Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
1. AZ ADÓTÁBLA, ADÓJÓVÁÍRÁS RENDSZERE
Az adótáblában az adósávok szélesednek, de a 2002-ben hatályos adókulcsok nem változnak. A 2003-ra elfogadott adótábla szerint a legalacsonyabb (20%-os) adókulcsú sáv felső határa 600 ezer forintról 650 ezer forintra, a középső (30%-os) adókulcsú sáv felső határa 1 millió 200 ezer forintról 1 millió 350 ezer forintra emelkedik. A 40%-os adókulcs az 1 millió 350 ezer forint feletti jövedelmeket terheli.
A minimálbér adómentessége azáltal biztosított, hogy a bérjövedelem után járó adójóváírás mértéke a bérjövedelem 18 százaléka, havi felső értéke 9000 ezer forint. A teljes összegű adójóváírás csak azt a magánszemélyt illeti meg, akinek az adóbevallásában bevallott vagy az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásban elszámolt éves összes jövedelme 2003-ban az 1 millió 350 ezer forintot nem haladja meg. A jogosultság 1 millió 950 ezer forintig fokozatosan szűnik meg. Az 1 millió 350 ezer és az 1 millió 950 ezer forint közti jövedelemsávba tartozók esetében a bér alapján egyébként járó adójóváírást (a bér 18 százalékát, de legfeljebb havi 9000 forintot) csökkenteni kell annak a jövedelemnek a 18 százalékával, amely a jogosultsági határt meghaladja. A művelet eredményeként adódik, hogy 1 millió 950 ezer forint éves összes jövedelemnél az adójóváírás nulla, az ezt meghaladó jövedelemmel rendelkezők pedig adójóváírást már nem érvényesíthetnek.
Módosul az adójóváírás alapjául szolgáló bér fogalma is. Egyrészt amiatt, hogy a hatályos joganyagban a szja-törvényben felsorolt egyes juttatások már nem is léteznek, másrészt amiatt, hogy korábban a szja-törvény szerint bizonyos bérnek minősülő juttatás a törvény módosítása alapján adómentessé válik. Ily módon a törvény 2003. január 1-jétől a munkanélkülieket megillető juttatások közül csak a hatályos szabályozás alapján folyósítható juttatásokat nevesíti bérjövedelmeként, azaz a munkanélküli-járadékot, valamint az új juttatásnak minősülő álláskeresést ösztönző juttatást és keresetpótló juttatást. Mivel 2003-tól a nyugdíjas magánszemélyt megillető baleseti járadék adómentessé válik, azt 2003. január 1-jétől a bér meghatározása nem tartalmazza. Áttekinthetőbbé válik a bérnek minősülő jövedelmek felsorolása is.
Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező törvény záró rendelkezései között meghatározza a 2004. január 1-jével hatályba lépő adótáblát is, amelyben nemcsak a sávhatárok, hanem az adókulcsok is változnak. A legalacsonyabb adókulcs 2004-ben 18 százalék, a középső adókulcs 26 százalék, míg a legmagasabb adókulcs 38 százalék lesz, s az alsó sávhatár 800 ezer forintra, a felső sávhatár 1,5 millió forintra emelkedik. Ezzel összefüggésben változik az adójóváírás: a bér 16 százaléka, legfeljebb jogosultsági hónaponként 8 ezer forint, feltéve, hogy a magánszemély éves összes jövedelme nem haladja meg az 1 millió 200 ezer forintot. A jogosultság 1 millió 800 ezer forintig fokozatosan szűnik meg.
2. ADÓKEDVEZMÉNYEK
Az adókedvezmények változása elsősorban az esélyegyenlőtlenségek mérséklését, illetve a megtakarítások ösztönzését célozza.
2.1. A családi és a személyi kedvezmény változása
- Bővül a családi kedvezmény megosztására jogosultak köre: a családi kedvezmény nemcsak a házastársak, de élettársak között is megosztható, amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe. Egyébként a családi kedvezmény mértékei (havi 3000, 4000 és 10 000 forint), és a jogosultságok változatlanok.
- A súlyosan fogyatékos magánszemély adókedvezményének mértéke havi 1500 forintról havi 2 ezer forintra nő.
2.2. A közcélú adományok kedvezménye
Közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül 2003. január 1-jétől a költségvetési szerv részére alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatás is, ami azt jelenti, hogy az ilyen célra befizetett összeg 30 százaléka, de legfeljebb évi 50 ezer forint levonható az összevont adóalap adójából. Nem jelent tartalmi változást az a módosítás, hogy a magánszemély által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak adott támogatás közérdekű kötelezettségvállalásra befizetett összegnek tekintendő.
