Veszedelmes munkaerőhiánnyal néz szembe Európa a következő években a legfontosabb informatikai szolgáltatások, az it-hálózatok, az internetprotokoll-alapú rendszerek üzemeltetése terén. A megfelelően képzett szakemberek hiánya visszafoghatja a kontinens gazdaságának növekedését, ronthatja a versenyképességet. Három év múlva Európában félmillióval több it-dolgozóval lesz kevesebb a szükségesnél – idézi a Financial Times az IDC it-piackutató cég jóslatát.
A kutatók 31 európai országot vizsgálva tekintették át a munkaerő-piaci helyzetet, figyelmüket bizonyos szakterületek, a vezeték nélküli hálózatok, az ip-technológiák és az it-biztonság specialistáira koncentrálva. A jelentés elkészítését a Cisco Systems hálózatieszköz-gyártó segítette.
A felmérés szerint a kelet-közép-európai országok néznek szembe a jól képzett szakemberek legnagyobb hiányával, és ez a helyzet a jövőben is így marad. A régión belül Csehország és Magyarország valamivel jobb helyzetben van a többieknél, de például Oroszországban hatvanezer szakember hiányával kell számolni 2008-ban. Az országlista sereghajtói Törökország és Ukrajna, amelyekben három év múlva harmincszázalékos rés fog tátongani a vizsgált szektorban a munkaerő-kereslet és -kínálat között. Emellett a kontinens vezető országai sem lehetnek nyugodtak: bár százalékos arányban mérve kisebb különbséggel kell majd szembenézniük, ám a hiányzó szakemberek számát tekintve még nagyobb adatot is kaphatunk, mint Oroszország esetében. Németországban 88 ezer, Nagy-Britanniában és Franciaországban 40-40 ezer képzett informatikus hiányzik majd a munkaerőpiacról 2008-ban. „Egyik ország sem fog jól állni – ez az, ami igazán riasztó jelzésnek tekinthető” – állapítja meg Yvon Le Roux, a Cisco elnökhelyettese.
Az utóbbi időben jól képzett it-munkatársat kereső vállalatok fele nyilatkozott úgy, hogy gondot okozott a megfelelő ember megtalálása. „Amikor a cégek elkezdik egymás elől elhalászni a legjobb szakembereket, akkor válik láthatóvá a munkaerőpiacon kialakult kereslet-kínálati rés” – hangsúlyozza Marianne Kolding, az IDC elemzője.
A megoldás, nem igazán meglepő módon, a képzés felzárkóztatása az igényekhez. Ezen belül mind az állami, mind a vállalati támogatású, mind a térítéses és egyéb oktatási formáknak fel kell nőniük a feladathoz. „Mivel a probléma egyelőre nem érinti az egyes országok gazdaságának teljesítőképességét, az illetékesek hajlamosak figyelmen kívül hagyni azt. Csakhogy a gond ettől már megjelent, egyre jelentősebbé válik, és időbe telik, mire az oktatás kibocsátja a munkaerőhiányt megszüntető szakembereket” – hívja fel a figyelmet Marianne Kolding. A fiatalok érdeklődését, amely a .com-lufi kipukkadása után alábbhagyott a szakterület iránt, újra fel kell kelteni.
