A Magyar Turizmus Rt. (MT) nemcsak 2001-re szóló marketingtervet (NAPI Gazdaság, 2000. január 10., 7. oldal) készített, hanem a hatékonyabb tervezhetőség jegyében - működése során először - középtávú, stratégiai elképzeléseit is körvonalazta. A terv alapjai a kormány által elfogadott, a Széchenyi terv turizmusfejlesztési részében kijelölt elképzelések voltak. A most kidolgozott középtávú marketingstratégia 2004-ig szól. A négyéves időtávot a magyar uniós csatlakozás reálisan várható időpontja indokolja. Hosszabb időszakra pedig azért nehéz tervezni, mert a nemzetközi turisztikai piac, valamint a külső környezet más elemei is erőteljesen változhatnak ezen időszak alatt, ráadásul az uniós tagság a maihoz képest teljesen más helyzetet teremt az idegenforgalom területén is. A stratégiai marketingterv az irányokat jelöli ki, amelyekhez évről évre igazítják majd az éves, operatív marketingelképzeléseket. Például a 2001-es operatív terv szerint az MT Rt. tevékenységének fókuszában 2001-ben az aktív turizmus termékei állnak. A turisztikai marketing kiemelt célterülete Franciaország, a belföldi idegenforgalmi kampány pedig az általános turisztikai értékek bemutatására koncentrál, kiemelve a Tisza-tó kínálatát.
Az MT Rt. számára a legfontosabb feladat a fenntartható, az európai piacon is versenyképes turizmus megteremtése a komplex turisztikai termékek, valamint a Széchenyi tervben meghatározott területek fejlesztése révén. Ehhez olyan turisztikai információs rendszert kell kiépíteni, amely Magyarország ismertségét bel- és külföldön egyaránt növeli, az országképet pedig javítja. Erre annál inkább is komoly lehetőségei vannak, mert a Magyarországra érkező vendégek 70 százalékát csupán személyes információk motiválták az utazásra. Az MT Rt. marketingtevékenységének másik fő célja, hogy mind nagyobb költésre vegye rá a Magyarországra érkező külföldi vendégeket, a beutazók számának alakulását pedig időben a jelenleginél kiegyensúlyozottabbá tegye.
Mindehhez az szükséges, hogy a marketing képes legyen megváltoztatni Magyarország turisztikai arculatát - a korábbi értékek megtartása mellett. Azt az üzenetet szeretné minél erősebben tudatosítani, hogy Magyarország a kiemelkedő turisztikai értékek kategóriájába tartozik. A most megfogalmazott értékrendszer központi eleme az, hogy az ország egyesíti Európa történelmi, kulturális és természeti értékeit. Az elképzelések szerint ez a korábbinál nem több vendéget vonz az országba, hanem jóval nagyobb költésre ösztönzi őket. A paprika, puszta, csikós háromságon túlmutató újfajta üzenet „terítésének” első eszköze egy hamarosan kidolgozandó szlogen lesz.
A marketing elemi igazsága, hogy értékesíteni csak konkrét terméket lehet konkrét vásárlónak. Például a golf és a természetjárás egyaránt az aktív turizmus célja lehet, mégis meglehetősen eltérő a két tevékenység árszintje, elosztási csatornája. A hatékonyabb működés érdekében az eddigi termékcsoportok helyett az MT Rt. marketingjét egyre inkább konkrét termékekre alapozzák, majd a termékek alapját képező vonzerő révén szegmentálják a piacot, választják ki a megfelelő elosztási csatornákat és a kommunikációs eszközöket.
A kampánytermék a kiemelt termékek közt is lesz egy „húzónév”, amelyre az adott év promóciós tevékenysége során a legnagyobb hangsúlyt fektetik. Az elképzelések szerint így 2001-ben az aktív turizmus, 2002-ben az üdülések, 2003-ban a konferencia-, 2004-ben pedig az egészségturizmus lesz az adott év kampányterméke.
A marketingterv részletesen elemzi a turizmus nemzetközi és belföldi piacának várható változásait. A keresleti oldalról megállapítja, hogy a piacon a motivációk mind szélesebb köre jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy a turisztikában nő az innovatív termékek jelentősége.
A marketingterv jelentős súlyt helyez a külföldi hirdetésekre és kampányokra. Folytatódnak a hagyományos küldő országokban (német nyelvterület, Észak-Európa, Nagy-Britannia) megkezdett kampányok. A kampányszerű megjelenést a következő években kiterjesztik a Benelux államokra is, főleg Belgiumra. A lehetséges új piacok közül kiemelt szerepet kap a kínaiak elérése. Ezenkívül a kelet-ázsiaiak növekvő üzleti és magánutazási hajlandósága jelentős potenciált jelent, de érezhetően nő a latin-amerikaiak érdeklődése is az európai utazások iránt.
Domokos László
