Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Néhány hét és kezdődik az IT 2004 konferencia. Milyen tapasztalatokat szerezhetnek a résztvevők, s mi a mottója a találkozónak?
- Évente egy-két találkozóra szüksége van a szakmának, jó ha rendszeresen eszmét cserélhetnek a vevők, a szállítók és a kormányzat képviselői. Kiváló alkalmak ezek, hogy a résztvevők közösen vizsgálják a szakma, a jövő lehetőségeit, gyűlölködjenek és/vagy szeressék egymást. Míg a tavalyi rendezvény az informatika hatékonysága körül forgott, az idei azt az eddig kevéssé körüljárt, de felettébb izgalmas témát szeretné a lehető legtöbb szempontból megvizsgálni, hogy vajon az Európai Unióba belépők talán legerősebb országai, az úgynevezett visegrádi négyek képesek-e együttműködni az informatikában az unión belül. Vajon új piacokat vagy konkurenciát jelentenek-e majd egymásnak? Megvizsgáljuk, hogy a csatlakozással tényleg nyílnak-e ki pénztárcák, lesznek-e új piacok. Másrészt a felhasználói oldal (akár naponta felmerülő) problémáit szeretnénk kibeszélni, megvitatni.
- Az elmúlt év nagyon nehéz volt az it-szállítóknak. Elmaradtak az állami megrendelések, össze kellett húzni a nadrágszíjat. Nem fogja ez rányomni a bélyegét az idei rendezvényre?
- Nincs olyan gazdaság, amely pusztán állami segítséggel, támogatással képes felállni, és talpon maradni. Az tény, hogy az állami, önkormányzati szervek ma a megrendelések 40-50 vagy akár 60 százalékát adhatják. Az is tény, hogy ezek a szervek nem csak mint vásárlók vannak jelen a piacon, hanem mint szabályalkotók, így emiatt is komoly a felelősségük. Ennek ellenére az it-szállítóknak kell rendbe rakniuk a saját „gazdaságukat”, nem várhatják minden gondjuk megoldását a kormányzattól.
- Az informatikai cégek azonban gyakran, s persze nem nyilvánosan azt mondják, hogy az állam sem mint szabályozó, sem mint vásárló nincs a helyzet magaslatán. Mit tehetnek ők az előrelépésért?
- Azon kell gondolkozniuk, hogy mit tehetnek az oktatás színvonalának emeléséért, az informatika terjesztéséért. Remélem senkit nem sértek meg, de bizony sok társaságnak az a módszere, hogy előállít egy terméket, s azt próbálja eladni ahelyett, hogy az ügyfél igényeit felmérve fejlesztene. Látni kell, hogy a kormányzatnak másmilyen fejlesztésekre van szüksége, mint például a civil szférának.
- Az IT 2004 szlogenje „A nagy ugrás”. Mire utal ez?
- A május elsejei csatlakozással hihetetlenül sok lehetőség nyílhat meg előttünk. Attól, hogy a fizikai határok megszűnnek, egy csomó üzleti, gazdaságpolitikai, it-szakmai határ nem fog eltűnni. Azt, hogy a piacok hogyan nyílnak meg előttünk, rengeteg hétköznapi probléma fogja meghatározni.
- Mire gondol?
- Példákat tudok csak felsorolni. Hogy egy feltöltött adatbázis átvitele, mondjuk Németországba vagy Lengyelországba, milyen jogi kérdésekbe ütközhet. Vagy egy multinacionális it-gyártónak van-e olyan belső szabálya, amely korlátozhatja például a magyar viszonteladóját, hogy külföldön is értékesíthesse a Magyarországra szánt eszközöket. Ma még egy multinacionális cég számítógépét nem vehetem meg mondjuk Lengyelországban, mert ott olcsóbb ugyan, de a multi belső szabályai nem engedik meg a lengyel leánynak, hogy külföldre is eladjon. Nem egyértelmű számomra, de talán másoknak sem, hogy a csatlakozás után megtehetem-e. A konferencia célja, hogy vizsgáljuk meg ezeket a nagyon gyakorlatias szempontokat, hogy tudjuk, tényleg minden kapu kinyílt-e.
- Előfordul ma még, hogy a külföldön vásárolt eszközhöz a létező magyar nyelvű kezelési utasítást a hazai képviselet még pénzért sem hajlandó odaadni. Az ilyen problémákra is megoldást jelenthet majd a csatlakozás?
- Igen, ez az EU-ban már nem gond. A konferencián lesznek előadások erről a kérdéskörről. Szó lesz arról, hogy egy uniós országban vásárolt alkalmazáshoz milyen garanciákat, utószervizelést lehet kapni. Az informatika egyik legnehezebb kérdése a minőség, a biztonság bizalmi problémája. Az EU-ban ezek a gondok javarészt megoldottak, de kérdéses, hogyan tudjuk mi átvenni az ottani szabályozást. Köztudott, hogy a gyógyszereket törzskönyvezik, a Pick szaláminak vagy a különböző kóláknak, bár titkos a receptjük, de dokumentált. Nem megoldott azonban, hogy egy magyar it-szolgáltatást hogyan lehet nemzetközileg is elismert módon védjegyeztetni.
- Milyen témákkal foglalkozik még a konferencia?
- Rengeteg előadás lesz. Közel negyven beszámolót vagy fórumot tartunk a két nap alatt. Minden évnek volt egy slágere. Ilyen sláger már több éve a nyílt forráskód versus zárt forráskód. Ilyen sláger lesz most a vezeték nélküli internet terjedése, a mobil it, a mobil informatika témája. Vagy ilyen lehet az igény szerinti számítástechnika, a computing on demand. És itt visszautalnék a korábbiakra: a vevői igények kiszolgálása lehet sok it-cég számára a kiút. Érdekes vitát várok a 64 bites technológiákról. Szó fog esni a magyarországi informatikai innovációk külföldre jutásának esélyeiről is. Hogy támogassuk ezeket az általában kis fejlesztőműhelyeket, újra átadjuk a Magyar Innovációs Díjat.
- Ha egy előadáson vehetne csak részt, melyiket választaná?
- Nem tudok választani. Úgy épül fel a konferencia, hogy a különböző területek logikailag követik egymást, mintegy szervesen felépítve a konferenciát. Persze nem lehet mindegyik előadáson, vitán részt venni, de ezt tudatosan szervezzük így. Szerény becslésem szerint az emberi befogadóképesség háromszorosa az előadások száma, de így van jó esély arra, hogy minden részvevő az őt leginkább érdeklő témákat hallgathassa, látogathassa meg.
- Kiket várnak a rendezvényre?
- A gazdasági élet döntéshozói, a szaktárcák vezetői, a polgármesteri hivatalok informatikai projektekért felelős képviselői és az informatikai piac vállalatai szerepelnek a listánkon. Terveink szerint az öt-hatszáz fős résztvevői kör a teljes megrendelői oldalt felöleli majd, de a nyitónapon jelen lesznek a környező országok és az EU informatikai vállalkozásait tömörítő szervezetek vezetői is. Úgy tűnik, eljön Eugene Kaszperszky, aki a számítógépes alvilág fejlődéséről fog előadni.
