Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A felvásárlási direktíva célja, hogy megfelelő védelmet nyújtson a részvényeseknek a nyilvános ellenséges felvásárlások lebonyolításának, követelményeinek és minimumszabályainak meghatározásával. A Miniszterek Tanácsa és a Parlament véleménye különbözött a vállalatvezetések által az ellenséges felvásárlási ajánlatok ellen alkalmazható védekezési eszközök tekintetében.
A mostani kompromisszum alapján az EU-tagállamoknak 4 évük lesz arra, hogy nemzeti jogrendszerükbe beillesszék a felvásárlási direktívát és legfeljebb 5 éves átmeneti időszakot kapnak a fennálló jog azon részének kiiktatására, amely lehetővé teszi a „méregtabletták” alkalmazását az ellenséges felvásárlási ajánlatok elhárítására.
Ez a megegyezés egyértelműen Németország, valamint az Európai Parlament veresége, ők ugyanis lényegesen több lehetőséget kívántak biztosítani e téren a vállalatvezetéseknek. Az egyeztetőbizottságban részt vevő EP-képviselőknek ugyanakkor sikerült elérniük, hogy a kompromisszumba illesszenek be egy olyan záradékot, amely kötelezővé teszi a megcélzott cég alkalmazottainak széleskörű tájékoztatását és jelentős biztosítékokat nyújt nekik.
A Miniszterek Tanácsának és az Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia a kompromisszumot, utóbbi valószínűleg a július 2-án kezdődő üléshéten dönt majd erről. Mivel a képviselők elég megosztottak, korántsem biztos, hogy megszavazzák a nehezen kicsikart megegyezést.
Sürgetik a Tanácsot az „internetadó” ügyében
Az EU-országok pénzügyminiszterei (Ecofin) június 5-i ülésükön vitatták meg az elektronikus kereskedelem megadóztatásáról szóló törvényjavaslatot. A Tanács elismeréssel nyilatkozott a svéd elnökség alatt elért fejleményekről. Nagy-Britannia kivételével az összes EU-tagállam bevezetné az áfát az e-kereskedelmi tranzakciókra.
Az Európai Bizottság tavaly június 7-én fogadta el azt a direktívatervezetet, amely az interneten árult digitális termékek megadóztatását írja elő. A javaslat célja, hogy egységes adószabályokat vezessen be az elektronikus kereskedelemben.
Azoknak az EU-n kívüli vállalatoknak, amelyeket jelenleg nem terhel ez a forgalmi adó, a tervezet szerint regisztráltatniuk kell magukat valamelyik (és csak egy) EU-tagállamban. Megmaradna azonban az a komparatív előnyük, hogy a szabad választás révén a legalacsonyabb adókulcsú országot választanák (ez most Luxemburg a maga 15 százalékával). Több kompromisszumos javaslat is született az e-adóbevételek EU-országok közti igazságos elosztásának mikéntjéről.
Nagy-Britannia mindaddig ellenzi az „internetadó” bevezetését, amíg az OECD keretein belül viták vannak e téren. Megfigyelők szerint ugyanakkor ezt csak taktikai megfontolásokból, választási kampányának részeként tette a Blair-kormány, s a győzelmet követően beadja majd a derekát.
Június elején az Európai E-business Adószakértő Csoport (EeTG) a Tanácsot az új direktíva mielőbbi elfogadására buzdította, hogy egyenlő esélyeket biztosítson az e-kereskedelemben érdekelt EU-cégeknek. Mivel a javasolt direktívát 2004-ben úgyis felülvizsgálják, és tartalma összhangban van az OECD idén februárban közzétett irányelveivel, az EeTG szerint semmi ok nincs a további késlekedésre.
A Tanács egy későbbi ülésén tér vissza az ügyre.
Új uniós értékpapír-felügyeletek
Az Európai Bizottság június 6-án két olyan felügyeleti szerv felállításáról döntött, amelyek feladata az EU értékpapírpiacainak gyorsabb és hatékonyabb szabályozása lesz. Az angolul European Securities Committee-nek (ESC, Európai Értékpapír-bizottság) illetve Committee of European Securities Regulators-nek (CESR, Európai Értékpapír-felügyeletek Bizottsága) elkeresztelt intézmények létrehozását Alexandre Lámfalussy-nak az Európai Értékpapírpiacok Szabályozása címet viselő jelentése javasolta.
