Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
„Várjuk olyan 23 és fél éves, kopasz, szanszkritül jól beszélő, E kategóriás jogosítvánnyal rendelkező hölgyek pályázatait...” Aki valaha került már kapcsolatba pályázatokkal, annak minden bizonnyal nem ismeretlenek az ehhez hasonló módon kiírt tenderek. Közös jellemzőjük, hogy az eredeti cél helyett (a legjobb ár/érték arányú termék vagy szolgáltatás beszerzése) a felhívás mintha kifejezetten egyetlen cég, termék vagy szolgáltató számára készült volna.
A helyzeten változtatni kell! Egyrészt azért, mert az optimális megoldást megtalálni közérdek, különösen, ha közbeszerzésről, állami vásárlásokról és megrendelésekről van szó. Másfelől pedig azért, mert az európai pályázati rendszerbe az ilyen és ehhez hasonló kiírási és elbírálási folyamat már nem lesz beilleszthető - állítja Fábián.
Nincs ez másként a szoftverek, azon belül az operációs rendszerek és az irodai alkalmazások körében sem. Sajnálatos tény, de e beszerzések szinte kizárólag egy - gyakorlatilag monopolhelyzetű - amerikai szoftvercég felé irányulnak. (A kereskedelmi igazgató feltehetőleg a Microsoftra gondol, de ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta érdeklődésünkre.) Ezen cég alkalmazásai nemcsak többszörösen drágábbak az alternatív megoldásoknál, de gyakorlatilag semmilyen hazai hozzáadott értéket (fejlesztést) sem hordoznak, ráadásul zárt fájlformátumaik miatt igen nagy biztonsági kockázatot is jelentenek a magyar állam számára - nem tudható, hogy a felhasználói adatokkal e zárt rendszereken belül pontosan mi történik - figyelmeztet Fábián.
Ezzel szemben az alternatív megoldások jelentős költségmegtakarítást, nyilvános fájlformátumokat (és így biztonságot), valamint a forráskódszintű termékismeret alapján valódi testreszabhatóságot, nagyfokú rugalmasságot kínálnak a felhasználóknak. Éppen ilyen megfontolások alapján az Európai Unióban (de a világ más országaiban is, például Brazíliában, Izraelben, Japánban) ajánlásokat dolgoztak ki az államigazgatási szoftveralkalmazásokra vonatkozóan. Az OSS (nyílt forráskódot előnyben részesítő) koncepció keretében egyes államigazgatási tendereken kizárólagossá is teszik a nyílt forráskódot, s erre ösztönzik a csatlakozó országokat is - hangoztatja Fábián László. Németországban például 2001 óta szervereken csak OSS-t használhat a kormányzat.
Magyarország sajnos még mindig nagyban eltér az EU gyakorlatától. Az informatikai pályázatok jelentős részénél már a kiírás megszövegezésében, paraméterezésében olyan megfogalmazások szerepelnek, amelyek egyértelműen a multinacionális monopolcég termékeinek egyedüli szállíthatóságát vonják maguk után: a pályázók nem számíthatnak a projekt elnyerésére, ha alternatív - például magyar - szoftvereket építenek be ajánlatukba. Pedig lehetőség akadna bőven. Jó példa erre a MagyarOffice projekt, amelynek már a 2.0-ás verziója is forgalomban van - mutat példát saját háza tájáról a MultiRáció kereskedelmi igazgatója.
Véleménye szerint hiába a töredék ár, a jobb használhatóság, a magyar fejlesztés, a nyílt forráskód és a két év alatt elfogyott több mint harmincezer licenc, a magyarországi pályázati szokások miatt alig-alig van esély arra, hogy a MagyarOffice és társai nyertesei legyenek egy-egy állami tendernek. Ennek ellenére a néhány üdítő kivétel (és az ott tapasztalt siker) azt mutatja, hogy a nyílt forráskódra épülő kereskedelmi szoftvereknek nincs szükségük állami támogatásra, csak egyenlő esélyre az államigazgatási szektorban is, hiszen térhódításuk a versenyszférában már jól látható. A diszkriminációmentes elbírálás már önmagában valós versenykörnyezetet teremt, és végre szerepet kapna a racionális mérlegelés - jelentette ki Fábián.
