Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Vállalkozás folytatása céljából Szlovákiában ún. kereskedelmi társaságot lehet alapítani. A kereskedelmi társaságok jogi szabályozása a Kereskedelmi Törvénykönyvben található. A törvény a kereskedelmi társaságok négy jogi formáját különbözteti meg, ezek a következők:
– nyilvános kereskedelmi társaság,
– betéti társaság,
– korlátolt felelősségű társaság,
– részvénytársaság.
Mindezek jogi személyek.
Korlátolt felelősségű társaságot és részvénytársaságot nem csak vállalkozás céljából, hanem más célra is lehet alapítani. Szlovákiai székhelyű kereskedelmi társaság alapítója vagy tagja a székhelyére vagy lakóhelyére tekintet nélkül lehet bármilyen jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező külföldi személy annyi megkötéssel, hogy egyszemélyes részvénytársaságot csak jogi személy alapíthat.
Az alapítókkal szembeni követelmény az, hogy legyen jog- és cselekvőképességük. Az alapítók jog- és cselekvőképességét a szlovák jog szerint kell vizsgálni. A szlovák jogrend csak a természetes és a jogi személyeket ruházza fel jogképességgel. Ennek ellenére a Kereskedelmi Törvénykönyv minden olyan jogi személyiséggel nem rendelkező külföldi székhelyű társaságot jogképesnek ismer el, amelyik az alapítása szerinti ország jogrendje értelmében, a saját nevében jogokat és kötelezettségeket szerezhet.
Abban az esetben, ha az alapítók között külföldi személy is van, a kereskedelmi társaságot bármely külföldi jog szerint is meg lehet alapítani. A törvény idevágó rendelkezései ugyan nem teljesen egyértelműek, de az általánosan elterjedt vélemény szerint csak olyan jogi formája lehet az ilyen kereskedelmi társaságnak, amilyent a Kereskedelmi Törvénykönyv elismer, tehát nem lehet más, mint nyilvános kereskedelmi társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság.
A külföldi jog szerint alapított szlovákiai székhelyű kereskedelmi társaság belső jogviszonyaira az a jogrend vonatkozik, amely szerint alapították. A tagoknak a társaság tartozásaiért való felelőssége is e szerint a jogrend szerint alakul, azzal a megkötéssel, hogy ez a felelősség nem lehet kisebb, mint amilyent a szlovák jog az azonos jogi formájú társaság tagjaival szemben előír.
Bármelyik személy csak egy nyilvános kereskedelmi társaságnak lehet a tagja, vagy csak egy betéti társaságnak lehet a beltagja. A korlátolt felelősségű társaságokban és a részvénytársaságokban való tagság nincs korlátozva. Korlátolt felelősségű társaságot és részvénytársaságot egyetlen alapító is alapíthat.
Felelősség a tartozásért
Az egyes kereskedelmi társaságokat szabályozó rendelkezések szabják meg azt, hogy a társaság tagjai milyen mértékben felelnek a társaság tartozásaiért. A főszabály szerint a tagoknak a társaság tartozásaiért való felelősségére a kezesség szabályai az irányadók. Több tag esetében a tagok felelőssége a társaság hitelezőjével szemben egyetemleges.
Csődeljárás lefolytatása után a tagokkal szemben csak azon összeg mértékéig lehet igényt érvényesíteni, amely összegben a követeléseiket időben bejelentő hitelezők a csődeljárásban nem lettek kielégítve. A társaság megszűnése után a tag a társaság tartozásaiért a maradékvagyonból történt részesedése erejéig, de legalább olyan mértékben felel, mint a társaság fennállása alatt.
A korlátolt felelősségű társaságokban és a részvénytársaságokban kötelező az alaptőke kialakítása, más társaságoknál ez megengedett. Az alaptőke a tagok betéteiből tevődik össze. Betét lehet pénzbeli betét vagy nem pénzbeli betét. A nem pénzbeli betét tárgya lehet bármilyen dolog vagy olyan érték, amelynek pénzben kifejezhető értéke van, és amelyeket a társaság gazdaságilag felhasználhat. A gazdasági felhasználhatóságot nem csak a tevékenységi kör szempontjából, hanem a társaság egészének működése vonatkozásában kell vizsgálni. Ezzel a jogi rendelkezéssel elsősorban az egyébként használhatatlan dolgok vagy az egyébként hasznosíthatatlan jogok „tőkésítését” igyekeznek kiküszöbölni. Nem lehet apport tárgya munkavégzési kötelezettség vagy valamilyen szolgáltatás nyújtása sem.
