A szoftverekre vonatkozó „szavatosság” területén jelentős különbség van az egyedi fejlesztésű programok és a tömegtermékek között. Egyedi szoftverfejlesztések esetén a szavatossági vállalások hiányának az az oka, hogy a szerzői jogi törvény a szerzői művek, így a szoftverek fejlesztésével kapcsolatosan sajátos szabályokat határoz meg a művek hibajavítására (szjt. 49.§). Ez azzal a következménnyel is jár, hogy a polgári törvénykönyv hibás teljesítésre és hibajavításra vonatkozó szavatossági rendelkezései szoftver esetén nem irányadóak.
Az egyedi fejlesztésű program átvételétől számított négy hónapon belül a megrendelőnek jogában áll a szoftvert visszaadni a fejlesztőnek kijavítás végett. A kijavítás és ismételt átadás után a négy hónapos határidő újrakezdődik, egészen addig, amíg a megrendelő a szoftver elfogadásáról nem nyilatkozik vagy a négy hónap kijavításra visszaadás nélkül lejár. Azt azonban a fejlesztési szerződésben pontosan rögzíteni kell, hogy a felek mit értenek visszaadás alatt (például, hogy ez idő alatt használhatja-e a szoftvert megrendelő), mert a pontos meghatározás és a feltételek hiánya számos kibúvót rejthet magában. Az elfogadás vagy a négy hónapos időtartam lejárta után felderített rejtett hibákat viszont a fejlesztő már nem köteles ingyen kijavítani, kivéve, ha a fejlesztés kapcsán a négy hónapos időtartamot meghaladó jótállást vállalt vagy a megrendelővel külön karbantartási szerződést kötött.
Napi Informatika
Táblázat:
A szoftverfejlesztési szerződésben érdemes rögzíteni
– A fejlesztői késedelem esetén fizetendő kötbér kiszámítási módját, hogy ezzel kapcsolatosan miként szűrjük ki a megrendelő okozta késedelmeket, valamint hogy több fázisú szoftverfejlesztés esetén az egyes fázisoknál felmerült késéseket szankcionáljuk-e vagy csak összességében, a végső határidő be nem tartását.
– Milyen feltételek mellett használhatja a megrendelő a szoftvert (ki jogosult használni, kizárólagosan használhatja-e), illetve halasztott fizetés esetén visszavonhatja-e a fejlesztő a felhasználási engedélyt, ha a megrendelő jelentős késedelembe esik.
– Az esetleges versenykorlátozásokat (kinek fejleszthet a fejlesztő hasonló szoftvert meghatározott időtartamon belül).
