Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem is olyan régen még a specialisták világa volt a hálózatok tervezése, felépítése. Akármennyire is szeretnénk, ez nem változott. Hiába olvashatjuk, hogy ma már pofon egyszerű összerakni egy hálózatot, mi több gyerekjáték, az ellenkezőjére a legtöbben akkor döbbennek rá, amikor éppen a legfontosabb dokumentumok vesznek el a legrosszabbkor, vagy amikor napokig képtelenség használni a gépeket, mert a „rendszerintegrátor” épp szobafogságra van ítélve, mert szemtelenkedett a tanító nénivel.
Két választásunk van. Egy; nem építünk ki helyi hálózatot. Minden megy a régi, bevált papíralapú módon, a titkárnő gépel, ha használunk számítógépet, akkor flopin cserélünk adatot, az internetről nem lesik ki titkainkat, és mindezt ingyen. Mi gondunk lehet? Kettő; kiépíttetünk egy hálózatot. Szerencsés esetben működik minden, internetezünk, levelezünk, állományokat osztunk meg a kollégákkal, kész gyönyör. Persze mindezt jelentős anyagi áldozatok árán. És a ritka kivételtől eltekintve csak gondunk lehet. Meg kell tanulnunk a szoftverek kezelését, a legfrissebb CD-jogtár sosincs kéznél, a nyomtatóból állandóan kifogy a papír, a gépek lassúak, zajosak, rendszeresen lefagynak, és persze ilyenkor akár órák munkáját veszíthetjük el. Egyesek szerint ez a korai őszüléshez vezető egyik út. Állítólag láttak már olyan kisimult arcú cégvezetőt is, amelynek cégénél minden tip-top működött, a legfrissebb CD-jogtárat a titkárnő automatikusan a szerver megosztott CD-meghajtójában tárolta, szoftver jelezte, ha a nyomtatóban fogyóban a papír, vagy a festék, az e-mailek sosem vesztek el.
Ha mégis úgy döntünk, hogy haladunk a korral, a legfontosabb a jó alapok lerakása. Keressünk egy referenciákkal rendelkező céget, esetleg hozzáértő szakembert. Soha ne válasszuk azt, akit barátaink ajánlanak, hiszen bármilyen kellemetlenség a barátság megromlásához vezethet. Mivel több évre eldőlhet a számítógépes rendszer sorsa, ezért ne kapkodjunk a választással.
A második lépés azt tisztázni szakemberrel, szakemberekkel, hogy mit várunk a rendszertől. Tisztázni kell, hogy szeretnénk-e internetezni, e-mailezni, és ha igen, milyen sávszélesség mellett. El kell dönteni, hogy az e-maileket a kiszolgálón (szerver) akarjuk tárolni, vagy elég, ha azok csak az ügyfélgépeken találhatók meg. A jobb megoldás, ha a szerveren tároljuk, mert így bármelyik gépről elérhetjük a leveleinket, ráadásul könnyebb megszervezni a levelek mentését is. Sajnos a jobb megoldás mindig drágább.
Két megközelítés lehetséges ugyanis: a kliens/szerver, és az úgynevezett peer-to-peer. A kliens/szerver struktúrában a munkaállomások (kliensek) egy központi gépen, a szerveren keresztül tartják a kapcsolatot, közvetlenül nem kommunikálnak egymással. A két gép közötti adatcsere olyan, a szerveren található területen zajlik, amelyhez mindkettőnek van hozzáférési jogosultsága. A szerveren nemcsak dokumentumainkat tárolhatjuk, de különféle alkalmazásokat is futtathatunk; ilyen például egy mentő (backup) szoftver, központi adatbank, satöbbi. Ahelyett, hogy egy nagy erőforrás-igényű szoftvert minden munkaállomásra külön-külön telepítenénk, azt a szerveren futtathatjuk. Jó példa erre egy adatbázis-kezelő szoftver. A szerveren található az adatbázis, illetve az azt kezelő program (az adatbázis-kezelő) a kereső és rendező funkcióival. Ha a munkaállomásnak valamilyen adatra van szüksége, akkor lekérdezi a szerverről, amely kikeresi a kívánt adatokat az adatbázisból, és elküldi azokat a munkaállomásra. A kis – négy-öt gépes – hálózatokban a kliens/szerver architektúrának van egy hatalmas hátránya: a szerver, amely rendszerint egy rendkívül megbízható, nagy teljesítményű számítógép.