A nem pénzbeli betét tárgyát és értékét a társasági szerződésben, az alapító szerződésben vagy az alapító okiratban, illetve az alaptőke felemeléséről szóló határozatban fel kell tüntetni.
Az apport tárgyát két szakértővel fel kell értékeltetni, ha
– annak értéke az 1 millió SK-t meghaladja, vagy
– annak tárgya vállalat, illetve annak része, vagy
– a társaságot egyetlen alapító alapítja.
Az apportot a társaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzése előtt teljesíteni kell. A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság cégjegyzékbe történő felvételének előfeltétele az, hogy a pénzbeli betéteknek a törvény által meghatározott része is teljesítve legyen.
Az apport átadása
A társaság cégbejegyzése előtt a betéteket (a pénzbelieket és a nem pénzbelieket is) egészben vagy részben úgy teljesítik, hogy az alapítók a teljesítésük tárgyát – amennyiben ez lehetséges – átadják a betétkezelőnek. Ha a betét tárgya ingatlan vagy olyan érték, amely természetben nem adható át, a betét teljesítésére köteles alapító átad a betétkezelőnek egy olyan írásbeli jognyilatkozatot, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy a betét tárgyát a társaságra ruházza át és ezen nyilatkozat átadásával a betétszolgáltatási kötelezettségének tesz eleget.
Ha az apport értéke a társaságnak a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjában nem érte el a társaság megalapításáról szóló okiratban megszabott értéket, az érintett alapítótól a társaság követelheti a különbözet megtérítését, mégpedig elsősorban pénzben, illetve az alapításról szóló okiratban vagy a társaság alapszabályában meghatározott egyéb módon.
Bármelyik kereskedelmi társaság képezhet tartalékalapot. Korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok részére a tartalékalap létrehozása már a keletkezésükkor kötelező. A társaság keletkezésekor a tartalékalapot a tagoknak a betéteiken felüli pénzbefizetéseiből kell kialakítani. Az önkéntesen létrehozott tartalékalapot bármire, a kötelezően létrehozottat csak a társaság veszteségeinek fedezésére vagy a törvényben meghatározott egyéb célra lehet felhasználni. A társaság nyereségéből részesedést csak akkor lehet meghatározni, ha a tartalékalapot a törvény, a társasági szerződés, az alapító szerződés, az alapító okirat vagy az alapszabály szerint feltöltötték.
A kereskedelmi társaságot több alapító esetében társasági szerződéssel vagy (részvénytársaságnál) alapító szerződéssel, egyetlen alapító esetében alapító okirattal alapítják. A társasági (alapító) szerződésen az alapítók aláírását hitelesíteni kell. Az alapító okirat a közjegyző által az alapítónak a társaság megalapításáról szóló akaratnyilatkozatát tartalmazó közjegyzői okirat. Az társasági (alapító) szerződés minimális tartalmát a törvény az egyes kereskedelmi társaságok szabályozásánál külön-külön meghatározza. Az alapító okiratnak ugyanazt kell tartalmaznia, mint a társasági (alapító) szerződésnek. A társaság alapításánál az alapítót az erre a célra kiadott meghatalmazás alapján meghatalmazott is képviselheti.
Amennyiben a kereskedelmi társaságot vállalkozás céljából alapították, a társasági szerződés, az alapító szerződés megkötése, illetve az alapító okirat elkészítése után be kell szerezni a társaság tevékenységi köréhez tartozó tevékenységek gyakorlásához szükséges jogosítványokat (iparlevelet, koncessziós levelet vagy egyéb engedélyt) és az ilyen jogosítvány kiadásától számított kilencven napon belül be kell nyújtani az illetékes cégbíróságon a társaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzése iránti kérelmet.
A cégbíróság a társaság bejegyzését elrendelő végzés kiadása előtt vizsgálja, hogy:
– az alapításról szóló okirat tartalmaz-e mindent és úgy, ahogy azt a törvény rendeli,
– csatolták-e a tevékenységi kör folytatásához szükséges előírt engedélyt és a törvénynek az egyes kereskedelmi társaságokról szóló rendelkezései szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat.
Ha az alapító jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság és a székhelye külföldön van, csatolni kell a létezését igazoló közokiratot (ez az esetek többségében a cégjegyzékkivonat).
