Az IHM nem tudott eleget tenni a várakozásoknak. Amire az informatikai szakmának és az egész országnak szüksége lenne, az egy informatikai stratégia és intézkedési terv, amely lehetővé teszi, hogy az internetpenetráció valóban legalább az európai átlagot elérje. Fontos lett volna, hogy az elektronikus aláírás széles körben elfogadott és alkalmazott technológiává váljon, hiszen ez az alapfeltétele az e-kormányzásnak. Sajnálatosan az elmúlt években az IHM kizárólag csak a telekommunikációval és ezen belül is elsősorban a Matávval foglalkozott. Attól tartok, az IHM a munkájával inkább leértékelte az informatikát, semhogy megteremtette volna egy tudásalapú társadalom alapfeltételeit – jelentette ki Vadász Pál, a Montana Rt. elnök-vezérigazgatója.
Az IHM tevékenységére az „öncélúság” és a „csőlátás” volt jellemző. Az intézmény alacsony szakmai színvonalon tevékenykedett és valós tevékenységében minimalizálta az együttműködési hajlandóságát a versenyszféra képviselőivel – kommunikációs szinten persze ez kompenzálódott, de az együttműködés nem a sajtónak prezentálható közös vacsorákból, hanem napi közös munkából kellene álljon. Ebből fakadóan a minisztérium a négy év során nem rendelkezett átfogó stratégiával a magyar informatikai színvonal fellendítésére, csak vagy „félszakmai” (MITS), vagy egyoldalú (Szélessávú Stratégia) anyagokkal, melyeket lelkesen kommunikált, míg a szakma a fejét fogta. Azt az összeget, amivel az IHM az elmúlt négy évben rendelkezett, nem haszontalan célokra költötték, de mit ér egy infrastruktúra tartalom nélkül, mit ér egy önkormányzati támogatás szakmai útmutatás nélkül és mit ér az egész, ha egy átfogó stratégia hiányában egy-egy projekt magában áll, lóg a nagy semmiben? „Egyszer volt Budán kutyavásár”, mondhatják államunk vezetői, akiknél ez a négy év kellőképpen diszkreditálta az informatika érték-haszon mutatóit. Persze ehhez hozzátartozik, hogy a rajtbíró a rajtnál térden lőtte az IHM-et a MeH-nél létrehozott párhuzamos feladatkörrel, de ez már más lapra tartozik, hiszen itt csak az IHM és nem mások négy évéről beszélünk – válaszolta a Napi Gazdaság kérdésére Vahl Tamás, az SAP magyarországi vezetője.