2.3. A felnőttképzéshez és a számítástechnikai eszközök megszerzéséhez kapcsolódó adókedvezmény
Új adókedvezményt - legfeljebb évi 60 ezer forintig terjedően - vehetnek igénybe a felnőttképzésben részt vevők és a számítástechnikai eszközöket vásárlók
- A felnőttképzésről szóló törvény előírásai szerint akkreditált intézménnyel kötött felnőttképzési szerződés alapján fizetett díj (ideértve a vizsgadíjat is) 30 százalékával csökkenthető az összevont adóalap adója. A felnőttképzésben részt vevők adókedvezményét - hasonlóan a tandíj kedvezményéhez - nemcsak a felnőttképzésben részt vevő magánszemély, hanem annak házastársa, szülője, nagyszülője vagy testvére is igénybe veheti, ha a felnőttképzésben részt vevő magánszemély kérésére az igazoláson befizetőként feltüntették. Ha a kedvezményt a képzés időtartama alatt az arra jogosultak nem veszik igénybe, akkor lehetőség van annak - a képzési szerződés lejártát követő ötödik adóévig történő - halasztására.
- A pedagógus, az oktató, a hallgató, a felnőttképzésben részt vevő magánszemély, valamint az a magánszemély, akinek gyermeke nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben vesz részt, a számítástechnikai eszköz vásárlására, lízingelésére, bérletére fordított összeggel csökkentheti az összevont adóalap adóját. (A kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a megszerzés a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium vagy az Oktatási Minisztérium által meghirdetett pályázat keretében történik.
2.4. Élet- és nyugdíjbiztosítások kedvezménye
A megtakarítások ösztönzését szolgálja a biztosítási adókedvezményre vonatkozó szabályok módosítása: az adóévben fizetett biztosítási díjnak az előző évben fizetett díjat meghaladó része után magasabb kedvezményt lehet érvényesíteni és az adókedvezmény éves összegének felső határa 50 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedik. A módosult szabályozás alapján a díjnövekmény után az adókedvezmény mértéke 30 százalék, az előző évi összegnek megfelelő biztosítási díj után változatlanul 20 százalék. Változatlan az a szabály, hogy a kedvezmény csak a belföldi székhelyű biztosítóval kötött biztosítások után vehető igénybe, s csak akkor, ha a biztosítás legalább 10 évre szóló életbiztosítás vagy nyugdíjbiztosítás. Nem változott az sem, hogy a biztosítási kedvezményt - függetlenül attól, hogy az adólevonást a magánszemély mely korábbi adóbevallásában érvényesítette - húsz százalékkal növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni, ha a magánszemély a rendelkezési jogát a szerződéskötést követő 10 éven belül gyakorolja.
3. ADÓMENTES JUTTATÁSOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK
Az adómentes értékhatárok többsége emelkedik, sőt új adómentes jogcímek is bekerülnek a törvénybe.
- A munkáltató által adómentes természetbeni juttatásként adható étkezés havi összege 2200 forintról havi 4000 forintra emelkedik, továbbá a fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító utalvány adómentes értékhatára havi 1400 forintról havi 2000 forintra nő.
- A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk formájában nyújtott természetbeni juttatás adómentes értékhatára az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegével egyezik meg (jelenleg 50 ezer forint), s megszűnik a csekk névértékéhez kötött korlátozás.
- Módosulnak az iskolakezdési támogatás adómentességére vonatkozó szabályok is. Így az adómentes juttatásra nyitva álló időtartam meghosszabbodik (2003-tól az adómentesség feltételéül szabott határidő nem csak a tanév első napját megelőző két hónap, hanem az azt követő harminc nap). Változás, hogy lehetőség van arra is, hogy a munkáltató az eddig alkalmazott számla ellenében történő megtérítés mellett, utalvány formájában nyújtsa az adómentes támogatást. A módosítás következtében lehetővé válik, hogy ugyanazon gyermek után mindkét szülő jogosult legyen a támogatás igénybevételére (tehát kétkeresős családban az adómentes támogatás gyakorlatilag 20 ezer forint lehet). Ez utóbbi szabályváltozásból következően csökken a munkáltatók adminisztrációs terhe is, ugyanis a munkáltatónak nem kell adatot szolgáltatnia, s nem kell a szülő nyilatkozatát sem kérnie.
