Fordulatot hozott a jobb sorsra érdemes hálózat életében, amikor tavaly decemberben egy magánbefektetőkből álló társaság mindössze 25 millió dollárért megvette a tetszhalott rendszert. Az üzletet az Egyesült Államok védelmi minisztériumának támogatása kísérte, amely kötelezettséget vállalt arra, hogy havi hárommillió dollárt fizet 20 ezer felhasználó előfizetési díjaként, ami a rendszer működési költségeinek 40 százalékát fedezi. Az új üzemeltető első embere Gino Picasso, a GE egyik korábbi vezető menedzsere lett.
Mivel az új tulajdonosnak nem kell fizetnie az infrastruktúra kiépítésére felvett hitelek terheit, megengedheti magának, hogy a korábbi 8 dollár/perces hívási díj helyett 1,5 dollárral számoljon, és ha a cégnek 2003 közepéig sikerül 65 ezer előfizetőt összegyűjtenie, akkor eléri a nullszaldót (a korábbi konstrukcióban egymillió előfizetőnél egyenlítődtek volna ki a bevételek és a kiadások). Az új üzemeltető már nem gondol arra, hogy az üzleti felhasználók széles körét megnyerheti a rendszernek (ezeknek, mivel alkalmazottaik általában lakott területeken belül használnak mobiltelefont, kielégítő szolgáltatást nyújtanak a földi mobiltelefon-cégek), hanem a speciális igényeket támasztó szervezeteket célozza meg. A listán hadseregek, békefenntartó erők, távoli helyeken dolgozó kutatók, nyersanyag-feltárást végző vállalkozások szerepelnek. A laikus felhasználókhoz alkalmazkodva a diplomatatáska nagyságú korábbi telefonkészülékeket egyszerűbb, kisebb berendezésekkel váltják fel.
További fontos változás, hogy adatátvitelre is képessé teszik a tervezésekor csak beszédátvitelre szánt műholdas rendszert. Ennek nyomán a világ bármely pontjáról elérhető lesz az internet, igaz, viszonylag lassú átviteli sebesség mellett. Egy szövegesüzenet-küldő szolgáltatás már ma is elérhető. Mivel a műholdas távközlést nem veszélyeztetik a földrengések, áramkimaradások, egy kaliforniai elektromosenergia-ellátó vállalkozás azt fontolgatja, hogy - kihasználva az adatátviteli lehetőséget - ezen keresztül ellenőrzi-menedzseli hálózatát.
Az Iridium korábbi üzemeltetői abba buktak bele, hogy nem tudták fizetni a rendszer kiépítésének beruházási költségét. Ez tanulságul szolgálhat a születőben lévő földi harmadik generációs (3G) mobiltávközlési rendszerek kiépítőinek is - véli a The Economist szakírója.
