Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az internethasználat korcsoportonkénti megoszlása
Az információs társadalom bevett fogalma az e-generáció. Ez a fogalom azt a hipotézist ragadja meg, miszerint az internetpenetráció korcsoportonkénti változása a fiatalok számítástechnikai képességeivel magyarázható. Ebből pedig az következik, hogy az internetpenetráció széles körben való elterjedése évtizedekre tehető, hiszen az egymás után következő fiatal generációk felváltják a digitálisan még „írástudatlan” idősebb, internetet kevésbé használó generációkat. Amíg a 14-19 évesek között 40 százalék az internethasználók aránya, addig ez az arány folyamatosan csökken az életkor növekedésével. Két nagyobb törés is észrevehető. Az egyik a 30., a másik pedig az 50. életév körül, ahol erősebben zuhan az internethasználók aránya a korcsoportokon belül - derül ki a Teleszkóp Kommunikációs és Tanácsadó Központ 2002-es felméréséből.
Internethasználat régiónként
Az otthoni internet bekötési ideje régiónként változó. Az ország nyugati felében és a központi régióban a két évnél régebbi bekötési időpon-tok dominálnak, míg az ország keleti felében az otthoni internet leginkább két éven belüli időpontra tehető. A háztartások internettel való ellátottsága mind időben, mind térben a fővárosból indult és indul ki. Az óramutatóval ellentétes irányban, először Északnyugat-, Délnyugat-, majd Dél- és legvégül Kelet-, Északkelet-Magyarországon jelent meg és kezdett fejlődni az internet. A főváros vonzáskörzete pedig a fővárostól mindig egy kicsit lemaradva, de rendre az országos átlag feletti szinten áll.
A háztartások internettel való ellátottsága
A központi régió és azon a belül a főváros a világhálóval leginkább bedrótozott, „wired”. Az internet a központi régióban élő háztartások egyharmadát érinti valamilyen szinten. A dunántúli családok közül már csak minden negyedik van valamilyen módon kapcsolatban az internettel, míg Magyarország keleti részén az érintettek és az internetes háztartások együttes aránya már 20 százalék alá esik. Az érintett családok és az otthoni hozzáféréssel rendelkező családok aránya a központi régióban az otthoni internettel rendelkezők felé, míg vidéken az érintettek felé billen.
Internethasználat
A megkérdezettek 18 százaléka használja az internetet; 9 százaléka ugyan nem használja, de van olyan családtagja, aki használja a világhálót (ők az internettel „érintettek”); a megkérdezettek 73 százaléka nem használja a világhálót és nincs is ilyen családtagja. Az internethasználat régiónkénti bontása részben egy nyugat-keleti lejtőt mutat, részben pedig egy főváros-vidék tengely mentén helyezi el az internethasználattal kapcsolatban a vizsgált populációt. Nyugatról kelet felé haladva az internetezés és az internettel kapcsolatos érintettség folyamatosan csökken. Az ország nyugati felében, a Dunántúlon 70 százalék az internetet nem használók aránya, míg az ország keleti sarkában 80 százalék fölé emelkedik e mutató. Pest megye az ország nyugati feléhez hasonló internetezési penetrációt mondhat magáénak; ez a relatíve magas szint a fővárosnak köszönhető, hiszen Budapest megközelítően 20 százalékponttal emelkedik a vidéki átlag fölé. A fővárosban az internethasználók aránya kiemelkedően magas, majdnem négyszerese az észak-alföldi régióénak.
Internethasználat településtípus szerint
Az internethasználat megoszlása településtípusonként igen különböző. A nagyvárosokban és elsősorban Budapesten él arányaiban a legtöbb internetező. A budapesti megkérdezettek 34 százaléka, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban lakók 20 százaléka használja az internetet. A kisebb városok és nagyközségek között nincs jelentős különbség, mindkét településtípusnál körülbelül 13 százalék az internethasználók aránya. A községekben ez az érték 10 százalék, sőt itt a legmagasabb az internettel kapcsolatban egyáltalán nem lévők aránya is, 82 százalék.
Háztartások internet-előfizetési csomagjai
Az internethasználók 42 százaléka korlátlan csomagot használ - ami más szolgáltatással együtt érhető el -, 18 százalék ingyenes korlátlan csomagot használ, másik 18 százalék a maximum 15 órás kedvezményes csomagot választja, 12 százalék a maximum 40 órás kedvezményes csomagra, 6 százalék a több mint 40 órás, de nem korlátlan, a maradék 4 százalék pedig a maximum 4 órás kedvezményes csomagra fizet elő. Az alacsony százalékos értékek inkább csak azt mutatják, hogy kevesen használják ezeket a csomagokat, ekkora minta esetén a megbízhatósági szint 2-6 százalék között van.
A sávszélesség háztartásonként
A tavaly év végi adatok szerint az internetező háztartások 45 százaléka modemen keresztül kapcsolódik a világhálóra; 24 százalék nem tudta megmondani (ők is nagy valószínűséggel modemen keresztül érik el a világhálót); 18 százalékuk ISDN-vonalat használ, 13 százalékuk képes széles sávot használni.
Milyen gyakran szokott dolgozni
számítógéppel?
A számítógépen való munka az, ami leginkább napi rendszerességgel előfordul; erre a tevékenységre kevésbé jellemző a ritkább előfordulás, vagyis ha valaki dolgozik a számítógépen, akkor ő naponta dolgozik vele. Ezzel szemben áll a számítógépen való játék és szórakozás, aminél a heti gyakoriság a jellemző, ha erre használják egyáltalán a gépet. A filmnézés számítógépen nem jellemző, a válaszadók kétharmada soha nem néz ily módon filmet. A zenehallgatás, hasonlóan a tanuláshoz, az esetek körülbelül felénél fordul elő közepes gyakorisággal.
Milyen gyakran szokott dolgozni
az interneten?
Az interneten való munka még nem olyan gyakori, mint a számítógépes munkavégzés, de itt is igaz, hogy a napi rendszeresség jellemző rá. Leginkább szórakozásra és játszásra használják a világhálót, de már kisebb rendszerességgel. A válaszolók a szórakozást és pihenést jelölték meg leginkább, ennél a tevékenységnél már nagyon magas a hetente vagy ritkábban végzett tevékenység.
Hol internetezik?
A megkérdezettek válaszaiból az derül ki, hogy leginkább otthon interneteznek napi, illetve heti gyakorisággal. Ezt követi a munkahelyi internetezés, amire a napi gyakoriság, majd az iskolai internethasználat következik, amire pedig a heti gyakoriság jellemző. Az egyéb helyeken történő internetezés nem túl gyakori, és ezt alkalmi, ritkább használat jellemzi.
Mikor internetezik?
Legtöbbet hétköznap nappal, és azon belül is délután-este használják az internetet, ekkor fordul elő a napi gyakoriság is, körülbelül 20 százalékkal. Jellemző időszak még az internethasználatra a hétvége délután és este.
Heti internethasználat: átlag 9,8 óra
Hetente a magyar internetezők átlagosan 9,8 órát töltenek a világhálón. A netezők 27-27 százaléka 2-5 óra és 5-10 óra közötti időt a tölt a gép előtt, egyötödük 2 óránál kevesebbet, 14 százaléka 10-20 óra közötti időt és minden kilencedik 20 óránál több időt tölt internetezéssel.
