Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A piaci szereplők kapcsolatainak informatikai megoldásokkal történő javítása rövid távon javítja az információval való ellátottságot, hosszabb távon pedig támogatja a jó gazdasági döntések meghozatalát az élelmiszer-ipari szektorban is - hívják fel a figyelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Informatikai Igazgatóságán.
Az informatikai megoldások alkalmazásának jövőbeli lehetőségeit elemezve a szakértők megállapítják, hogy az informatika nagy szerepet kaphat az élelmiszer-gazdaság logisztikai folyamatainak fejlődésében is.
Első helyen a regionális logisztikai központok szerepét emelik ki, szerepük ugyanis előreláthatóan az élelmiszer-ipari szektoron belül is mindjobban előtérbe kerül. Egyre több helyen törekednek ugyanis az élelmiszer-ipari szektor által előállított termékek specialitásához alkalmazkodó környezet kialakítására. A szektor szereplőinek csatlakozása ilyen központokhoz egyrészt piaci előnyt jelenthet a jobb minőségű és nagyobb mennyiségű termék előállításával, másrészt így hozzáférhetővé válnak olyan integrált informatikai megoldások és speciális információk, amelyek a kapcsolatépítésben, a beszerzési, termelési, készletezési és értékesítési folyamatok megszervezésében fontos szerepet töltenek be.
Az internet használatának terjedésével gombamód szaporodó információs portálok jövőbeli használata is várhatóan bővülni fog. Ezeken az információs portálokon, virtuális piac- és árverési tereken nemcsak a konkrét áruk cserélhetnek gazdát biztonságosan, anélkül, hogy tényleges fizikai kapcsolat alakulna ki a partnerek között, hanem azokhoz a friss hazai és nemzetközi piaci információkhoz is hozzájutnak a partnerek, melyek elengedhetetlenek a gazdasági döntések meghozatalához. A pontos, és megfelelő időben kapott információ egyre nagyobb értéket jelent - hívják fel a figyelmet az MVH-nál. Az EU-csatlakozást követően a piacok megnyílnak a tagállamok között, aminek következtében egyre erősebb versenyhelyzettel találják szembe magukat a piaci szereplők, így gyorsabban kell reagálniuk a változásokra, és egyre rövidebb idő alatt kell majd a rendelkezésükre álló lehetőségeket kiaknázni.
Magyarországon ugyanakkor egyelőre még gyerekcipőben jár az online alkalmazások használata. Nincsenek sem hagyományai, sem felhasználói bázisa az ilyen típusú szolgáltatásoknak, ezért a terjedésük lassú. Az élelmiszer-gazdaságban alkalmazott informatikai megoldások körének bővítéséért bizonyos szintig a kormányzati kezdeményezések is felelősek lesznek, hiszen a központilag szervezett e-kormányzattal egy olyan, XXI. századi technikát használó, hatékony információs rendszer jön létre, ahol mindenki számára hozzáférhetővé válnak a tevékenységével kapcsolatos legfontosabb információk.
A jövő tehát az informatikai megoldások terjedéséről és a rendelkezésre álló információk gyors és hatékony felhasználásáról szól majd. Ezért az élelmiszer-iparon belül is lehetőséget kell találni a fejlődés biztosítására, és támogatni kell az olyan kezdeményezéseket, amelyek elősegíthetik az elektronikus alapú rendszerek használatát, elterjedését és fejlesztését. Ezek a megoldások pillanatnyilag biztosíthatják a piaci versenyben egyes szereplők túlélését, a későbbiekben pedig hozzájárulhatnak a hosszú távú fejlődés megalapozásához is.