A cégbíróság a jogszabály értelmében csak azt a külföldön kiállított közokiratot fogadja el, amely „szuperlegalizált”, azaz felülhitelesített és le van fordítva szlovák nyelvre. Nem kell a felülhitelesítés, ha az illető közokiratot olyan országban állították ki, amellyel a Szlovák Köztársaság jogsegélyegyezményt kötött. Ilyen ország Magyarország is.
A cégbejegyzés és a törlés illetéke a kereskedelmi társaság jogi formájától függően a következő:
– nyilvános kereskedelmi társaságnál, betéti társaságnál és korlátolt felelősségű társaságnál 10 ezer SK,
– részvénytársaságnál 20 ezer SK.
A cégjegyzékbe bejegyzett adatok változásainak átvezetésénél ilyen megkülönböztetés nincs, az illeték a változás jellege szerint minden kereskedelmi társaságra nézve egységes és 200 SK-tól 500 SK-ig terjed.
A bejegyzés időigénye
A cégbírósági ügyintézés határideje nincs meghatározva. Új cégeket általában a hiánytalan bejegyzési kérelem benyújtásától számított 6–10 héten belül jegyeznek be, a változások átvezetése még tovább tart. Az ügyintézés idejét cégbírósága, azonos cégbíróságon belül pedig bírája válogatja. Vannak bírók, akik ennél gyorsabban, de akadnak olyanok is, akik még lassabban intézkednek.
Egy nem teljesen átgondolt jogszabály-módosítás szerint a cégbírósági eljárás magasabb illeték befizetésével elvileg meggyorsítható. A 2001. évi január hó 1. napján hatályba lépett szabály értelmében az illeték attól függően növekszik, hogy a cégbíróság az indítványozott bejegyzést milyen időn belül hajtja végre. Ha 24 órán belül belül megtörténik a bejegyzés, akkor 100 százalékkal, ha 48 órán belül, akkor 75 százalékkal, ha 72 órán belül, akkor pedig 50 százalékkal magasabb az illeték.
Minden kereskedelmi társaság a cégjegyzékbe történt bejegyzésének napjával válik jogi személlyé, lesz jogképes, ekkor keletkezik. Ez előtt az időpont előtt a társaság nem kezdheti meg a működését. Az alapítástól a cégbejegyzésig a társaság keletkezésével kapcsolatos ügyekben a társaságot az alapítók, az első ügyvezető(k), az első igazgatóság tagjai vagy ezek meghatalmazottjai képviselik. Az egyes – a kereskedelmi társaság keletkezésével kapcsolatos teendőket meghatározó – jogi normák pontosan előírják, hogy mikor, ki jár el. A cégbejegyzés előtt semmiféleképpen nem lehet olyan jognyilatkozatot tenni, amely a társaság tevékenységi kör szerinti tevékenységének megkezdését vagy kifejtését jelenti. Az alapítók a társaság keletkezése előtt tehetnek a társaság nevében olyan jognyilatkozatokat, amelyek azt szolgálják, hogy a társaság megkezdhesse működését. ågy például: az alapítók a társaság részére székhely biztosítása céljából köthetnek bérleti szerződést; vásárolhatnak irodabútort és irodafelszereléseket; köthetnek a társaság cégbejegyzésének feltételétől függő szerződéseket vagy előszerződéseket.
A cégjegyzékbe nagyjából ugyanazokat az adatokat jegyzik be, mint Magyarországon. A kereskedelmi társaságok pénzügyi, vagyoni helyzetéről nagyon nehéz legálisan hiteles információkat szerezni. A cégbíróságra nem kell mérleget beadni, az adóhatóság pedig az adóbevallással együtt számára benyújtott éves mérleg adatait nem szolgáltathatja ki. Egyedül a nyilvános kereskedésű részvényeket kibocsátott részvénytársaságok kötelesek félévenként – csökkentett tartalmú – mérleget nyilvánosságra hozni.
Céginformációk
A cégbírósági bejegyzésekről (az első bejegyzésekről és a változásokról is) a hivatalos közlönyből, internet segítségével vagy különféle cégek által terjesztett CD-k útján lehet tájékozódni.
Mindegyik kereskedelmi társaság a cégjegyzékből történt törlésével szűnik meg.
A társaság megszűnése történhet végelszámolással vagy anélkül. A végelszámolás folyamata a végelszámoló kijelölésével és annak a cégjegyzékbe történt bejegyzésével kezdődik. A végelszámolás során a végelszámoló kielégíti az összes ismert hitelezői igényt és a maradékvagyont felosztja a tagok között.