- A munkáltató által a magánszemély nyugdíjba vonulásakor természetben adott ajándék értékéből az adómentes értékhatár 10 000 forintról 15 000 forintra emelkedik.
- Adómentes természetbeni juttatás a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat, valamint az első üzembe helyezését követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes átadása.
4. TŐZSDEI ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMEK
A befektetési hajlandóság (s ezáltal a hazai tőzsdei forgalom) élénkülése várható attól az új szabálytól, hogy megszűnik a tőzsdei ügyleten (mind az azonnali, mind az összetett és származtatott ügyleten) elért jövedelmek adóztatása. Ezzel egyidejűleg a tőzsdei összetett vagy származtatott ügyletből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül kerülnek.
A tőzsdei ügyleteken elért bevétel adómentességét a törvény oly módon biztosítja, hogy 2003. január 1-jétől kamatnak (és így 0 százalékos adómérték alá eső jövedelemnek) minősíti a tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevételt. Jelenleg csak a belföldi tőzsdén (az értéktőzsdén és az árutőzsdén) elért bevételekre vonatkozik a szabály, azonban Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása után az Unió bármely tagállamában működő tőzsdén kötött ügylet során megszerzett bevétel is kamatnak minősül majd.
Nem jelent tartalmi változást, csupán egyértelműsíti a törvény, hogy az egyéni vállalkozó által vállalkozói minőségében kamatként megszerzett bevételre a kamatra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, az továbbra is a vállalkozói tevékenységből származó bevételnek minősül. Ugyanakkor azt is nevesíti a törvény, hogy az egyéni vállalkozó által tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevételre nem lehet a kamatra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni, s ha a tőzsdei ügylet áruval történő teljesítéssel szűnik meg, az árut átruházó magánszemély által a tőzsdei ügylet révén megszerzett bevétel önálló tevékenységből származó bevételnek minősül.
4.1. A nem tőzsdei ügyletben elért árfolyamnyereség
Mivel a tőzsdei azonnali ügyleteken elért árfolyamnyereség adóztatása megszűnik, jelentősen egyszerűsödik az árfolyamnyereségből származó jövedelem adózására vonatkozó szabályozás. Számos rendelkezés értelmét veszti. Megszűnik az egyes megállapítási időszakok között "továbbvihető árfolyamveszteség" kategóriája, s szükségtelen a nyereséges ügylet esetén az adó megfizetésének és bevallásának kötelezettségére vonatkozó előírás is. Fölösleges - többek között - az a szabály, amely szerint a továbbvihető árfolyamveszteséggel a magánszemély az adóévi tőzsdei összetett vagy származtatott ügyletből származó jövedelmét csökkenthesse, illetőleg a veszteséget az adóévet követő adóév árfolyamnyereségből származó jövedelmének vagy tőzsdei összetett vagy származtatott ügyletből származó jövedelmének megállapításánál számolja el.
Mindezzel összefüggésben változik az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározása: ennek minősül az értékpapír átruházására (ide nem értve az értékpapír kölcsönbe adását) tekintettel megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. (Változatlanul nem minősül árfolyamnyereségnek az, amit a törvény szerint egyéb jövedelemként vagy kamatként kell figyelembe venni.)
Az adót a kifizetőnek a kifizetés időpontjában kell megállapítania, és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell bevallania és megfizetnie. Ha az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek van olyan része, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításakor nem vett figyelembe, azt a magánszemély év végén az adóbevallásában érvényesítheti, de az árfolyamveszteséget nem.
A 2002-re érvényes szabályokkal összhangban szükséges volt átmeneti rendelkezésként szabályozni, hogy amennyiben a magánszemély a 2002. évi árfolyamnyereségből származó jövedelem vagy tőzsdei összetett vagy származtatott ügyletből származó jövedelem megállapításában a 2002. évről benyújtandó személyi jövedelemadó-bevallásában nem érvényesített továbbvihető árfolyamveszteséget vagy továbbvihető ügyleti veszteséget tüntet fel, azt a 2003. évben megszerzett árfolyamnyereségből származó jövedelem csökkentéseként az 2003. évről szóló adóbevallásában még figyelembe veheti.