A peer-to-peer hálózatokban nincsen külön kijelölt szerver. A hálózatot alkotó valamennyi gép a hálózat szolgálatába állítja bizonyos erőforrásait. Például egy erős gép nagy merevlemezének kapacitása szolgáltatja a tárolóhelyet, míg egy másik, gyengébb gépet használhatunk nyomtatószervernek és egy harmadik gépen keresztül oszthatjuk meg az internetes kapcsolatot. Amíg a peer-to-peer hálózat nem áll túl sok (tíznél több) számítógépből, és a felhasználók is felelősségteljesen használják, olcsó, ugyanakkor hatékony alternatívát nyújthat a kliens/szerver megoldás ellenében. Ha a hálózat valamennyi felhasználója rendelkezik a szükséges hálózati ismeretekkel, megtakaríthatjuk magunknak a szerver beszerzésének és karbantartásának költségeit. Az ilyen hálózat felügyelete azonban könnyen több időt, ezáltal pénzt emészthet fel, mint amennyibe egy szerver beszerzése és üzemeltetése került volna, arról nem is beszélve, hogy ez utóbbi sokkal jobb megoldást jelent az adatok elvesztése, a jogtalan hozzáférések elleni védekezésre.
Ha jól döntöttünk, akkor a kliens/szerver topológia mellett tesszük le a voksunkat. Ezután ki kell választanunk a telepítendő szoftvereket. A szervernél dönthetünk fizetős, kereskedelmi, vagy az ingyenes Linux mellett. Mindegy hogy melyiket választjuk, mindegyik kiforrott, megbízható megoldás. Tévhit, hogy a Linux stabilabb. A Microsoft (nevezzük néven) újabb operációs rendszerei – a Windows NT/2000-el kezdődő sorozat – már nagyon megbízható, nagy tudású szoftverek. Persze, ha ellenőrizetlen forrású szoftvereket installálunk ezekre a rendszerekre, akkor lehetnek problémák. Viszont tudni illik, hogy a szerverek nem arra valók, hogy játékprogramokat telepítsünk rájuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy jól beállított, nem piszkálgatott microsoftos rendszer legalább olyan megbízható, mint egy linuxos… A Linuxnál sokszor a szükség válik erénnyé, hiszen ehhez kisebb a játékok választéka, így az alkalmazók nagyobb valószínűséggel fogják „rendeltetésszerűen” használni. Míg a Windows NT/2000 már egy levelezőszerver telepítéséhez kiegészítő szoftvert igényel, a Linux alatt a komplex eszközök, a routerek, tűzfalak, DNS- és DHCP-szerverek is egyszerűen, kiegészítő szoftverek nélkül létrehozhatók. (Érdekes, hogy a Microsoftot a közelmúltban éppen azért perelték be, mert egyre több szolgáltatást integrál az operációs rendszerbe, elvéve a konkurencia kenyerét, ugyanez a Linuxszal szemben nem merült még fel.)
A munkaállomásoknál is e két alapszoftver közül választhatunk. Komoly erőfeszítések történnek, hogy a Linuxot igazi desktop rendszerré varázsolják, egyelőre kevés sikerrel. Az általam ismert újabb linuxos megoldások már-már megközelítik a Windows felhasználóbarátságát, viszont nagyon erős, gyors gép kell az elfogadható sebességű működéshez. Míg egy 64 megabájt memóriával ellátott 166 megahertzes Pentium I-es őskövületen a Widows 98 jó sebességgel használható, addig ugyanezen a gépen meg sem érdemes próbálni a linuxos vetélytársat.