Végelszámolás
A végelszámolás csak akkor kezdődhet meg, ha a következő események közül bármelyik bekövetkezett:
– a határozott időre alapított társaság esetében ez az idő eltelt,
– a társaság elérte azt a célt, amelyre alapították,
– a tagok, illetve a közgyűlés döntött a társaságnak végelszámolással történő megszüntetéséről,
– a bíróság döntött a társaság megszüntetéséről,
– a csődeljárás lefolytatása után maradt még valami a társaság vagyonából.
A bíróság állami szerv, vagy a jogi érdekét igazoló személy indítványára vagy akár hivatalból is dönthet a kereskedelmi társaság megszüntetéséről, ha:
– egy évnél hosszabb ideig nem volt közgyűlés vagy nem választották meg a társaság szerveit,
– a társaság egy évnél hosszabb ideje nem folytat vállalkozói tevékenységet,
– a társaság elvesztette a vállalkozói tevékenység folytatására jogosító engedélyét,
– megszűntek a társaság keletkezéséhez a törvény által előírt feltételek,
– a társaság alapításánál, egyesülésénél vagy beolvadásánál törvényszegést követtek el,
– a társaság alapításánál a törvény előírása ellenére nem képeztek tartalékalapot és azt rendszeresen nem töltötték fel,
– a társaság a külön jogszabály szerint természetes személynek fenntartott tevékenységet nem az arra jogosult természetes személy útján folytatja.
A kereskedelmi társaság végelszámolás nélkül szűnik meg, ha
– más társasággal egyesül, abba beolvad, szétválik, vagy más társasági formába átalakul (ezekben az esetekben a társaság vagyona átszáll a jogutódjára),
– a társaság ellen csődeljárás megindítása iránt benyújtott kérelmet a bíróság vagyonhiány okából elutasította,
– a társasággal szemben lefolytatott csődeljárás után a társaság vagyonából nem maradt semmi.
A kereskedelmi társaságok egyesülésénél és beolvadásánál figyelemmel kell lenni a gazdasági verseny szabályaira és nem szabad elfelejteni azt sem, hogy bizonyos tevékenységi köröknél (például banktevékenység) szükség van a felügyeletet ellátó állami szerv jóváhagyására is.
Kereskedelmi társaság nem csak más jogi formájú kereskedelmi társasággá, de szövetkezetté is átalakulhat.
Az általános szabályok ismertetése után következzenek az egyes társaságok speciális szabályai.
Nyilvános kereskedelmi társaságok
A szlovák nyilvános kereskedelmi társaság sokban hasonlít a magyar jogban közkereseti társaságként ismert gazdasági társasági formára. A nyilvános kereskedelmi társaság tagjai közös cégnév alatt folyatnak vállalkozói tevékenységet és a társaság kötelezettségeiért a saját – egész – vagyonukkal egyetemlegesen kezesként felelnek.
A nyilvános kereskedelmi társaságba újonnan belépő tag egyetemleges és korlátlan felelőssége kiterjed a társaságnak a belépése előtt keletkezett tartozásaira is, azzal, hogy a többi taggal szemben megtérítési igénye van. A tag a tagságának megszűnése esetén csak a kilépése előtt keletkezett kötelezettségekért felel.
A nyilvános kereskedelmi társaság annak ellenére, hogy a megalapításához nincs szükség semmiféle alaptőkére, betétre vagy tartalékalapra, a tagok felelősségi rendszere miatt nem túlságosan elterjedt társasági forma. Leginkább olyan tevékenységek űzésénél használatos, ahol a társaság kötelezettségeiért való felelősség pénzben kifejezett értéke nem nagyon magas vagy olyan esetekben, ahol az illető tevékenység kereskedelmi társaság általi folytatására a jogszabály kifejezetten olyan társasági formát ír elő, amelyben a tagok felelőssége a társaság kötelezettségeiért korlátlan és egyetemleges (például a kereskedelmi jogtanácsosi irodák).
Téves az a gondolat, hogy a nyilvános kereskedelmi társaság tagjait a társaságnak korlátolt felelősségű társasággá történő átalakításával mentesíteni lehet a korlátlan és egyetemleges felelősségtől. Az ilyen átalakulás nem mentesíti a tagokat azokért a tartozásokért való korlátlan és egyetemleges felelősségtől, amelyek még abban az időben keletkeztek, amikor a társaság nyilvános kereskedelmi társaság volt. A tagok legfeljebb a jogvesztő és az elévülési időkben reménykedhetnek. Az viszont igaz, hogy az átalakulás joghatálya után (tehát a nyilvános kereskedelmi társaság törlésének és a korlátolt felelősségű társaság cégbejegyzésének a napját követően) keletkezett tartozásokért való felelősség már a korlátolt felelősségű társaság szabályai szerint alakul.
