Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kézikönyv első részében „Mit hol talál” címmel kereső egy keresőtáblázat segíti az eligazodást a kötetben található fogalmak, meghatározások, szabályozási tárgyak között. A betűrendes mutató a választási eljárás során felmerülő valamennyi fogalmat tartalmazza, megjelölve mellette azt a jogszabályt, amelyben az található, valamint a könyvbeli oldalszámot is. A második rész a „Döntések a választási eljárásban” címet viseli. Alcíme „Az országgyűlési választások lebonyolításában közreműködő egyes személyek feladatára és hatáskörére vonatkozó előírások”. Ezen címek alatt először is egy rövid jogszabályregisztert találunk témák szerint csoportosítva, nevezetesen a szavazókörökre és szavazatszámláló bizottságokra, az egyéni választókerületi bizottságokra, a területi választási bizottságokra, valamint a politikai pártok delegáltjaira, a választási irodákra és a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályok összesítését. Ezután az 1949. évi XX. törvényből a Magyar Köztársaság Alkotmányáról találunk kivonatokat. Ezt követi az 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról teljes terjedelmében. Az 1997. évi C. törvény a választási eljárásról szintén kivonatos formában következik, amely azonban végrehajtási rendeletével, a 9/1998. BM-rendelettel egészül ki. A 48/2001.BM-rendelet friss jogszabályunk, szintén megtalálható a kézikönyvben. Ez a jogszabály a 2002. április 7-ére és 21-ére kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról rendelkezik. A másik hasonlóan aktuális rendelet a 16/2001. BM-rendelet, mely az idei választási költségek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szól. Ezt követi a 10/1998. BM-rendelet a választási adatszolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, majd a 32/1996. BM-rendelet a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásának vezetéséről. A második rész utolsó jogszabálya az 1990. évi LV. törvény az országgyűlési képviselők jogállásáról, amely szintén egész terjedelmében kerül közlésre. Végül a rész lezárásaként találjuk a 172/2001. köztársasági elnöki határozatot az országgyűlési választások kitűzéséről.
A harmadik rész a jogorvoslatokkal foglalkozik. Először a jogorvoslati jogcímekről és típusokról találunk egy összefoglalót a pontos jogszabályhelyek megjelölésével, majd a jogorvoslatok (panasz, kifogás) elbírálására vonatkozó hatásköri szabályok kerülnek ismertetésre. Ezt követik az eljárási szabályok: a jogorvoslatok általános szabályaival. A negyedik rész az Iránymutatások címet viseli. A választási jogszabályokhoz kapcsolódó alkotmánybírósági határozatok, országos választási bizottsági állásfoglalások és legfelsőbb bírósági határozatok szerepelnek ebben a részben kivonatos közlésben. Az ötödik részben a kapcsolódó jogi fogalmakkal ismerkedhetünk meg, vagyis olyan jogi fogalmakkal, melyeket a választási jogszabályok alkalmaznak de nem határoznak meg, mivel törvényi definíciójuk más jellegű jogszabályban található. Az állandó lakóhelytől a választás rendje elleni bűncselekményig betűrendben találjuk a fogalmakat, meghatározásukkal és annak a jogszabálynak a megjelölésével, ahol az adott fogalom szabályozásra került. A kézikönyv nélkülözhetetlen segédeszköz lehet a törvényesen lebonyolítandó és előttünk álló 2002. évi országgyűlési választások során.
K. J.
