Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Lemarad az USA
Lemarad az Egyesült Államok a kutatásban és fejlesztésben más országokhoz képest, ha nem növeli nagyon gyorsan a felsőoktatás és a kutatási programok támogatását – állapította meg nemrégiben egy ad hoc testület jelentésében. A csoport munkáját a National Academies koordinálja és részt vesznek benne a vállalati szféra, a felsőoktatás képviselői, Nobel-díjasok, illetve korábbi elnöki tanácsadók. A jelentés szerint csökken a különbség az USA és olyan országok között, mint Kína és India, a legutóbbi felmérések szerint a világ élvonalához képest romlott az amerikai egyetemen végzett diákok teljesítménye és bizonyos gazdasági tényezők (az olcsó, de jól képzett munkaerő hiánya) az Egyesült Államok érdekei ellen hatnak. A munkacsoport ajánlásai között szerepel egyebek mellett az a javaslat, hogy az állam támogassa évente tízezer diák matematikai és egyéb tudományos ösztöndíját – így közülük sok később tanár lehet –, illetve hogy pénzt kellene átcsoportosítani évi harmincezer fiatal mérnöki tanulmányainak elősegítésére, valamint hogy enyhíteni kéne a vízumszabályokat annak érdekében, hogy több frissen végzett külföldi szakember vállalhasson munkát az Egyesült Államokban – idézi a dokumentumot a CNET.
Nevet váltott az LNX
A KFKI-LNX Hálózatintegrációs Zrt. nevet vette fel az LNX Hálózatintegrációs Rt. A cégbíróság által 2005. október 11-én bejegyzett névvel a vállalat még markánsabban jelzi a KFKI-csoporthoz való szoros tartozását, a „zrt.” (zártkörűen működő részvénytársaság) pedig a hatályos törvényi előírásoknak felel meg. Ezzel egyidejűleg a társaság alaptőkéjét közel kétszeresére, 220 millió forintra emelték.
Újfajta támogatás
a nanotechnológiának
Nem magát a technológiai kutatást, hanem a nanotechnológia várható társadalmi-szociális hatásait támogatja külön pénzkerettel az USA központi tudományos alapítványa, a National Science Foundation (NSF). A következő öt évben mások mellett kaliforniai és arizonai állami egyetemek kapnak arra forrásokat, hogy utánajárjanak, milyen hatása lehet a társadalom tagjaira az atomi szintű gépezetek megjelenésének. A dél-karolinai és a Harvard egyetem kisebb keretből gazdálkodhat majd a jelenleg már futó ez irányú kutatások folytatására – írja a Chronicle of Higher Education.
Vezeték nélküliek szövetsége
Egy új együttműködés keretében 27 érdekelt vállalkozás fel akarja gyorsítani a 802.11n vezeték nélküli átviteli szabvány kifejlesztését. Az Enhanced Wireless Consortium tagjai – köztük a Broadcom, az Intel, a Cisco, a Lenovo, a Sony és a Toshiba – arra építenek, hogy az új technológia tízszer gyorsabb átvitelt ígér a jelenleg használatos vezeték nélküli adattovábbítási standardokra alapozott megoldásoknál, továbbá hatótávja is nagyobb. A konzorcium tagjai a következő év elejére ígérik az új technológia kidolgozását, míg elfogadását 2006 végére, ami jelentős gyorsítás az ilyen procedúrákban megszokott időtávhoz képest. A csapat abban is bízik, hogy a fogyasztói elektronikai eszközök gyártói – látva ezt a támogatást és tempót – már az engedélyeztetés lezárulta előtt elkezdenek hasznos ketyeréket fejleszteni a 802.11n-re alapozva – jelentette a USA Today.