4.2. A vállalkozásból kivont jövedelem
Fontos változás, hogy a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában társas vállalkozásnak minősül a külföldi jogi személy és egyéb szervezet is, ha a székhelye szerinti államban (az alacsony adókulcsú államot kivéve) társasági adó alanya. Ezzel összefüggésben új előírásként rendelkezik a vállalkozásból kivont jövedelem után a külföldön megfizetett adó beszámításáról is. Ha a belföldi illetőségű magánszemély olyan államból szerez a törvény szerint vállalkozásból kivont jövedelemnek minősülő jövedelmet, amellyel hazánk a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kötött, és e jövedelem után a vállalkozás székhelye szerinti államban adót fizetett, úgy a magyarországi adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Egyezmény hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása miatt a fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál.
Szintén új elem, hogy a társas vállalkozás köteles az adót megállapítani, valamint a soron kívüli bevallási kötelezettségre vonatkozó előírások szerint bevallani és megfizetni, ha jogutód nélkül megszűnik, a cégbejegyzés iránti kérelmét elutasítják vagy a cégbejegyzés iránti eljárást megszüntetik. Az adó megállapítása alól akkor sem mentesül a társas vállalkozás, ha azt bármely okból nem vonta le. Ilyenkor az adót a magánszemély helyett megfizeti, és azt beszámíthatja a magánszeméllyel szembeni kötelezettségébe.
5. AZ OSZTALÉK
A jegybanki alapkamat folyamatos csökkenése miatt - az osztalékadót a jegybanki alapkamathoz kötő szabály alapján - évről évre csökkent a 20 százalékos adó mellett felvehető osztalék összeg, s egyre nagyobb rész "csúszott" át 35%-os adóterhet viselő jövedelemmé. Ezzel összefüggésben változik a 20 és a 35 százalékos adómérték alá eső osztalékrész megállapításának szabálya oly módon, hogy a vállalkozás saját tőkéjének a magánszemély vagyoni betétje arányában a magánszemélyre jutó értéke 30 százalékát meg nem haladó osztalékjövedelem után 20 százalék, az ezt meghaladó összegű osztalékjövedelem után 35 százalék az adó mértéke. Fontos azonban, hogy az új szabály csak 2004-től lesz alkalmazható, ugyanis a 2002. évről elkészített beszámolóban kötelezettségként kimutatott és 2003. december 31-e előtt kifizetett osztalék után a 2002. érvényes szabályok alapján (a vállalkozás saját tőkéjének a magánszemély vagyoni betétje arányában a magánszemélyre jutó érték és a jegybanki alapkamat kétszeresének szorzata) kell az adófizetési kötelezettséget megállapítani. (2004-től a 35 százalékos adókulcs alá eső osztalékjövedelem után nem kell 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni!)
Új szabály 2004-től, hogy nem az osztalék megállapítása évében hatályos előírásokat, hanem az osztalék felvételének (kifizetésének) időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni az osztalék utáni adókötelezettség megállapításánál.
Nem minősül osztaléknak 2003. január 1-jétől a jegyzett tőke saját tőke terhére történő felemelése révén keletkező jövedelem, ha a jegyzett tőke felemelése iránti kérelmet 2002. december 31-ét követően nyújtják be a cégbírósághoz.
6. EGYÉNI VÁLLALKOZÓKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK
- Bővül azon eszközök köre, amelyek után kisvállalkozói kedvezmény érvényesíthető 2003. január 1-jétől. Így igénybe vehető a kedvezmény a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan adóévben felmerült (az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadásként elszámolt) felújítási költsége, valamint a nem anyagi javak közé sorolt szellemi termék beszerzése, előállítása érdekében az adóévben felmerült beruházási költség után is.
- Az osztalékjövedelem adókötelezettségével összhangban módosul a vállalkozói osztalékalap utáni adómértékek megállapítása is: a vállalkozói osztalékalap azon része után, mely nem haladja meg az egyéni vállalkozó által az adóévben költségként elszámolt vállalkozói kivét 30 százalékát, az adó mértéke 20 százalék, az ezt meghaladó rész után 35 százalék az adó. Ezt a rendelkezést is első ízben 2004-re, azaz a 2003-as vállalkozói osztalékalap utáni adó megállapításánál lehet alkalmazni.
- Visszamenőleg, 2002. január 1-jétől alkalmazható módon rögzíti a törvény, hogy a kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele esetén a személygépkocsi a vállalkozói osztalékalap módosítása szempontjából kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek minősül, tehát - ha a személygépkocsira az egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe - a vállalkozói osztalékalap a személygépkocsi nettó értékével csökkenthető.
