Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mielőtt a kérdést megválaszolnám – és a „kulcs-kérdés” új megoldásának nehézségeiről is szólnék – megkísérelem összefogottan bemutatni azt az utat, amelynek „bejárása” ahhoz kell, hogy eljussunk a zár kinyitásáig, majd bezárásáig.
Mikor jöhet a végrehajtó?
A korábbi (2001. szeptember 1. előtti) szabály szerint az eljárást bármely napon (munkaszüneti nap kivételével) reggel 6 órától 22 óráig lehetett lefolytatni. Kivételesen ettől el lehetett térni. Az indokolás a kivételes eljárásról kimondta: „a végrehajtást foganatosító bíróság elnökének a hatáskörébe tartozik annak az engedélyezése, hogy a végrehajtó rendkívüli időpontban, tehát nem munkanapon, továbbá – bármely napon – reggel 6 óra előtt vagy este 10 óra után járjon el.”
A törvénynek az a megfogalmazása, hogy „bármely nap, a munkaszüneti nap kivételével” esetenként értelmezési problémákat vetett fel – különösen a vasárnappal (de néha a szombattal is) összefüggésben, elsősorban azért, mert a vasárnapot sokan munkaszüneti napnak fogják fel, és mivel a törvény indokolását még többen nem olvassák (az is igaz persze, hogy nem az a jogszabály), nem ismerhetik, hogy „nem munkanapi” végrehajtói eljárás is engedélyezhető.
Jogszabályi fogalmak a „nem munkanapra”
A Vht.-val összefüggésben is volt már szó bármely napról, munkaszüneti napról, de van pihenőnap, szabadnap megnevezés is, természetesen a szombat, vasárnap mellett, illetve azzal együtt, vagy az előbbiek valamelyikével szinonimaként.
A Munka Törvénykönyve többek között arról szól, hogy mi a teendő akkor, ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap; máshol pedig azt deklarálta, hogy a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Vagyis a hét utolsó két napját pihenőnapként foghatjuk fel (mindenekelőtt azokon a munkahelyeken, ahol nem ún. folyamatos „üzemmódban” dolgoznak), más esetben meg azzal különbözteti meg a munkaszüneti naptól, hogy megnevezi a szombatot és a vasárnapot (mivel egyik sem munkaszüneti nap).
Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 39. § (2) bekezdése „érdekes” megoldást választ, amikor arról rendelkezik, hogy ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a közigazgatási szervnél a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.
A polgári perrendtartásról szóló törvény 103. § (4) bekezdése ugyan csak a munkaszüneti napról rendelkezik, de a határidő megtartásának vizsgálatakor a bírói gyakorlat a munkaszüneti nappal egyként értékeli azt is, amikor a lejárat szombatra vagy vasárnapra, a heti két pihenőnapra esik.
A vasárnap a hagyományoknak megfelelően általában több, mint egy egyszerű pihenőnap, nyilvánvalóan ezért is mondja (még ha az indokolás erre nem is utal) most már főszabályként a hatályos szöveg azt, hogy: „A végrehajtási cselekményeket – vasárnap és munkaszüneti nap kivételével – bármely napon, reggel 6 óra és este 10 óra között lehet elvégezni.” Arra változatlanul van mód, hogy munkaszüneti napon (de csak akkor!), továbbá reggel 6 óra előtt és este 10 óra után is eljárjon a végrehajtó, ha erre a végrehajtást foganatosító bíróság elnöke írásban engedélyt adott. [A munkaszüneti napokat a Munka Törvénykönyve határozza meg (2001-ben munkaszüneti nap: húsvét hétfő, pünkösd hétfő, január 1., március 15., május 1., augusztus 20., október 23., november 1., december 25., december 26.) Arról is rendelkezik az Mt. 125. §-a, hogy ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, akkor ezen a napon a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Felvethető az a kérdés is: mi az „erősebb” ilyenkor, a „vasárnapiság” vagy a „munkaszünetiség”?]
Nem derül ki a törvény szövegéből, de az az életszerű, hogy a végrehajtás foganatosítását este 10 után nem lehet – engedély nélkül – elkezdeni, de ha az már folyik, nem kell félbeszakítani azért, mert „tízet ütött az óra”.
A törvény indokolása szerint a változtatástól azt is várják, hogy a szabadnapok hivatalos eljárásra történő felhasználása majd nagyban hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb, az érintettek (adósok) távollétében zajló eljárás történjen. (Megítélésem szerint ez elsősorban a magánszemélyeknél, a lakáson folytatandó eljárásokra lehet érvényes – illetve a hét végén is nyitva tartó üzleteknél, mivel a termelő szervezetek jelentősebb része 5 napos munkahétben dolgozik, tehát nincs „nyitva” szombaton, vagy az áthelyezett szabadnapokon.)
Mihez van joga a végrehajtónak?
