− Milyen évet zárt tavaly az Antalis vizuális kommunikációs üzletága?
− Üzletágunk jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évben. Nagyon jó évet zártunk 2010-ben, és folyamatos növekedésnek nézünk elébe a jövőben is. Az Antalis idei, 10,1 milliárd forintos árbevételi terve nagyon inspiráló, elképzelhetőnek tartom, hogy ezt el tudjuk érni. Arra törekszünk, hogy piacvezetők legyünk minőségben, zöld gondolkodásban és szolgáltatásban egyaránt.
− Milyen fejlesztéseket terveznek idén, illetve folytatnak tavalyról?
− Személyi kérdésekben és egyéb területeken is folyamatosan bővítünk a piaci igényeknek megfelelően. Jelenleg olyan változáson megy keresztül a vizuális kommunikációs üzletág, amelytől hatékonnyá, profitabilisabbá fog válni. Jó évnek nézünk tehát elébe 2011-ben, az utóbbi négy hónap eredményei is ezt igazolják. Terveink között szerepel, hogy új beszállítókkal működjünk együtt, amelyek még nagyobb lendületet fognak adni nekünk. Emellett folyamatosan változtatunk a portfóliónkon, ide tartozik a prémium termékek megjelenése. Ha valaki jót szeretne, annak hozzánk kell jönnie, mert kínálatunkban csak kiváló, magas minőségű termékek szerepelnek. Minden termékünknél a lehető legmagasabb minőségre törekszünk, csak ezt követi az ár és az egyéb kondíciók figyelembevétele. Ezeken felül tavalyról is van egy tervünk: cégünk gondolkodását szeretnénk megváltoztatni. Ugyanis megfigyelhető, hogy bizonyos cégek stagnálnak, sokan pedig el fogják hagyni ezt a területet. A piac folyamatosan nyomja lefelé az árakat a gyártás során, ezért azok a nagy cégek, amelyek nem látják át a változtatás szükségességét, nagy valószínűséggel idén vagy jövőre el fognak tűnni. Egyértelműen átrendeződés várható a vizuális kommunikációs piacon, törekvéseink pedig minket igazolnak: a piacon messze nem figyelhető meg olyan fejlődési ív, mint ami üzletágunkat jellemzi.
− Hogyan alakulnak a beszerzési árak tavalyhoz képest?
− A vizuális kommunikációs üzletág termékeinek alapanyaga nagyrészt nem papír, azt leginkább csak a szállításhoz, csomagoláshoz használjuk. Ennek ára folyamatosan növekszik, de esetünkben leginkább a kőolaj folyamatosan emelkedő ára a meghatározó, mivel nagyon sok műanyag alapú termékünk van. Jelentős még a mi szempontunkból az akril piaca, a gyártói kapacitás szűkülésével nagyon megugrottak az árak Európában. Hónapról hónapra növekszik a beszerzési ár, és ezzel lépést kell tartanunk. Ez alól kivétel az akril, ahol ezt meghaladóan közel ötven százalékkal emelkedtek az alapanyagárak tavaly június óta.
− Mennyiben támasztják alá az idei tapasztalatok azt a feltételezést, hogy 2011 már stabil évet hozhat a szektorban?
− Reménykedünk a stabilitásban és a piac átrendeződésében, abban, hogy a minőség irányadóbb lehet az árnál. Most a magyar piacon az figyelhető meg, hogy szorgalmas munkával, jó ötletekkel és tehetséggel bárki nagyon könnyen el tud kezdeni egy nagy cégépítést. Alacsony tőkével el lehet indulni erre a területre, ahol nagy vállalatok több mint tíz éve komoly infrastruktúrával dolgoznak. Az így létrejövő kis cégek sok esetben konkurálni tudnak a nagyokkal az árak tekintetében, annak ellenére, hogy ehhez nem rendelkeznek megfelelő kapacitással és feltételekkel. De az árakat képesek befolyásolni, ami káros. A vásárlók rá vannak kényszerítve arra, hogy a legmegfelelőbb áron vásárolják meg a termékeket, de ez sokszor a minőség, a környezetvédelem ellen dogozik. Pedig a külföldi trendek ennek az ellenkezőjét mutatják: magas minőségre és zöld technológiákra lenne inkább szükség az árak erodálódása, a minőség romlása helyett.
− Mennyiben hasonlít, illetve tér el egymástól a magyarországi vizuális kommunikációs piac a nyugatiaktól?
− Hasonlóságként kiemelném az üzletág szezonális jellegét, mert a termékek nagy része kültéri használatra készül itthon és külföldön is. A piacon decembertől februárig általában visszaesés tapasztalható, fellendülés a márciustól novemberig tartó kültéri média, kiállítási és fesztiválszezontól várható. Úgy gondolom, hogy a következő években ez a trend megváltozik. Egyes európai országokban már korlátozzák a kültéri reklámmegjelenéseket, ami szűkülést fog okozni a piacon, ez rövid időn belül Magyarországon is érezhető lesz. Jellemzően a beltéri dekorációkra fog nagyobb hangsúly helyeződni Európa-szerte, de ez még csak a jövő. Jelenleg a piaci trendek Magyarországon nem követik a nyugat-európai trendeket. Nyugat-Európában a zöld termékek iránt nagyon magas az igény, itthon viszont ennek az ára miatt egyelőre nincs létjogosultsága. De mi úttörők kívánunk lenni ebben is, sok olyan terméket hoztunk be a magyar piacra, amelyek időtállóbbak és kevesebb környezetre káros anyagot tartalmaznak. Megrendelői oldalról ezekkel kapcsolatban egyelőre csak kérdések merülnek fel, mert a gyakran kétszeres-háromszoros ár elriasztja őket. Emellett Magyarország elmarad a környező, nyugati országok fejlesztéseitől például a beruházások tekintetében is. Remélem, a jövőért érzett felelősség átgondoltabbá teszi a vevőket, és megváltozik a gondolkodásmód.
Göcsei Gábor