A tavaly júliusi Ecofin-találkozón a Lámfalussy vezette „Bölcsek Tanácsát” kérték fel arra, vizsgálja meg, hogy lehet gyorsabbá tenni a döntéshozatalt ahhoz, hogy az EU értékpapírpiacainak integrációját 2003-ig véghez lehessen vinni. A februárban kiadott végső jelentésében a Lámfalussy-csoport egy négylépcsős reformot ajánlott, és két, az Európai Bizottságot segítő felügyeletet.
Az ESC tanácsadó szerepet fog betölteni a Bizottság mellett. Ezen kívül az ő hatáskörébe tartozik majd a konkrét szabályozás és a technikai megvalósítást lehetővé tévő intézkedések kidolgozása, azt követően, hogy az Európai Tanács és a Parlament – az úgynevezett együttdöntési eljárással – erre felhatalmazza. Az ESC tagjai a tagállamok képviselői lesznek. A CESR ezzel szemben független tanácsadó testület lesz, amely a Bizottságot segíti a technikai megvalósításhoz szükséges intézkedések meghozatalában. Tagjait szintén a tagállamok delegálják majd.
Az Európai Parlament aggódik az ESC túlzott hatalommal való felruházása miatt. A képviselők szeretnék elérni, hogy a szerv teljesen átláthatóan és demokratikus parlamenti ellenőrzés mellett fejtse ki tevékenységét, s hogy tagjai visszahívhatóak legyenek.
Március 15-én a Parlament a Lámfalussy-jelentésről szavazott és egy olyan határozatot hozott, amely szerint a Parlament fenn kívánja tartani magának a jogot, hogy az ESC jogalkotását felülvizsgálhassa.
A Tanácsnak és a Parlamentnek még jóvá kell hagynia e két új felügyelet létrehozását. Nyilvánvaló, hogy a parlamenti képviselők – bár alapjában támogatják a gyorsabb döntéshozatal elérését – ragaszkodni fognak fent említett igényeikhez.
A Bizottság tájékoztatása a hálózati biztonságról
Az Európai Tanács március 23–24-i stockholmi ülésén elhangzott kérésre a Bizottság tájékoztatást adott ki új, az internet biztonságosabbá tételéről a magánszemélyek és a vállalatok számára.
A Bizottság szerint többet kellene tenni azért, hogy a felhasználók figyelmét felhívják az internet kockázataira. Lehetővé kell tenni számukra, hogy elegendő információ birtokában dönthessenek afelől, a különböző helyzetekben milyen szintű biztonságot igényelnek. A tájékoztatás szerint e probléma megoldásához nagyobb együttműködés szükségeltetik. Ehhez pedig a következők kellenek:
– Az európai figyelmeztető és információs rendszerek (például a nemzeti számítógépes vészhelyzet-elhárítók ) hatékony hálózatának kiépítése
– a biztonsági problémák műszaki megoldásának támogatása (a biztonság része a Bizottság hatodik K+F keretprogramra tett javaslatának)
– egységes standardok és kompatibilis megoldások
Erkki Liikanen, a vállalati szektorért és az információs társadalomért felelős EU-biztos szavai szerint: „európai szintű stratégiára van szükségünk a már meglévő és a jövőben jelentkező biztonsági fenyegetettségek leküzdésére”.
Mivel a hálózati és információs rendszerek használata rohamosan terjed, nő a hálózati és információs biztonság iránti igény. A tájékoztatás a következőkben nevezi meg a fő veszélyforrásokat: vírusok, hackertámadások, a szolgáltatás megtagadása, lehallgatás, és természeti katasztrófák.
Ahhoz, hogy a magánszemélyek illetve az üzleti vállalkozások komolyan vegyék a hálózati biztonság szükségességét, a tájékoztatás arra szólítja fel a kormányokat, hogy járjanak elöl a jó példával: az „e-kormányzás” során alkalmazzanak kompatibilis biztonsági rendszereket. A jogi hátteret oly módon kell megteremteni, hogy az időközben elért technikai vívmányokhoz alkalmazkodjanak. A Bizottság ezért egy leltárt állít össze az egyes országok által meghozandó intézkedésekről. Az EU-szerződés hatodik fejezete alatt a Bizottság olyan jogszabályokat alkot, amelyek a számítógépes rendszerek elleni támadásokat (ideértve a hackerbetöréseket és a szolgáltatás megtagadását) szankcionálják.
A Bizottság olyan nemzetközi szintű konstruktív párbeszédet kezdeményez, amely figyelembe veszi azt, hogy az információs társadalom globális kérdéskör.