A törvény egyértelművé teszi, hogy a végrehajtó olyan helyen folytathatja eljárási cselekményét, amely(ek)nél lefoglalható vagyontárgy(ak) fellelésére is lehetősége van. Ebből az is következik, hogy nem csak az adós tulajdonában lévő lakásba, helyiségbe mehet be, hanem azokba is, amelyek az adós tartózkodási helyéül szolgálnak. (Érdekességként említem csak meg, hogy a szövegből mintha az következne, hogy csak a magánszemély adós helyiségeit „látogathatja meg” a végrehajtó, a gazdálkodó szervezetek helyiségeit nem.)
A lezárt (bezárt) helyiség, lakás felnyitása és lezárása – a „kulcs-kérdés”
Arra is lehetősége van a végrehajtónak, hogy az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló helyiséget, egyéb helyiséget, a hozzájuk vezető bejáratot felnyissa.(Hasonlóan járhat el az adós bútorával vagy más ingóságával is.) A törvény szövegéből az következik, hogy erre akkor is joga van, ha maga az adós is, vagy a nagykorú családtagja jelen van, hiszen arra is utal a szöveg, hogy ha ők nincsenek jelen a felnyitásnál, akkor tanút kell alkalmaznia a végrehajtónak.
A törvény új szövege így szól: „Ha az ingatlan vagy a helyiség felnyitása csak a zár vagy lakat eltávolításával lehetséges, a végrehajtó az új zár, lakat kulcsát az ingatlan fekvése szerinti rendőrkapitányságon helyezi el, ahol azt az adós vagy a vele együtt lakó nagykorú családtagja átveheti.”
A törvény itt azt mondja meg, hogy ha az ingatlan vagy a helyiség felnyitása csak a zár vagy a lakat eltávolításával lehetséges, akkor az új zár/lakat kulcsát hová helyezze el a végrehajtó.
Az más kérdés, hogy miért szükséges azt előírni, hogy az új kulcsot az ingatlan fekvése szerinti rendőrkapitányságon kell elhelyezni? Megítélésem szerint nem indokolja semmi sem ezt a szigort.
Az új törvény előírása problémát okoz(hat) a végrehajtónak is, hiszen neki is el kell mennie a rendőrkapitányságra (adott esetben ez több tíz kilométer kerülő is lehet – időben és költségben sem kevés), illetve az ingatlan és a helyiség tulajdonosának, használójának (tartózkodási hely) is oda kell utaznia.
[Eszembe jutott, hogy korábbi „állomáshelyemen” (Veszprém megye), ahol – bár elég sűrűn voltak találhatók városi rendőrkapitányságok -, bizonyára másokban is felvetődnek kérdések, ezekhez hasonlóak: mi van, ha a délutáni műszak után 23 óra felé hazaér a munkából az adós és már nincs se autóbusz-, illetve se vasúti közlekedés, amivel a rendőrkapitányságra beutazhatna, hogy a lakásba bejusson? 15-20 kilométeres utakról is szó lehet, amit ráadásul visszafelé is meg kell tenni. Ki téríti meg a költségét, ha emiatt taxival kénytelen utazni, illetve miért kell az adósnak majd még a végrehajtó többletköltségét is esetleg megtérítenie? Azért lehetnek „kérdések” ezek a kérdések, mert nincs előzetes értesítési kötelezettség arra nézve, hogy tartózkodjon otthon az adós, vagy képviselője (vagy aki be tudja engedni a végrehajtót.)]
Véleményem szerint sokkal életszerűbb lehetett volna az a megoldás, hogy a polgármesteri hivatalnál (például a helyben lakó polgármesternél, jegyzőnél, adóügyi ügyintézőjénél stb.), vagy ha van rendőrségi körzeti megbízott, akkor ott lenne hagyható a kulcs.
Milyen esetekről lehet szó?
Mindenekelőtt érdemes megemlíteni, hogy maga a Vht. is lehetőséget ad a zár alá vételre (105. §). Egy adós ellen nemcsak a bírósági végrehajtó folytathat eljárást, hanem például az adóhatósági végrehajtó is. A törvényben körülírt esetekben van arra lehetősége a másik végrehajtónak, hogy zároljon bizonyos ingóságokat, és ha annak például a mennyisége olyan nagyságrendű, hogy külön helyiség lezárását teszi indokolttá, akkor a végrehajtó lezárja és lepecsételi a helyiséget. Ennek felnyitását természetesen egyeztetni kell. Az adózás rendjéről szóló törvény alapján (74/B. §) az adóhatóságnak arra is van lehetősége, hogy például egy üzletet a törvényben előírtaknak megfelelően hosszabb-rövidebb időre bezárjon.
Ezekben az esetekben természetesen fel sem merülhet az új zár/új kulcs problémája, hiszen a hatósági egyeztetés nyomán a végrehajtó nyilván hozzájuthat a kulcshoz is.
Dr. Vasvári Csaba
