Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A lízingelési technika - a jelenleginél jóval egyszerűbb formában - Amerikából indult el még az 1870-es években és a második világháborút követően mind nagyobb teret nyert a nyugat-európai gazdaságokban is. Ez az elsősorban cégek számára kitalált finanszírozási forma személy- és haszongépjárművek, gépek, berendezések, szállítóeszközök, nem utolsósorban pedig iroda- és egyéb ingatlanok megszerzéséhez egyaránt előnyös, hiszen a hiányzó tőke így nem gátolja a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozás beindítását vagy a további beruházásokat, fejlesztéseket. Nálunk az ingatlanlízing a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején kezdett elterjedni, majd néhány éves jelenlét után a bizonytalan piac, a túl sok kockázati tényező - a magas infláció és a szinte évente változó szabályozás - miatt visszaszorult.
Az 1991-1994 között megkötött magyar lízingügyletek közel 20 százalékát az ingatlan tette ki, négy évvel ezelőtt azonban a piacból már mindössze csak 6 százalékkal részesedett az üzletág. Szakemberek szerint fordulópontot jelenthet az ingatlanlízing-piacon, hogy néhány éve több bank és tőkeerős cég (példul a Bank Austria, a Raiffeisen, a Daewoo Bank, az Immorent és az Axon Kft.) is beszállt a területre, sokrétű szolgáltatást kínálva az optimális itthoni vagy külföldi telephely megkeresésétől a refinanszírozási feltételek kidolgozásán és a szerződéses lízingfutamidő alatti ingatlanüzemeltetésen át egészen az adó- és jogi kérdések megoldásáig. Ezen társaságok egyike a magyar lízingpiacot vezető Bank Austria Creditanstalt Leasing Hungary Rt., amely az elmúlt években számos lízingügyletet valósított meg nagy értékű irodaházra, szállodára, ipari és egyéb ingatlanra. A társaság cégeknek kínált finanszírozási konstrukciócsomagjában euróbázisú, de a mindenkori árfolyamon átváltott, maximum 30 százalékos előlegfizetés mellett forintban, havi részletekben fizetendő lízinglehetőséget ajánl, amely lehet változó és fix kamatlábú, a lízingtechnika pedig operatív és pénzügyi. Az operatív lízing (úgynevezett maradványértékes modell) esetében az ingatlan egészen a szerződéses futamidő végéig a lízingbeadó állóeszközei között kerül aktiválásra, és csak a végén megy át a lízingbevevő tulajdonába, aki viszont a teljes futamidő alatt korlátlanul használhatja s az általa nem használt területekre akár további bérleti szerződéseket is köthet. A pénzügyi lízing (maradványérték nélküli modell) esetében pedig a lízingelt objektum a szerződés lejártáig mint saját beruházás a lízingbevevő eszközei között szerepel, de jogilag - a szerződéses futamidő végéig, illetve az utolsó részlet kifizetéséig - a lízingbeadó a tulajdonos. Ennek folytán a lízingelő cégnek adójogilag megvan az a lehetősége, hogy az amortizációt és a finanszírozásból adódó kamatterheket nyereségcsökkentő tételként elszámolja - mondta lapunknak Gazsi Júlia, a Bank Austria értékesítési vezetője. A szakember tapasztalata szerint az elmúlt években mind több vállalkozás ismeri fel a lízing előnyeit és választja az ingatlanszerzésnek ezt a formáját.
Az ingatlanlízing-finanszírozási konstrukciók iránti igény növekedését igazolják a Magyar Lízingszövetség adatai is, melyek a hazai lízingpiaci összforgalmon belül az ingatlanforgalom folyamatos növekedését mutatják. Ezt a növekvő igényt ismerte fel a Magyar Ingatlanfinanszírozási (Mafit) Rt. is, amikor közel egy éve - Magyarországon elsőként - lakásvásárlók részére dolgozott ki hasonló finanszírozási módot. Kulcsár Zsolt vezérigazgató lapunknak elmondta: elsősorban azoknak a vásárlói rétegeknek ajánlanak jelzálogkölcsönt, illetve lakáslízing-lehetőséget, amelyek kiszorultak a kedvezményes lakáshitelek, illetve a kereskedelmi bankok által kínált piaci alapú jelzálogkölcsönök felvételéből. Szolgáltatásuk alapja, hogy a cég szakemberei az ügyfél által kiválasztott lakóingatlan értékét értékbecslővel megvizsgáltatják, s annak 60 százalékáig nyújtanak jelzáloghitelt vagy lízingelési lehetőséget. Ez utóbbi lényege, hogy az érintett lakást a Mafit vásárolja meg a család helyett, és mindaddig a cég nevén marad, ameddig a vevő ki nem egyenlíti az utolsó törlesztőrészletet. A cég a legtöbb banktól eltérően a jelzáloghitel-kihelyezés vagy a lakáslízingügylet megkötése előtt nem vizsgálja az ügyfél jövedelmi helyzetét, csupán a lakóingatlan értékét veszi figyelembe, ami jelentősen felgyorsítja az ügyletet. Tehát nem kér jövedelemigazolást: magánszemélyek esetében elegendő a személyi igazolvány és a lakcímkártya, a cégeknek pedig az alapító okirat mellett az alapszabályt vagy a társasági szerződést, a cégbírósági bejegyzés hiteles másolatát, valamint friss cégkivonatot és mérlegbeszámolót kell bemutatniuk. A feltételek között szerepel az is, hogy a hitelfelvevő, illetve a lízingbe vevő nyisson a cég mögött refinanszírozóként álló Raiffeisen Banknál folyószámlát és azon hathavi törlesztőrészletet helyezzen el óvadékként. Ez az összeg - amely kamatozik - a futamidő utolsó periódusában kerül jóváírásra. A jelenlegi indulókamatok a cégnél lakáslízing esetén forintban évi 16,45 százalék, míg jelzálog alapú lakáshitel felvételekor forintra kivetítve 16,95 százalék.
Szilágyi Eta
