ä NAPI Gazdaság
Míg a 40-50 év közötti mezőgazdálkodók továbbképezhetők, kellő rávezetéssel rábírhatók a különböző számítástechnikai eszközök gyakoribb használatára, addig 55 év felett már minimális az esély a használat fokozására - legalábbis ezt állapította meg az a felmérés, amelyet a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola kutatói végeztek, akik az EU küszöbén megvizsgálták a gazdák viszonyát a számítástechnikához, a számítógépes alkalmazásokhoz (a gazdálkodók átlagéletkora 40-60 év közötti). A vizsgálat Észak-Magyarországra, jellemzően őstermelőkre szorítkozott, s alapvető célja annak igazolása vagy cáfolata volt, hogy szükségesek-e a számítástechnikai eszközök a mezőgazdasági tevékenységet folytató őstermelőknél.
Kérdőív segítségével alapvetően azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy milyen korosztályt érint az őstermelők köre, milyen üzemmérettel gazdálkodnak, illetve a gazdálkodók milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek.
Kedvező volt a helyzet az iskolai végzettség vonatkozásában: a szakmunkások aránya elenyésző a magasabb végzettségűek mellett. Első megközelítésben fontos volt annak vizsgálata, hogy mezőgazdasági vagy egyéb végzettséggel rendelkeznek-e a gazdálkodók. A későbbiek során ugyanis fontos ez a megközelítés is, hiszen meghatározza, hogy az it-rendszereket használók képesek-e kérdéseket, kéréseket megfogalmazni, illetve rendelkeznek-e célirányos szakmai ismeretekkel, amelyeknek a számítástechnikai rendszerekkel harmonizálniuk kell. A vizsgálat arra enged következtetni, hogy a számítástechnikai alapok a gazdálkodók többségénél jellemzően megvannak. A számítástechnikai eszközök működtetése azonban anyagi feltételek függvénye is, így azt is vizsgálták, milyen üzemmérettel rendelkeznek a vállalkozások. Az átlagos üzemméret 1-5 hektár közötti volt.
A kérdésekre adott válaszokból kitűnt, hogy minden család rendelkezik számítógéppel, bár nem minden gazdálkodó használja is azt. A legtöbben hetente 3-5 órát ülnek a komputer előtt, de jelentős a 15 óránál több időt számítógép mellett töltő gazdálkodók aránya is. A számítástechnikai ismeretek megítélése változó: zömmel kielégítő, de mindenképpen fejleszthető.
Összességében megállapították a kutatók, hogy van hajlandóság és kellő alap az őstermelői körben a számítástechnikai eszközök alkalmazására, esetleges bevonására a gazdasági tevékenységek lebonyolításába. Bár a gazdálkodók roppant szerteágazó célra használják és használnák a számítástechnikai lehetőségeket, a célok között egyértelműen megtalálhatók a szakmai jellegűek is. Fentiek nyomán a szaktanácsadási rendszerek kiépítése során figyelemmel kell lenni a mezőgazdasági termelőkre, illetve az őstermelőkre is, és ösztönözni kell a kicsiny üzemmérethez igazodó szoftverek fejlesztését. Végig kell továbbá gondolni azt is, hogy milyen megoldással lehetne létrehozni és működtetni internetes piacokat a hatékonyabb erőforrás-ellátás, illetve értékesítési csatornák vonatkozásában - hívják fel a figyelmet a kutatók.
