Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Még a legedzettebb tőzsdei elemzőket is meglepte az elmúlt napokban néhány internetes társaság kiemelkedő szereplése – olvasható a KFKI honlapján a Business Weekre és az InformationWeekre hivatkozva. A .com-válság óta kegyvesztett internetes vállalkozások közül az elmúlt napokban az online árverésekre szakosodott eBay, a kereső-portál Yahoo!, az utazási szolgáltatásokat nyújtó Expedia, illetve az online könyvárusítással híressé vált Amazon részvényei egyaránt egyéves rekordértéket értek el.
A magyarázat egy része az iraki háborúban keresendő. Egy esetleg elhúzódó háború kedvezőtlenül hathat az olyan hagyományosan vonzó részvények árfolyamára, amelyek rosszul viselik az emelkedő olajárakat. A befektetők láthatóan újra felfedezik az informatikai cégeket. Míg a technológiai szektorban a Goldman Sachs indexe szerint az átlagos növekedés 3,2 százalék, az internetes vállalkozások elérik a 16,8 százalékot is. A mostani fellendülés azonban korántsem jelenti az internetes társaságok végleges feltámadását. Mára a „működő üzleti modell” meglétének követelménye alapvetővé vált. Bár az online eladások 2002 utolsó negyedévében látványosan, 28 százalékkal növekedtek, ezek még csupán a teljes kereskedelmi forgalom 0,9 százalékát teszi ki.
A kilencvenes évek eufóriája idején számtalan internetes cég jött létre. Ezek nagy része–- becslések szerint körülbelül a 80 százaléka – az új évszázad hajnalán tönkrement és ma már hírüket sem lehet hallani – elemzi a helyzetet Bőgel György, a KFKI Számítástechnikai Rt. stratégiai tanácsadója. A pénzemberek megnyitották a tárcájukat, a tőzsdei gépezet működésbe lépett, az árfolyamok szárnyalása és az új technológiába vetett hit rendkívüli húzóerőt adott. Az internet rengeteg ember képzeletét mozgatta meg, sokan tanulták meg a használatát, hatalmas tömegű tőke áramlott a technikai fejlesztésbe, a számítógép mindennapos munkaeszközzé vált. Mindez jóval lassabban történt volna, ha nincs láz, nincs lelkesedés, nincs pénz.
Az eufória után törvényszerűen jött a kiábrándulás. Igaz ugyanakkor az is, hogy az internetes társaságok kudarcaira vonatkozó statisztikák csalókák, ugyanis több kategóriájukról lehet beszélni. Tagadhatatlan, hogy többségük soha semmilyen nyereséget nem tudott produkálni és üzleti modelljük alapján erre nem is volt semmiféle esélyük – állítja Bőgel. Egy részük azonban képes volt erre, és ezek jórészt ma is megvannak, sőt, mivel a versenytársaik elfogytak mellőlük, mára erősebbek lettek. Azok a vállalkozások ezek, amelyek masszív és védhető üzleti modellel rendelkeznek, elérték a gazdaságos méretnagyságot, elegendő tőkéjük van a viszontagságok átvészeléséhez, vezetőik nem keveredtek semmiféle könyvelési botrányba. A statisztikák szerint az internetes modellek gyökeret vertek egyes iparágakban (aukciók, turisztika, pénzügyek.) és szolid jövedelmet hoznak a gazdáiknak.
A harmadik kategóriába tartoznak az olyan internetes vállalkozások, amelyek önállóan kezdték meg működésüket, egy idő után viszont beolvasztották őket a hagyományos cégek. Felszívták a modelleket, a szoftvereket, az embereket és igen jól működő kombinációit hozták létre a hagyományos fizikai és az internetes virtuális folyamatoknak. Bizonyítja ezt, hogy alig van olyan komoly vállalat, amelyik ne kezdene valamit az internettel és ezt sokan közülük profi módon teszik.
