Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Tavaly nagy mozgás volt az ERP-piacon. Melyek a legfontosabb tanulságai az ERP-rendszerek, -szolgáltatások ágazatában lezajlott világszintű konszolidációnak?
– Véleményem szerint a vállalatirányítási rendszerek (ERP) piacának felosztása lezárult. Többféle átrendeződés történt tavaly. Egyrészt a piacvezetők két csoportra oszlottak. Az egyik csoportot az organikusan növekvők cégek alkotják, amelyek meglévő ügyfeleikre, licenc- és karbantartási bevételeikre összpontosítanak, ilyenek az SAP vagy az IFS. A másik csoport a nagy konszolidátorokból áll, mint Oracle, a Microsoft vagy az Infor, amelyek termék- és piacvásárlással, vagyis ügyfélvásárlással növekednek. E cégek az eredetileg tervezettnél későbbre, 2008-ra vagy 2010-re tolják ki a felvásárolt megoldásokat beolvasztó ERP-rendszereik piacra vezetésének időpontját. Másfelől, ha összehasonlítjuk a piac főbb szereplőinek 2000-es és jelenlegi tízes listáját, azt látjuk, hogy míg hat évvel ezelőtt öt egyesült államokbeli, illetve öt európai vállalat szerepelt a top 10-ben, addig mára ez az arány nyolckettőre változott. Ez ugyanakkor csak látszólag jelenti azt, hogy Európa pozíciókat vesztett az ERP-piacon. Ha figyelembe vesszük, hogy az informatika hazája egyértelműen az USA, azaz mind a hardver-, mind a szoftvergyártás tekintetében egyértelműen tengerentúli vállalatok dominálnak a világpiacon, akkor az ERP-ágazat egyértelműen kivételt képez, hiszen itt két jelentős piaci szereplő, az SAP és az IFS is európai vállalkozás.
– Ebből a szempontból tehát nem hoztak újdonságot az időközben lezajlott vállalatfelvásárlások...
– Nem, de persze az USA versus Európa „verseny” állása azért nem a leglényegesebb „nézete” az ágazat viszonyainak. Hat évvel ezelőtt az Atlanti-óceán éles határt jelentett az egyes ERP-rendszerek elterjedésében. Mind az amerikai, mind az európai technológiák saját földré-szükön találtak piacot maguknak, miközben persze mindegyik fejlesztője szerette volna átlépni ezt a határt, és értékesíteni termékét, szolgáltatását a másik kontinensen is. Ez végül az SAP-nek, az IFS-nek saját erejéből sikerült, míg más ERP-rendszerek – például a Baan, illetve a JD Edwards, a PeopleSoft, az Axapta, a Navison – világszintű terjedése felvásárlásuknak köszönhetően, az új tulajdonost – Microsoft, Oracle – „meglovagolva” gyorsult fel. Eközben az ágazat tőzsdei megítélése látványosan javult: a tavalyi évben az SAP negyven, az IFS hetven, a többiek húsz-huszonöt százalékkal növelték részvényeik értékét.
– Amerika még mindig szoftvernagyhatalom. Ön szerint a feltörekvő ázsiai régió leelőzheti-e Amerikát?
– Az biztos, hogy nagyon erős konkurenciát jelent az indiai szoftveripar.
– És ha Kína beleerősít?
– Kína a hardvergyártásban ma már gyakorlatilag világelső, a szoftverek piacán azonban a jól bevált megoldásokat keresik a vevők. Ilyennel egyelőre nem rendelkeznek.
– Ha az ERP-piaci felvásárlások befejeződtek, akkor milyen területen versengenek ezek a cégek?
– Kemény harc kezdődött a köztesszoftverek piacának meghódításáért, és még nem dőlt el, hogy ebből a küzdelemből az IBM, a Microsoft, az Oracle vagy az SAP megoldásai kerülnek-e ki győztesen. Ebben a piaci környezetben előnyt jelent, ha egy társaság rendelkezik a meglévő rendszerek integrációját ígérő, szervizorientált architektúrával (SOA), amely segít áthidalni a közbülső időszakot, és eladhatóvá, összeépíthetővé tenni az akvizícióból származó termékeket.