A hálózatnak éjjel-nappal, akár az év 365 napján üzemelnie kell, ezért lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a megbízhatóságra, adatvédelemre és a sebességre. Ezek az igények eleve kizárnak bármilyen barkácsolt megoldást. A tiszta, szakszerű kábelezés elengedhetetlen alapfeltétel. Ehhez jönnek még igény szerint az olyan eszközök, mint a dedikált szerver szünetmentes tápegységgel, az archiváló egység a rendszeres mentések elvégzéséhez és a tűzfal, amely a rendszerünket védi az internetről érkező támadások ellen. A szoftverek és hardverek idővel túlterheltté válnak, ezért előfordulhat, hogy egy ma épp megfelelő rendszert két év múlva jelentős ráfordítások árán át kell építenünk.
Alapszabály, hogy szigorúan kell eljárni a hozzáférési jogok és az erőforrások elosztásakor. A legnagyobb veszélyforrás a felhasználó. Tévedésből törölt fájlok, könyvtárak, amelyek jelentőségével már senki sincs tisztában, a dokumentumok különféle változatainak keveredése megkeserítheti a felhasználók életét. Egy ügyes kezű rendszergazda azonban csodákat tud művelni. Az eleinte nyűgnek érzett korlátozásokról egy idő múlva ki fog derülni, hogy azok a cég érdekeit szolgálják. Egy rosszul szabályozott rendszernél egy sértődött alkalmazott hihetetlen károkat képes okozni, míg a jól szabályozott, rendszeresen mentett szerverről elveszett, eltüntetett anyagok gyorsan visszaállíthatók. A rendszergazdai a feladatot szigorúan egy embernek kell kiadni, aki vállalja érte a felelősséget. A legfontosabb jelszavakat célszerű külön őrizni, hogy egy szerencsétlenség, vagy a rendszergazda hirtelen felmondása után is tovább lehessen üzemeltetni a hálózatot.
Keretes1:
Mitől szerver a szerver?
Elméletileg bármely megbízható számítógép alkalmas kiszolgálónak, de nem érdemes a legolcsóbb elérhetőt választani. Egy hálózat központi gépe különleges elvárásoknak kell hogy megfeleljen. A szerverek többnyire éjjel-nappal üzemben vannak. A számítógép hűtésére a ház kiválasztása és az építőelemek megrendelése során is figyelmet kell fordítanunk. Ezeken felül a szervereket nagy I/O teljesítményre, azaz a munkaállomásokkal szemben a processzor, a memória és a buszrendszer közötti gyors adatátvitelre optimalizálták, nem pedig a grafikus megjelenítés gyorsaságára.
Keretes2:
Kislexikon
szerver (server) Számítógép, amely hálózaton (LAN vagy Wide Area Network) keresztül kiszolgál más számítógépeket. A helyi hálózat központi szolgáltató gépe, illetve file-átvitelt, levélelosztást vagy más hálózati funkciót biztosító központi számítógép.
fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják.
Névszerver (nameserver) Minden internetszolgáltatónál működő központi számítógép, mely tárolja az IP-címeket és a létező domainneveket, és elvégzi ezek egymásnak való megfeleltetését a DNS szabályok szerint.
Proxy szerver A web-kiszolgáló és a munkaállomás böngésző programja közötti szerver, amely a valaki által már letöltött oldalakat tárolja és bocsátja rendelkezésre, illetve szűrők beépítését teszi lehetővé.
Adatút-választó (router) Összeköttetést biztosít a hálózatok között, lehetővé téve ezzel közöttük az üzenetáramlást.
Operációs rendszer A számítógéppel való kommunikációt biztosító, alkalmazási programok futtatását lehetővé tevő program.
Tábla:
Költségbecslés*
peer-to-peer kliens/szerver
olcsó megbízható profi
munkaállomások (4 darab) 600000 400000 600000 800000
szerver nincs 150000 600000 1200000
kábelezés 300000 200000 300000 400000
szoftver a munkaállomásokhoz 100000 Linux 100000 100000
szoftver a szerverhez - Linux 250000 250000
szünetmentes táp - - 30000 150000
összesen 1000000 750000 1880000 2900000
* munkadíjakat, tervezési költségeket nem tartalmaz