Lemarad Európa
Többet kellene költeniük az európai felsőoktatási intézményeknek, illetve kutatóintézeteknek k+f-re, hogy az öreg kontinens behozza lemaradását e téren az USA-val és Japánnal szemben – szorgalmazza az Európai Bizottság. A javaslat szerint a kutatási kiadásoknak 2010-ig a tagországok GDP-jének három százalékára kellene emelkedniük a 2003-as 1,9-ről. A jelentés megemlíti, hogy az Egyesült Államok esetén 2,59, Japánnál pedig 3,15 százalék ez az arány, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy még Kína is lekörözheti Európát a GDP-arányos k+f költés terén. Fontos kiemelni, hangsúlyozza a testület, hogy az ilyen kiadások direkt módon növelik az országok bruttó hazai termékét. A javaslat kötelező érvényűvé fog válni az EU-tagországok számára, így azok kénytelenek lesznek elősegíteni az akadémiai kutatási programok és az üzleti szféra szorosabb együttműködését. Günter Verheugen, az bizottság ipari biztosa így vélekedett mindezzel kapcsolatban: „Minden eurócent, amely az innováció és a kutatás finanszírozására fordítódik, egyben egy-egy a munkahelyteremtésbe, a növekedésbe, következésképpen a jövőbe fektetett centet jelent” – idézi az EU-s „minisztert” a San José Mercury News.
Könnyítést kap a New Orleans-i felsőoktatás
Enyhíteni szándékoznak washingtoni törvényhozók az úgynevezett 50 százalékos szabályt a Katrina hurrikán sújtotta New Orleans felsőoktatási intézményeinek segítése céljából. A szabályt a kilencvenes évek elején hozták, mert több szervezet, amely tandíjakból finanszírozza tevékenységét, visszaélt az állami támogatásokkal. A rendelkezés szerint nem kaphat központi pénzt az olyan diák vagy intézmény, aki vagy amely oktatási programja több mint felét online módon végzi. A szabály védelmezői most is támadják az annak enyhítését támogatókat, mondván, feladják annak számos hasznos elemét, hogy cserébe könnyítsenek a katasztrófa sújtotta területek felsőoktatásának – egyébként támogatandó – újraélesztésében. A döntés védelmezői hangsúlyozzák, hogy csak az érintett intézményeket érintené az enyhítés, amelyek nem tudják a hagyományos módon teljes körűen újraindítani oktatásukat. Az egyik intézmény, amely élhetne a lehetőséggel, a University of New Orleans, amely 1000 kurzusának jelentős részét az interneten keresztül kívánja lebonyolítani. Ehhez az egyetem kiépült távoktatási rendszerét használják. Elismerik, hogy kezdetben sok diáknak és tanárnak szokatlan lesz a módszer, de nincs más választásuk, mivel a feltételek leromlása miatt sok oktatójuk nyugdíjba vonult vagy máshol keresett munkát magának – jelentette a CNET.
Hány neve legyen a gyereknek?
Megosztottak a biztonsági szakemberek abban a kérdésben, hogy egységesítsék-e a káros szoftverek elnevezését. Az erre szolgáló Common Malware Enumeration (CME) rendszer célja az lenne, hogy eloszlassa az amiatti zűrzavart, hogy a különböző it-biztonsági cégeknél eltérő néven számon tartják számon ugyanazokat a károkozókat. A felhasználók ugyanis emiatt nem tudják, hogy az interneten újonnan megjelent vírus, féreg, adware, spyware stb. ellen vajon letöltötték-e már a megfelelő védelmet, illetve hogy nem töltötték-e le többször is azt. Az egységesítés első lépéseként a CME adott számmal jelölné az egyes ártalmas behatolókat. David Perry, az egyik ismert biztonsági cég, a Trend Micro szakértője azért kritizálta a kezdeményezést, mert az nem vonhat a hatókörébe minden károkozót, és más cégek szakértői is úgy vélik, hogy a dolog nem hoz semmit a felhasználónak. (Talán úgy vélik, ha valaki egy bizonyos it-biztonsági szolgáltató ügyfele, akkor attól minden új veszély ellen kap védekező eszközöket...) Mások üdvözölték a kezdeményezést, igaz, Larry Bridwell, az ICSA biztonsági menedzsere nem azért dicséri a CME-t, mert az minden egyes behatolót elnevezhetne, hanem azért, mert létrehoz egy teljességre törekvő, egységes listát a károkozókról – idézi a feleket a CNET.
