Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem sértettek versenyjogot a telefoncégek
Igazat adott öt beperelt mobiltelefoncégnek az Egyesült Államok szövetségi bírósága abban az eljárásban, amelyet felhasználók indítottak, mondván: sérti a trösztellenes törvényeket, amikor az operátorok bizonyos szolgáltatásokat csak adott típusú zsebtelefonnal együtt tesznek elérhetővé. A még 2002-ben indított jogi eljárás az AT&T Wirelesst, a Verizont, a Cingulart, a T-Mobile-t és a Sprintet idézte a bíróság elé, amelyek közül a mostani döntés szerint egyik sem rendelkezik olyan piaci főlénnyel, amely lehetővé tenné neki a verseny bármilyen korlátozását. Denise Cote bírónő felhívta a figyelmet arra, hogy a Verizon 24 százalékos piaci részesedése mellett a többiek csak 8 és 18 százalék közötti rész jut, és egyedül az AT&T vezetett be olyan szolgáltatást, amelyhez kötelezően mobiltelefont kellett venni – írja le az esetet a San José Mercury News.
Nem fecsegünk, nem adjuk a jól értesültet!
Ellenőrzés alá kívánja vonni az Egyesült Államok hadserege azokat a blogokat, illetve weboldalakat, amelyeket katonák szerkesztenek. A döntés indoka az, hogy ezeken a fórumokon sok esetben katonai szempontból érzékeny, esetleg titkos információkat megmutató fotók, illetve ilyesmit kifecsegő szövegek jelennek meg. Peter Schoomaker tábornok elmondása szerint a katonák rutinszerűen tesznek ki az internetre olyan képeket, amelyek a hadsereg fegyverrendszereinek „taktikai felhasználásáról, technikai részleteiről és bevetési módszereiről” szóló információkat tartalmaznak. Mint katonai szakértők rámutatnak, az ellenség folyamatosan szörfözik a világhálón ilyen anyagok után kutakodva. Schoomaker emlékeztetőben hívta fel a katonák figyelmét arra, hogy az illetékes szervek ellenőrizni fogják a webet az olyan biztonsági kockázatok kiszűrése céljából, amelyek „feleslegesen növelik a katonai akciók kockázatát és rontják azok hatékonyságát” – idézi a főtisztet a Federal Computer Week.
Támogatás az internet „újratervezéséhez”
Megfontolják az USA nemzeti tudományos alapjának döntéshozói, hogy támogatást nyújtsanak az internet újratervezésével foglalkozó kutatóknak. Bár a Global Environment for Networking Investigations névre keresztelt projekt eddig nem sok pénzhez jutott és céljai sem egészen világosak, azért lehet valami a kezdeményezésben. Mint Leonard Kelinrock, az UCLA egyetem komputertudósa, elmondja, nem céljuk az átviteli sebesség növelése. Kiindulópontjuk az, hogy a világhálót manapság másra használják, mint amire annak idején, évtizedekkel ezelőtt tervezték. Például az internet elődje, az arpanet zárt körben volt elérhető, következésképpen nem merültek fel vele kapcsolatban biztonsági problémák. Fejlesztői arra sem számítottak, hogy milliós nagyságrendű vezetékes és mobileszköz fog a hálózathoz kapcsolódni. A nemzeti tudományos alap szakértői arra gondoltak, hogy egy ilyen kutatás finanszírozásához velük együtt más egyesült államokbeli, illetve külföldi pénzosztó hivatalok is hozzájárulhatnának, ezért elkezdtek forrásokat felhajtani – derül ki a New York Times híréből.
Azért is indul az online-könyvtár!
Tovább folytatja a irodalmi művek internetes elérhetőségét lehetővé tevő tervei megvalósítását a Google. A keresőcég a napokban tette hozzáférhetővé eddig elkészült gyűjteményét az USA-n kívül 14 további országban – például Nagy-Britanniában, Kanadában, Indiában, Új-Zélandon, a Dél-Afrikai Köztársaságban és Ausztráliában –, amelyek lakosai angolul megjelent művek között válogathatnak. Bár az érintett országok jogszabályai eltérően védik a szerzői jogokat, a Google háromféle találattípusa mindegyikükben elfogadott. Teljes terjedelmükben olvashatók online módon azok a könyvek, amelyek írói nem ragaszkodnak szerzői jogaikhoz, legfőképpen az eladott példányonként járó jogdíjhoz. Részben elérhetők azok a művek, amelyek alkotóival egyedi szerződést kötött a Google írásaik bizonyos részének internetes megjelentetésére. Végül tartalmi kivonattal kell beérniük az érdeklődőnek azokból a könyvekből, amelyek szerzői nem járultak hozzá az ingyenes online közléshez. A keresőcég korábban megpróbálta úgy növelni elektronikus könyvtára állományát, hogy azt javasolta az íróknak és kiadóiknak: jelöljék meg pontosan, mely műveiket tiltják le az internetről. Ezt a módszert azonban a kiadói szakmai szövetségek elutasították, mivel úgy vélik, szabad kezet adna a Google-nek a publikálásra mindaddig, amíg valaki egyenként nem tiltakozik minden egyes alkotása elektronikus megjelentetése ellen – ismerteti a fejleményeket az Internet News.
A fáljmegosztás nem vész el...
Áttolta a BitTorrent technológiájával folyó illegális fájlmegosztást (p2p) az eDonkeyra az, hogy az előbbi céget hivatalos szervek megfenyegették: felelőssé tehetik a „segítségével” folyó kalózkodásért. A CacheLogic piackutató cég felmérése szerint az eDonkey forgalma az USA-ban, Kínában, Japánban és Nagy-Britanniában már elérte a BitTorrent korábbi adatait, és ez a site a vezető p2p-szolgáltató Dél-Koreában, Olaszországban, Spanyolországban és Németországban. A CacheLogic becslése szerint a világhaló forgalmának 60 százaléka fájlmegosztás és a BitTorrent megfenyegetése e cserebere harmadát érintette. A CacheLogic szakértőinek az is meggyőződése, hogy az USA legfelsőbb bíróságának legutóbbi Grokster-ellenes (egy további neves p2p-site) döntése nem vezet a fájlkalózkodás csökkenéséhez, hanem itt egy macska-egér játékról van szó (a szerzői jogok védői és az ingyenes tartalomra vágyók között), ami folytatódni fog – idézi a Andrew Parkert, a piackutató cég technológiai főnökét a CNN.
Nem „tanítanak” az iskolai komputerek
Jellemzően nem tanításra használják az iskolai komputereket az Egyesült Államokban. Bár a számítógép-használat terjed, ez főleg adminisztratív feladatok megoldását szolgálja. A Quality Education Data felmérés szerint a tanárok hetven százaléka a szülőkkel e-mailezik, illetve jelenléti íveket vezet a gépén. Csak 54 százalékuk jelezte azt a felmérés készítőinek, hogy a tanításban is használ komputert, és ezek többsége az elemi iskolai tanárok közül került ki. A számítástechnikai affinitás nem meglepő módon összefügg a tanárok képzésével: a számítógéphez pozitívan viszonyulók 87 százaléka részt vett valamilyen az internettel, a szövegszerkesztéssel vagy más informatikai tudnivalóval kapcsolatos okításban – írja a CNET.
