Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Mi történt az SAP-val a tavaly szeptemberi tihanyi konferencia óta?
– Túl vagyunk egy kifejezetten nagy belső átszervezésen, amely eltérően érintette a cég különböző területeit. Folyamatosan bővül Nemzetközi Ügyféltámogatási Központunk, fejlesztőközpontunk, az SAP Labs Hungary szintúgy. Utóbbinál elmozdultak a hangsúlyok, új fejlesztési területekkel is bővült a munka. Az értékesítési, a kereskedelmi, a szolgáltatási és tanácsadási területen nemzetközi átalakítás által generált változások történtek, azaz a korábbi régiós központ, a bécsi megszűnt, és a négy visegrádi ország egymást között osztja meg a feladatokat. Ez a mátrix jellegű feladatmegosztás azt jelenti, hogy bizonyos területek régiós irányítása hozzánk került, más területek pedig a másik három ország valamelyikéhez.
– Milyen előnyökkel jár ez a fajta munkamegosztás?
– Nagy előnye, hogy az érintett munkatársaim nemzetközi tapasztalatokat szerezhetnek. További előny, hogy nekünk is meg kellett tanulnunk önmagunkat menedzselni.
– Várhatók még változások, vagy már befejeződött az átszervezés?
– A nagyján már túl vagyunk. Az egész folyamat a tavalyi tihanyi konferencia után kezdődött, és múlt év végén kezdtünk intenzíven foglalkozni az átszervezéssel. Az átalakítás első fázisa április elsején, a második július elsején indult. Természetesen lesznek még apróbb változások, amelyekre sort kell kerítenünk, hiszen az elképzelések gyakorlatba ültetése során adódtak olyan problémák, amelyeket még meg kell oldanunk.
– Az ügyfelek mit érezhettek a változásokból?
– Törekedtünk arra, hogy semmit se érezzenek, illetve csupán annyit, hogy a kiszolgálásuk még a korábbinál is magasabb színvonalú. Azt viszont tapasztaljuk, hogy a négy ország között sokat javult az információáramlás, aminek eredményeképpen olyan know-how-t tudunk behozni az országba, amely eddig nem, vagy csak nehezen volt hozzáférhető. Nagyon jól tudjuk például hasznosítani a csehek és a szlovákok államigazgatási területen megszerzett tudását, mert ezen a területen jóval Magyarország előtt járnak. A közüzemi szolgáltatóknál felhalmozott tapasztalataink viszont lengyel kollégáinknak nagyon hasznosak. Ennek a tapasztalatcserének a pozitív oldalát talán már látják az ügyfeleink.
– A politikát figyelve azt látjuk, hogy a reform, az átszervezés szinonim fogalmak a megszorítással, a leépítéssel. Önöknél is fájdalmas volt az átszervezés?
– Nem. Persze az egész folyamat együtt járt egyfajta racionalizálással, de tulajdonképpen annyi történt, hogy a bécsi központ feladatainak egy részét kellett átvennünk. A többletfeladatokhoz ugyan nem kaptunk többleterőforrásokat, de el sem vontak tőlünk.
– A vállalatirányítási rendszerek piaca megnyugodni látszik a tavalyi felvásárlási láz után. Milyen fejleményekre számít a közeljövőben?
– Ahhoz, hogy teljes képünk legyen a történtekről, vissza kell néznünk az ezredfordulóig. Ekkor indultak el azok a cégek, amelyek szerint a legfontosabb üzleti alkalmazások a CRM, az SCM, a BI vagy mások. E társaságok elvetették a hagyományos ERP-megoldások elsődlegességét, és valóban kiváló megoldásokat alkottak a saját – szűk – területükön. A megoldásaik sikereit meglovagolva megpróbáltak nagyra nőni. Valóban versenytársaivá váltak a nagy ERP-gyártóknak, de csak egy-egy területen. Tavaly annyi történt, hogy ezek a cégek a helyükre kerültek, hiszen – bármennyire kiváló megoldásokat hoztak is létre – arra sohasem voltak képesek, hogy lefedjék a vállalatirányítási rendszerek teljes spektrumát. Tavaly a relatíve alacsony árfolyamok miatt e cégek leértékelődtek, és amikor viszonylag olcsón fel lehetett őket vásárolni, akkor a nagyok meg is tették ezt. Egy másik nézőpont szerint a felvásárlások zöme piacvásárlás volt, azaz nem a technológiai különbségek miatt kebelezték be őket a nagyobb cégek, hanem a piaci részesedés növelése volt a cél. Mi úgy gondoljuk, ez kevéssé járható út. Úgy látom, ilyen nagyságrendű felvásárlások nem lesznek a közeljövőben, de folyamatosan alakulnak olyan cégek, amelyek befurakodnak egy piaci résbe, és ott kinövik magukat. A nagy cégek ezeket a társaságokat folyamatosan fel fogják vásárolni, a nagyon ritka kivételektől eltekintve.
– Milyen irányba fejlődnek a vállalatirányítási rendszerek?
– Ezek a rendszerek egyre komplexebbé válnak. Úgy látom, olyan irányba kell fejlődniük, hogy az ügyfél ebből az összetettségből semmit ne vegyen észre. A kisvállalatok egyre több, kvázidobozos ERP-rendszer között választhatnak. Ha a kisvállalatokat ki lehet szolgálni a dobozos megoldásokkal, akkor azt hiszem, el fog jönni az az idő, amikor a nagyvállalatok számára is lesznek ilyen megoldások.
– Ön szerint milyen hatással lesznek az ország gazdaságára a kormány megszorításai?
– Egy ország vezetése hasonlít egy cég vezetésére. Mint cégvezetőnek, nekem is ugyanúgy kell gazdálkodnom a rám bízott javakkal, mint az ország vezetőjének: ugyanúgy figyelnem kell arra, hogy a beosztottaim boldoguljanak, mint ahogy az állam vezetőjének is figyelemmel kell lennie az állampolgárok boldogulására. Ha a cégemnél stratégiaváltás szükséges, akkor ezt modellezem, szakértőket kérdezek meg, majd ezek alapján leteszem az asztalra, hogy mi a célom, mit akarok megvalósítani és ehhez milyen eszközöket kívánok felhasználni. Én így tennék.
