetében átlag 170-190 ezer forinttal kell a vásárlóknak kalkulálniuk. A pesti oldalon a Kárpát utcai és a Vizafogó, valamint a zuglói Jerney lakótelepek számítanak favoritnak, ahol 160-185 ezer forintos kínálati négyzetméterárakkal találkoznak a vásárlók. Kőbányán, Újpalotán átlagban 100-130 ezer, Csepelen pedig már akár 90-105 ezer forintos négyzetméteráron is megszerezhető egy-egy panellakás.
A főváros frekventált, belvárosi vagy budai zöldövezeti hagyományos építésű részein - ahol az árrobbanás ideje alatt 100-150, sőt némely esetben 200 százalékos áremelkedést is regisztráltak a forgalmazó cégek - az elmúlt évben és idén többnyire szintén csendes a használtlakás-piac. A korábbi jelentős áremelkedés elsősorban a külföldi befektetők által keresett budapesti V., VI., illetve I., II. és XII. kerületek nívós lakóingatlanjait jellemezte, melyek tulajdonosai ma sem akarnak engedni a magasra srófolt árból: többségük továbbra is kivár, remélve, hogy a kedvezményes kamatú hitellehetőség meghozza a várt vevőt. Kala Endréné, a Kala és Eppel Ingatlantanácsadó Kft. társtulajdonosa szerint a vevők, főleg a 30-35 éves korosztály zöme azonban legtöbbször úgy dönt: ezért a pénzért inkább új lakást vásárol. A budai oldal konkrét árait nézve: a hetvenes-nyolcvanas években épült rózsadombi, zugligeti részeken fekvő, úgynevezett kockaházak lakásainak négyzetméteréért még jelenleg is 300-350 ezer, míg a bel-budai (Batthyány, Vitéz, Fő, Jégverem utcák környéki) kisméretűekért - ez utóbbiak iránt folyamatosan élénkül a kereslet - 250-270 ezer forintot kérnek tulajdonosaik. Szintén van forgalom a régi polgári stílust képviselő, 1930-as, 1940-es években épített, például rózsahegyi úti társasházi otthonok iránt: ezek átlag 300 ezer forintos négyzetméteráron cserélnek gazdát.
A főváros XI. kerületének sas-hegyi részén jelenleg szintén több, hetvenes években épült társasházi lakás vár új gazdára, átlag 300 ezer forintos négyzetméteráron, a nyolc-tíz éves épületeké azonban gyakran eléri a 400 ezer forintot is. A kerület Móricz Zsigmond körtéri, Bartók Béla úti környezetében átlag 200 ezer forint a felújításra váró lakások négyzetméterára, a felújítottak tulajdonjogát azonban általában már csak 200 ezer forint fölött lehet megszerezni, a Gellért-hegyen pedig, ahol kevés az eladásra kínált lakás, 300-500 ezer forintos négyzetméterárral kell a vevőknek számolniuk.
Budapest változatlanul kedvelt területei közé tartoznak a belső kerületek, amelyek kiemelt részeinek lakásai a csúcsidőben szintén megközelítették, sőt a belső magban, illetve az Andrássy úton elérték a 250-300 ezer forintos négyzetméterárat. A forgalmazók szerint itt is érdemes a vásárolni szándékozónak az eladói ár alá menni, különösen akkor, ha az ingatlant hónapok óta árulják. A VII. kerület árai ennél továbbra is jóval nagyobb szórást mutatnak: amíg például a Liget közeli Rottenbiller, Damjanich utcák jobb minőségű lakásainak kínálati négyzetméterára 165-180 ezer forint között mozog, a Garai és a környező utcák környezetében jóval ez alatt sem találni a lakásokra vevőt.
A régebbi építésű családi házak kategóriájában a pesti oldal ingatlanárai 2000-re kisebb (20-35 százalék) arányban emelkedtek a budaiakénál, azonban például az évtizedek óta kedvelt XIV. és XVI. kerületek tíz-tizenöt esztendeje tető alá hozott, jó állagú családi otthonai esetében ennél jelentősebb árnövekedéssel kellett és kell ma is a vásárlóknak számolniuk. Ennél alacsonyabbak a négyzetméterárak a XVII. kerületben, ahol a hasonló korú ingatlanoké 140-190 ezer, míg Csepelen idén is 130-172 ezer forint között szóródnak a négyzetméterárak.
Szilágyi Eta
