Ha éppen a szupermarketekben lehet a leghatékonyabban elérni a közigazgatás szolgáltatásait igénybe venni kívánó ügyfeleket, akkor meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy akár ott is hozzá lehessen férni e szolgáltatásokhoz - jelentette ki Andrew Pinder, Nagy-Britannia e-kormánybiztosa. Pinder a parlamentben megrendezett fórumon úgy vélte, hogy szakítani kell azzal a látásmóddal, amelynek fő célja, hogy minden szolgáltatást online módon is elérhetővé kell tenni. Ehelyett szerinte csak azokat kell fejleszteni, amelyekre valóban van igény, mint amilyen az adóbevallás interneten keresztül történő benyújtása (ettől függetlenül a brit kormány programja szerint 2005-re a szolgáltatások teljes körét elérhetővé kívánják tenni a világhálón is). Mivel ma már megfelelőek a szigetországban az internet-hozzáférés mutatói (így a családok 52 százalékának van valamilyen típusú internetkapcsolata, valamint 7 ezer terminált építettek ki a középiskolákban), ezért a hangsúlyt most azok segítésére kell helyezni, akik valamiért (például mert idősek) nem tudják vagy nem akarják igénybe venni a hálón elérhető közigazgatási szolgáltatásokat. Számukra civil segítő szervezetek jöttek létre a kormány 30 millió eurós támogatásával.
Pinder szerint az elektronikus közigazgatás fejlesztésével a kormányzat gesztust tesz az üzleti szervezeteknek, mivel nem csak elvárja, hogy azok alkalmazkodjanak az információs kor kihívásaihoz, de maga is változik, és ezzel példát is mutat a magánszektornak. A brit vállalatok egy nemzetközi összehasonlító tanulmány alapján egyébként világelsők a honlapellátottság tekintetében, a 80 százalékos penetrációval megelőzik a korábbi éllovas Egyesült Államokat is. Az 5 főnél többet foglalkoztató cégek esetében a honlapellátottság gyakorlatilag teljes, míg az összes vállalat egyharmada már online módon is kereskedik. Az információs technológiák üzleti jelentőségét az is jelzi, hogy a munkavállalók 75 százaléka valamilyen módon használja munkája során a számítógépet, míg az új munkahelyek esetében ez az arány 95 százalékos - mondta Pinder.
Az elektronikus kormányzati szolgáltatások az indulásuk utáni egy-két évben nem hoznak nagy áttörést az ügyintézésben, ezért a magyar kormányzat számára is fontos feladat lehet, hogy az állampolgárokban tömegesen ébresszék fel az érdeklődést az e-ügyintézés iránt - vélte a kormánybiztos.
A hivataloknak ugyanúgy alkalmazkodniuk kell a fogyasztói és állampolgári igényekhez, mint ahogy a kereskedelmi szektor teszi: ezért meg kell szüntetni a monopóliumokat a közszolgáltatások esetében. Erre példaként Pinder az angol halászati engedélyek kiadását említette, ahol miután egy magáncég sikerrel kezdte el az online viszontértékesítést, a hivatalnak addigi húzódozása ellenére el kellett indítania a saját szolgáltatását.
Magyarországon az elsődleges feladat még az internethasználat elterjedtségének növelése - mondta előadásában Bakonyi Péter. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium helyettes államtitkára szerint ezt szolgálták a Sulinet Expressz program keretében adott adókedvezmények, valamint az államilag támogatott csomagoknál a 25 százalékos internettarifa-csökkentés. Állami programként idén május 1-jéig - stílszerűen - 2004 „eMagyarország Pontot” is át kívánnak adni, amelyeken alanyi jogon használhatja mindenki az internetet. Részben ezen döntések eredményeként 2003 harmadik negyedévére 623 ezer főre nőtt az internet-előfizetők száma, míg a szélessávú kapcsolattal rendelkezők aránya ezen belül, egy év alatt megduplázódva, 36 százalékosra emelkedett. Mindezzel együtt a háztartásoknak még mindig csak a 12-14 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal, ami elmarad a nyugat-európai szinttől - tette hozzá a helyettes államtitkár.
A közigazgatásban a nyilvános alapszolgáltatások közül 2006-ig 70 százalékra kívánják emelni az integrált tranzakciós szolgáltatások arányát - mondta Bakonyi. A szélessávú hálózatok kiépítésére és fejlesztésére 30 milliárd forint pályázati pénzt biztosít a kormány 2004 és 2006 között, míg a Közháló program 2005-ig tartó első szakaszában a tervek szerint 7300 intézményi végpontot csatlakoztatnak a gerinchálózatra 2530 településen. Itt is van még teendő: egyetlen régióban (a közép-dunántúliban) éri csak el a honlappal rendelkező önkormányzatok aránya a 44 százalékot, míg az észak-alföldi régióban ez csak 26 százalékos. Lényegesen jobb a helyzet az internetkapcsolat terén, nagyon jelentős ugyanakkor a kontraszt: míg Budapesten és vonzáskörzetében 97 százalékos az önkormányzatok ellátottsága, bizonyos területeken (elsősorban a Dél-Dunántúlon) a kétharmadot sem éri el ez az arány - mondta a helyettes államtitkár.