- Az egyéni vállalkozó az általános rendeltetésű számítástechnikai gép, berendezés esetében 50 százalékos értékcsökkenési leírást is érvényesíthet, továbbá a 2003-ban vagy 2004-ben beszerzett vagy előállított új (korábban még használatba nem vett), egyébként a 33 százalékos vagy a 14,5 százalékos norma alá tartozó tárgyi eszközök esetében is jogosult az 50 százalékos leírási kulcs alkalmazására. Ez a lehetőség ugyancsak kiterjed az egyéni vállalkozó által 2003-ban vagy 2004-ben vásárolt, előállított szellemi termékekre, kísérleti fejlesztés aktivált értékére.
- Ha a vállalkozási célú internethasználat nem különíthető el a magáncélú használattól, akkor a mezőgazdasági őstermelők és egyéni vállalkozók az internethasználat díjának 30 százalékát, de évente legfeljebb 60 ezer forintot elszámolhatnak költségként. (Természetesen, ha a vállalkozási célú használat elkülöníthető, akkor az internethasználat díja teljes egészében elszámolható.)
- A kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó átalányadózásra jogosító bevételi határa 18 millió forintról 22 millió forintra emelkedik.
7. A MEZŐGAZDASÁGI KISTERMELŐK ADÓZÁSÁT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK
- A mezőgazdasági őstermelői tevékenység keretében előállított termékek értékesítéséből származó éves bevétel adómentes értékhatára a 2002. évi 250 ezer forintról 2003. január 1-jétől évi 400 ezer forintra emelkedik.
- Az egyszerűsített bevallási nyilatkozatra irányadó értékhatár 2003. január 1-jétől az említett 2 millió forintról 3 millió forintra emelkedik. (Az egyszerűsített bevallási nyilatkozatban a magánszemély közli az általa az adóévben elért bevétel összegét és nyilatkozik arról, hogy a bevétel összegének 20 százalékát elérő, a tevékenység végzésével összefüggésben felmerült költségét igazoló számlával rendelkezik, s erre való tekintettel őstermelői tevékenységéből adóköteles jövedelme nem keletkezett.)
- Az egyéni vagy közös őstermelői igazolvány alapján végzett mezőgazdasági kistermelés bevételi határa is 6 millió forintra emelkedik, így az azonos mértékű lesz a családi gazdaságokéval.
8. A TERMŐFÖLD HASZONBÉRBE ADÁSA
Adómentes a termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem, ha a termőföld tulajdonosa vagy haszonélvezője olyan termőföld-haszonbérleti szerződés alapján kap bérleti díjat, amelyben a haszonbérlet időtartama az öt évet eléri. Az adómentesség véglegesen csak akkor jár, ha az adómentesség feltételéül megszabott öt év alatt a szerződést nem bontják fel, az nem szűnik meg. Amennyiben a haszonbérleti szerződés megszűnik, a korábbi években meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelten a megszűnés éve adófizetési kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni. A visszafizetési kötelezettség akkor nem terheli a magánszemélyt, ha a szerződés a feleken kívül álló okból, vagy azonnali hatályú felmondással szűnt meg.
9. A FALUSI VENDÉGFOGADÁS ADÓMENTESSÉGI ÉRTÉKHATÁRA
600 ezer forintig adómentes a falusi vendégfogadásból származó bevétel. Továbbra is változatlanul kell számolni azzal, hogy ha a falusi vendégfogadásból származó éves bevétel az adómentes határt meghaladja, akkor a jövedelem megállapításánál az egész bevételt kell figyelembe venni.
10. EGYEBEK
- Nem kell adóznia a magánnyugdíj-pénztári tagnak, ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt - rendelkezése szerint - a tagdíj-kiegészítés címén befizetett összeget önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban egyéni számláján jóváírják. Ha azonban azt kifizetik a magánszemélynek, akkor egyéb jövedelemnek minősül.
- A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató tételes átalányadózó magánszemélynek vendéglátással hasznosított szobánként 24 ezer forint helyett 2003. január 1-jétől 32 ezer forintot kell fizetnie.
- A külföldi pénznemben keletkezett bevétel forintra történő átszámításánál az USA-dollárban meghatározott árfolyamok helyett az euróban meghatározott árfolyamokat alkalmazni. 2003. január 1-jétől a Magyar Nemzeti Bank a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek árfolyamát euróban teszi közzé a Magyar Közlönyben.
- Nem minősül a magánszemély bevételének a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgáló képzés költsége, még akkor sem, ha a képzés költségét ténylegesen nem a munkáltató viseli.
KARÁCSONY IMRÉNÉ
