Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az úgynevezett jogvédő szervezetek aktivizálódása egyre több vállalkozást kényszerít – egyébként nagyon helyesen – arra, hogy szoftverhasználatukat legalizálják, jogtisztává tegyék. Mivel egy kisvállalatnál is több millió forintba kerülhet a tisztogatás, nagyon nem mindegy, milyen forrásból szerzik be a cégek legális szoftvereiket. Nagyot bukhat azonban az a cégvezető, aki enged az interneten érkező, akár 80-90 százalékos megtakarítást ígérő spamek csábításának.
Azok, akik spamen keresztül vásárolnak, jól nem, rosszul viszont többféleképp járhatnak – válaszolta a NAPI Gazdaság kérdésére Dénes Gábor, az informatikai tanácsadással foglalkozó Pronex Média Kft. ügyvezető igazgatója. Az ilyen ajánlatok elfogadásakor ugyanis még akkor jár szerencsésen a kuncsaft, ha a szoftverért átutalt pénzéért nem kap semmit, rossz esetben azonban a spammer folyamatosan meg fogja csapolni a naiv vevő bankkártyáját. Dénes szerint a levélszemétben küldött ajánlaton még csak gondolkozni sem érdemes, mert mit érhet az így megvett diploma vagy ki kockáztatná az egészségét az ilyen úton beszerzett gyógyszerekkel, viagrával.
A nagy tömegben forgalmazott szoftverek piacára jellemző, hogy 2–15 százalékos haszonkulccsal dolgoznak a viszonteladók, így a 80 százalékos árengedményeket kínáló ajánlatoknál minden esetben gyanakodnunk kell – figyelmeztet Gillemot Judit, a szoftvergazdálkodásban szakértő IPR-Insight Kft. ügyvezető igazgatója. A gyártók és a hivatalos viszonteladók nincsenek abban a helyzetben, hogy ilyen árengedményt tehessenek. Ilyet az tud adni, akinek sosem volt költsége az adott szoftverrel vagy csak minimális, azaz lopta vagy másolta – jelentette ki Gillemot.
Az internetről vásárolt „olcsó szoftverek” másik hátránya, hogy ezeknek nincsenek meg azok az előnyei, amelyeket a kereskedelmi forgalomból ismert termékeknél megkap a vásárló. Ilyenek például – a teljesség igénye nélkül – a támogatás, az eredeti lemez, amiről bármikor újratelepíthető a szoftver, a használati utasítás, a felhasználói kézikönyv, a termékgaranciák, a frissítés. További hátrány a számlázási kérdés. Egy vállalat csak számla ellenében tudja beszerezni eszközeit. A számla egyben eszköze is annak, hogy a számviteli törvény elvárásainak megfelelően a tárgyi eszközök között kimutatásra kerüljenek a szoftverek is. Sok vállalat számára ez a gátló tényezője az internetes vásárlásnak, és nem is gondolják, hogy ezzel egyben attól is megmenekültek, hogy becsapják őket, és immáron pénzért használjanak szoftvereket jogsértő módon – mondta az IPR-Insight igazgatója.
A szoftver szellemi termék, amelynek használati jogát vásároljuk meg a szoftver gyártójától/tulajdonosától, amikor „szoftvert vásárolunk”. Azaz a szoftver használatért licencdíjat kell fizetnünk a gyártónak. Amennyiben a licencdíj nem jut el a gyártóhoz, úgy a gyártó érdekei sérülnek, és a felhasználás sem jogszerű, azonban valaki, aki semmit nem tett az adott szoftvertermék létrejöveteléért, jól keres rajtunk. Ez a helyzet egy fokkal még szerencsétlenebb is, mint ha senkinek sem fizetünk a szoftverért – jelentette ki Gillemot.
Ritkán, de előfordul, hogy a hihetetlenül olcsón kínált szoftverek eladója – a vevő külön kérésére – úgynevezett „eredetiséget igazoló tanúsítvány” (Certificate of Authenticity, COA) matricát is küld a vevőnek. A matrica azonban nem szoftverlicenc, hanem egy azonosító jel, amely segít annak meghatározásában, hogy a használt Microsoft-szoftver eredeti-e. A matrica nem vásárolható meg önmagában, kizárólag a számítógépen előtelepített szoftverrel (OEM) együtt érvényes és kizárólag úgy, hogy a számítógépre (jellemzően a hátoldalára vagy notebook esetén az aljára) van felragasztva. Ha egy ajánlat önállóan megvásárolható COA-matricát ígér, nagy a becsapás valószínűsége, és a vásárló komoly kockázatot vállal. Ha ilyen csalás áldozatául esik, az nemcsak azt jelenti, hogy pénzt veszít: nem lesz jogosultsága a szoftver használatára sem. A legbiztosabb, ha ismert és megbízható viszonteladótól vásárolunk szoftvert – ajánlja Deme Csaba, a Microsoft Magyarország marketingvezetője.