Felel a házastárs is
A nyilvános kereskedelmi társaság házasságban élő tagjainak nem árt gondolniuk arra is, hogy a társaság tartozásának a tagtól történő behajtásánál a házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak is érintettek lehetnek.
A nyilvános kereskedelmi társaságnak van egy, a jövedelemadó fizetése szempontjából nem elhanyagolható sajátossága: a nyilvános kereskedelmi társaság nem adóalanya a jövedelemadónak, ilyen adót nem fizet. A nyilvános kereskedelmi társaságban a kettős könyvvitel szabályai alapján megállapítják az adóalapot, amelyet a tagok között, azok megállapodása szerint, felosztanak. Minden tag a kapott részt hozzászámítja a saját adóalapjához és a rá vonatkozó normák értelmében fizeti meg a jövedelemadót.
Nyilvános kereskedelmi társaságot legalább két személy alapíthat. Ezt a létszámot a társaság keletkezése után sem lehet csökkenteni, ugyanis ha a tagok száma bármilyen okból egyre csökken, az magának a társaságnak a megszűnését is jelenti. A tagok számának felső határát a törvény nem határozza meg.
Nyilvános kereskedelmi társaság tagja bármilyen személy, még az állam is lehet. Ilyen jogi formájú kereskedelmi társaságot csak vállalkozás céljára lehet alapítani. Az alapítás tartama lehet határozott vagy határozatlan idejű is.
A társaság alapítása társasági szerződéssel történik. A törvény szerint a társasági szerződés minimális tartalma ennél a társasági formánál a következő:
– a társaság cégneve,
– a társaság székhelye,
– a tagok megjelölése (név, cégnév, állandó lakóhely, székhely),
– a társaság tevékenységi köre.
A nyilvános kereskedelmi társaság cégnevében a jogi formára utaló megjelölés többféle változatban használható (itt a szlovák nyelvű megjelöléseket fordítás nélkül használom):
– a jogi forma rövidítés nélküli kiírása: „verejná obchodná spoloènos”
– a jogi forma rövidített kiírása: „ver. obch. spol.”
– a jogi forma rövidítettebb kiírása: „v.o.s.”
– ha a cégnévben benne szerepel legalább az egyik tag vezetékneve, elég a következő rövidítés: „a spol.”
A szlovákiai székhelyű kereskedelmi társaságoknál nem kötelező a telephely, de székhely nélkül egyik társaság sem létezhet. A kereskedelmi társaság székhelyének a Kereskedelmi Törvénykönyv azt a címet ismeri el, amelyiket a cégbíróságon a társaság székhelyeként bejegyezték. Leegyszerűsítve a dolgot, székhelyként csak létező postai címet jegyeznek be, postafiókot nem.
Belső viszonyok
Az előbbiekből látható, hogy a törvény a kereskedelmi társaságot megalapító társasági szerződéssel szemben nem támaszt kiterjedt tartalmi követelményeket. Maga a törvény sem aprólékos, csupán keretszabályozást tartalmaz. Sőt, egyik rendelkezése így szól: „A tagok jogait és kötelezettségeit a társasági szerződés szabályozza.” Ezért ajánlatos a nyilvános kereskedelmi társaság tagjainak egymáshoz való jogi viszonyait a lehető legrészletesebben rögzíteni a társasági szerződésben.
A társasági szerződés, amennyiben a tagok nem állapodtak meg másként, csak az összes tag hozzájárulásával módosítható. Adott esetben a társasági szerződés módosításához elegendő lehet csupán egy tag akarata is, ha ez a társasági szerződés szerint lehetséges.
A társasági szerződés a tagoknak betét- és pótbefizetési kötelezettséget írhat elő.
A nyilvános kereskedelmi társaság cégjegyzékbe történő bejegyzése iránti kérelmet minden tagnak alá kell írnia (ezeket az aláírásokat hitelesíttetni kell) és ahhoz mellékelni kell a társasági szerződés eredeti példányán vagy hitelesített másolatán kívül a társaság tevékenységi körébe felvett tevékenységek folytatásához előírt engedélyeket is.
