Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A német tartományokkal lebonyolított magyar áruforgalomban növekvő részesedéssel megtartotta első helyét Bajorország, ahová a kivitel tavaly csaknem 45 százalékkal volt magasabb, az onnan származó behozatal pedig csaknem 17 százalékkal bővült. Második helyen exportban és importban is egyaránt Baden-Württemberg szerepel, míg a harmadikat - a kivitelben ugyan némi visszaeséssel, a behozatalban szerény növekedéssel - Észak-Rajna-Vesztfália érte el. E három tartomány részesedése a Németországba irányuló magyar szállításokból csaknem 65 százalékot, a magyar vásárlásokból mintegy 58 százalékot tett ki. Az új német tartományok és Berlin részesedése az össznémet forgalomban változatlanul 5-6 százalék körül alakult.
A külkereskedelem áruszerkezetét tekintve mindkét irányú szállításokban a feldolgozott termékek és a gépek és gépi berendezések dominálnak (együttesen a magyar export 93 százalékát, a magyar import 97,3 százalékát teszik ki). A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek aránya nem éri el a 4 százalékot. A magyar exportban tovább nőtt a gépek, gépi berendezések aránya (67 százalékról 71 százalékra). A jelenlegi tendenciák fennmaradása esetén a kivitel az idei évben is jelentősen nőhet.
A vállalkozási szerződéses munkaerő-foglalkoztatási konstrukció keretében 1999-ben 6430 fő dolgozott Németországban. Az elmúlt időszakban német belpolitikai okok és az EU közösségi jog miatt nehézségekbe ütközött a vállalkozási szerződéses munkaerő-foglalkoztatási konstrukció fenntartása, de a kialakított kompromisszum alapján a vonatkozó megállapodás továbbra is érvényben maradt.
Magyarország tovább erősítette pozícióját a német külkereskedelemben: importjában 2,1 százalékos, exportjában 1,7 százalékos részesedéssel Németország 14 legnagyobb kereskedelmi partnere közé kerül.
A külföldről származó FDI, illetve a privatizációs folyamatban való aktív részvétel (például a telekommunikáció, az energia- és a gázszektor) szempontjából Németország az első helyen áll. A Magyarországon befektetett tőke mintegy 30 százaléka, 7 milliárd dollár származik Németországból és a privatizációs bevételek 28 százaléka, 292 milliárd forint kötődik német cégekhez. A német beruházások legkedveltebb formája a vegyesvállalat (5700 cég), valamint a zöldmezős beruházás. Az 50 legnagyobb külföldi befektető közül 11 német cég - köztük van az Audi, a Robert Bosch, a Knorr Bremse, a Siemens, a Zöllner.
A Magyarországon beruházó német vállalatok elsősorban feldolgozóipari cégek, amelyek a gép- és berendezésgyártás, a járműipar és járműipari beszállítás, az öntvénygyártás, a szerszámgép-gyártás, az elektronika és elektrotechnika szektorokban valósították meg befektetéseiket.
Németország az egyik legfontosabb hitelezője Magyarországnak. A japán után a német tőkepiacokról történik a legnagyobb mértékű középlejáratú tőkebevonás.
(NAPI)
