Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Már csak a zárószavazásra vár a 2004-es költségvetés tervezete. Milyen címeken és összesen mekkora összeg jut kormányzati informatikára?
- Hadd kezdjem azzal, hogy az elektronikus kormányzat vagy az úgynevezett ügyintézői állam kiépítése és az e célra adott források nincsenek szoros összefüggésben. Téves ugyanis az a feltevés, hogy minél több pénzt fordítunk az elektronikus kormányzatra, annál nagyobb lesz a hatékonysága. Ezt a nemzetközi tapasztalatok is alátámasztják: sok helyen költenek rengeteg pénzt olyan rendszerekre, amelyek azután nem működnek rendeltetésszerűen. Sok helyen az it-szektor „túllobbizza” magát, olyan megoldásokat ad el az államnak, amelyek nem illeszkednek szervesen az ügyfélkapcsolati rendszerhez vagy az állampolgárok nem használják ki a felkínált lehetőségeket. A legfontosabb cél tehát a megfelelő stratégia kialakítása. Erre az informatikai tárca költségvetésében több mint 40 milliárd forint, míg a Miniszterelnöki Hivatalon (MeH) belül működő Elektronikus Kormányzat Központ (EKK) büdzséjében 5,5 milliárd forint van. Mindezeken túlmenően két jelentős program is kap költségvetési támogatást, az egyik az APEH informatikai fejlesztése, a másik a kormányzati gerinchálózatra való csatlakozás támogatása.
- Miért van szükség az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) mellett az EKK-ra is?
- Sok vita volt erről korábban, de úgy látom, hogy mára szerencsére megnyugodtak a kedélyek. Ez a struktúra ugyanis a nemzetközi tapasztalatokon alapszik: ha gyorsítani szeretnénk a feladatok végrehajtását, akkor egyszerre több ponton kell támadni. Vannak szabályozási, szakmai, társadalmi kérdések, ezek tartoznak az IHM mint ágazati minisztérium kompetenciájába. Az EKK ezzel szemben az információs sztráda kiépítésében az egyik legfontosabb dologgal, a központi közigazgatás, a szolgáltató állam elektronizálásával, szervezetépítésével foglalkozik. Ez utóbbin nagy hangsúly van, az e-kormányzat megteremtésében ugyanis kulcsfontosságú a megfelelő ügyviteli-jogi szabályozás. Ez tehát két jól elhatárolható problémakör, nagyon fontos ugyanakkor az együttműködés a velük foglalkozó intézmények között.
- Említette a jogszabályi hátteret, amely az EKK egy kiadványa szerint jelenlegi formájában az egyik legfontosabb kerékkötője az elektronikus közigazgatás kiépítésének. Milyen eredményeket értek el a kormányváltás óta a jogalkotásban?
- Voltak olyan javaslatok, melyek szerint egységes törvényben kellett volna minden, az elektronikus kormányzáshoz kötődő kérdést rendezni. Mi nem ezt az utat választottuk. Sok oka van ennek: nagyon sokáig tart egy átfogó jogszabály megalkotása, a szükséges fejlesztések elindítása érdekében ugyanakkor nem várhattunk arra, amíg ez elkészül. Ezért a mi célunk az, hogy az amúgy is tárgysorozatba vett új jogszabályokba beemeljük azokat a rendelkezéseket, amelyeket informatikai stratégiánk alapján érvénybe kell léptetni. Van tehát olyan sorvezetőnk, amelynek birtokában ezek a részleges jogi változtatások egy koncepcióba illeszthetők. A cégbíróságokról szóló új szabályozásban már időbeli ütemezés is van az informatikai fejlesztésekre, és megjelenik benne az elektronikus kifizetések központi helye, a kormányzati portál. Éppen a héten kerül sor emellett az egész program „anyatörvényének”, a közigazgatási eljárásról szóló törvénynek a vitájára. Ennek elfogadásával válhat mindenki előtt nyilvánvalóvá, hogy nem a régi, bürokratikus államot akarjuk digitalizálni, hanem szemléletváltást akarunk megvalósítani.
- Korábban volt szó róla, hogy az elektronikus kormányzati gerinchálózat (EKG) piaci alapon működjön.
- Ezt a lehetőséget az IHM-mel és az igazságügyi tárcával egyetértésben elvetettük. A vitát az új távközlési szabályozás kapcsán lefolytattuk, és arra jutottunk, hogy az EKG zárt hálózat lesz, tehát nem lép be a magyar távközlési piacra. A működési köre így kizárólag az államigazgatásra terjed ki. A használatáért kell majd fizetni, de mérsékelt díjat, alacsonyabbat a piacinál.
- Ha ma az egyszeri állampolgár megpróbálja igénybe venni az e-kormányzat által nyújtott szolgáltatásokat, milyen ügyeket tud elintézni?
- Ma nagyon kevés ügy rendezhető Magyarországon elektronikusan. Inkább csak szigetek vannak ezen a területen. Ilyennek tekinthető a kiemelt adózók köre a társasági adónál. Elérhetők bizonyos cégjogi szolgáltatások egy szűk kör számára, és hasonló a helyzet a telekkönyvek esetében. Emellett jelenleg tizenkét okmányirodában lehet például elektronikus levélben nemzetközi jogosítványt igényelni. A legnépszerűbb új lehetőség ugyanakkor az online időpont-egyeztetés, tehát az emberek továbbra is szeretik személyesen intézni az ügyeiket, csak éppen felesleges várakozás nélkül. Az elektronikus államigazgatási szolgáltatások további kiépítése mindezt figyelembe véve azonban attól függ, hogy sikerül-e megnyugtató megoldást találni az elektronikus aláírás és hitelesítés problémájára.
- Szó volt arról, hogy a gépjárművekhez kapcsolódó iratokat, így a forgalmit már jövőre be lehet szerezni elektronikus úton is. Nem terveznek médiakampányt az ilyen új szolgáltatások megismertetésére?
- Nincsen feltétlenül szükség médiakampányra, inkább a célcsoportokra szabott tájékoztatási formákat kell megtalálni. A média felelősségét inkább abban látom, hogy egyszerre kontrollálja és támogassa a folyamatot. Döntő ugyanis az új szolgáltatások iránti bizalom felkeltése az állampolgárokban. Az ügyfélbarát megoldásokról ugyanakkor nem kommunikálni kell, hanem előbb megvalósítani célszerű őket. Ellene lennék annak, hogy miközben a felhasználók nem tudnak interaktív módon ügyeket intézni, hirdetésekben fejtsük ki a dolog filozófiai mélységeit.