A nyilvános kereskedelmi társaság üzletvezetését a tagok az általuk közösen előre megállapított elvek szerint végzik. A tagok a társasági szerződésben a társaság üzleti vezetésére kijelölhetnek egy vagy több tagot. Ilyen esetben a társaság irányítását csak a kijelölt tag(ok) végzi(k), az összes tag többségi szavazatával meghozott határozatok figyelembevételével. A döntések meghozatalánál, amennyiben a társasági szerződés nem rendelkezik másként, minden tagnak egy szavazata van. Minden tagnak jogában áll betekinteni a társaság összes iratába és tájékoztatást kérni az üzletvezetéssel megbízott tag(ok)tól bármely, a társaságot érintő kérdésben. A társasági szerződés az üzletvezetéssel megbízott tag(ok) jogosultságát visszavonhatatlannak mondhatja ki. Ilyen esetben a megbízást bármelyik tag indítványára a bíróság vonhatja meg. Amennyiben az üzletvezetésre szóló megbízás visszavonható, annak jogát a többi tag gyakorolja.
Ha a társasági szerződés nem rendelkezik másként, a nyilvános kereskedelmi társaság képviseletére minden tag önállóan jogosult.
A nyereség felosztása
A társasági szerződés ellenkező rendelkezése hiányában a tagok között a nyereséget egyenlő arányban kell felosztani és azokat a tagokat, akik betétet fizettek be, a betéteik után kamat illeti meg. A tag kamatjogosultsága megelőzi a nyereségből történő részesedést és a társaság veszteséges gazdálkodása esetén is fennáll.
A nyilvános kereskedelmi társaság tagja a többi tag hozzájárulása nélkül nem folytathat olyan vállalkozói tevékenységet, amely a társaság tevékenységi köréhez tartozik. Ez az ún. „konkurencia tilalma” nem érinti az illető tagként való részvételét más kereskedelmi társaságban.
A társasági szerződés módosításával a nyilvános kereskedelmi társaságba új tag is beléphet, vagy bármelyik tag kiléphet, és a tagok a tagságukat a határozatlan időre kötött társasági szerződés felmondásával is megszüntethetik. A tag kilépésével vagy felmondásával a tagok száma nem csökkenhet kettő alá.
Végelszámolás
A nyilvános kereskedelmi társaság az általános, minden kereskedelmi társaság megszűnéséhez vezető okokon kívül akkor is megszűnik végelszámolással, ha:
a) a társasági szerződés határozatlan időre szólt és azt bármelyik tag felmondta,
b) valamelyik tag indítványára a bíróság kimondta a társaság megszűnését,
c) bármelyik természetes személy tag meghal (kivétel: ha a társasági szerződés lehetővé teszi, hogy az örököse a társaság tagjává váljon, az örökös ezt az igényét bejelenti és a társaságban legalább két tag marad),
d) a jogi személy tag megszűnt,
e) a társaság bármelyik tagjának vagyonára csődeljárást indítottak, vagy az ilyen kérelmet a bíróság vagyonhiány okából elutasította,
f) a társaság bármelyik tagját megfosztották a cselekvőképességétől vagy abban korlátozták,
g) a társasági szerződésben meghatározott megszűnési okok bármelyike bekövetkezett.
Az a, c, d, e, és f pontokban meghatározott esetekben nem szűnik meg a társaság, ha a többi tag a társasági szerződés módosításával úgy határoz, hogy a társaság a megszűnési okkal érintett tag nélkül is fennmarad. Ebben az esetben a volt tagnak, örökösének vagy jogutódjának igénye keletkezik ún. “megváltási részre”. A megváltást a jogosultnak pénzben kell kifizetni. A megváltási rész összegének megállapításánál a társaság tiszta vagyonának értékéből kell kiindulni. A tiszta vagyon értékét a megszűnési ok keletkezésének napja szerinti könyvviteli adatokból állapítják meg és ebből a megváltásra jogosultat olyan hányad illeti meg, mint amilyen a volt tagot megillette volna a társaság végelszámolása után a maradék vagyonból.
A nyilvános kereskedelmi társaság végelszámolásának befejezése után a maradékvagyonból előbb, ha volt ilyen, kifizetik a tagok által teljesített betétek értékét, majd a maradékot a tagok között, ellenkező megállapodás hiányában, egyenlő arányban osztják fel.
(Folytatás: betéti, korlátolt felelősségű és részvénytársaság.)
Dr. Lengyel László
fotó és alá való szöveg az előző számban!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
