Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A rendszeres üdülés és nyaralás még mindig csupán a lakosság egy szűk csoportjának szokása - derül ki a Társadalomkutatási Intézet Rt. (Tárki) felméréséből. Az utóbbi 4-5 évben a háztartások 18 százalékának költségvetésében szerepelt valamilyen hosszabb-rövidebb utazás. Az egyes társadalmi csoportokba tartozók nagyon különböző arányban költenek utazásra. Elsősorban a felső rétegekhez tartozók gazdagíthatták valamilyen utazással életmódjukat. Azok közül a családok közül, amelyekben legalább az egyik családtag valamilyen magas presztízsű munkát végez, illetve a család Budapesten vagy valamelyik nagyvárosban él, átlagosan minden harmadik utazott. Az utazásra költött összegek családonként igen eltérőek, évi 3 ezer és 800 ezer forint között mozognak, az átlag háztartásonként 91 ezer forint.
Az utazások számát és más jellemzőit - úti cél távolsága, szálláshely jellege, éttermi étkezések gyakorisága - is a pénzügyi lehetőségek határozzák meg - vélik a kutatók. Ennek megfelelően az üdülési szokásokra csupán másodlagos hatással vannak a preferenciák és értékek. Az utóbbi öt évben a lakosság 21 százaléka csak belföldön üdült, viszont e réteg minden második évben kimozdult otthonról. A leggazdagabb 5 százalék számolt be arról, hogy évről évre külföldre utazik pihenési céllal.
A fiatalok közül többen utaznak, mint az idősebbek közül, ám nem feltétlenül gyakrabban. Ráadásul a fiatalok jóval ritkábban nyaralnak „luxuskörülmények” között, ritkábban jutnak el külföldi tengerpartokra. Emellett az idősek gyakran utaznak távoli célpontokhoz: minden negyedik 50 év feletti utazó kedvű állampolgár tengerentúli helyszínt választott.
Az életkoron kívül a lakóhelynek is érdemi hatása van az üdülési szokásokra. Így az északkeleti megyékben élők választják a legolcsóbb utazásokat és a nagyvárosiak töltik a legtöbb időt üdüléssel. A jövedelmi korlátoktól legkevésbé az utazás hossza függ, ezt inkább a rendelkezésre álló szabadidő és az utazási turnusok „szokásos” hossza - 7, 10, illetve 14 nap - határozza meg. A legalább egyhetes utazások hossza átlagosan 12 nap.
Külföldön csupán a magyar turisták 25 százaléka éjszakázik - saját minősítése szerint - jó szállodában. További 42 százalékuk választ magának olcsó szállodát, míg 11 százalékuk kempingben vagy más olcsó szálláson alszik. Az étkezésen is spórolnak a magyar kiutazók: csupán harmaduk eszik legalább naponta egyszer étteremben. A takarékosság tapasztalható a belföldi utazásoknál is: csak minden nyolcadik utazó lakik szállodában.
(NAPI)
