Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A fejlett országok számviteli hatóságai által 1970-ben alapított International Accounting Standards Committee (IASC) dolgozta ki az 41 befektetőorientált IAS-szabványt – és ezek 25 értelmezését – amelyek együttesen mintegy 1300 oldalt tesznek ki. Az IASC titkársága Londonban található. Tavaly májusban a könyvelők nemzetközi szövetsége (IFAC) megváltoztatta az IASC felépítését. Ennek alapján idén január 25-én nevezte ki Sir David Tweedie elnök (a brit Accounting Standards Board korábbi elnöke) vezetésével a Bizottság új igazgatóságát, mely 14, köztük öt európai – két brit, egy francia, egy német és egy svájci – tagból áll. Az új igazgatóság első ülése áprilisban volt és egy harminc tagú – széles körű szakmai kompetenciájú – tanácsadói testület segíti majd, amely rendszeresen tanácskozik az igazgatósággal az általuk felállítandó prioritásokról, a javasolt szabványok által az üzleti jelentések elkészítőire rótt feladatokról illetve a jelentések „felhasználóira – gyakorolt hatásukról.
– Mi változik majd az új szabályozás bevezetésével? Hogy áll jelenleg az IAS elterjedtsége az európai vállalatok körében?
A szabályozás közvetlenül érint majd mintegy 7 ezer, az EU valamelyik országában bejegyzett és tőzsdén forgó társaságot, amelyeknek legkésőbb 2005-től kezdődően az új IAS szerint kell elkészíteniük konszolidált beszámolóikat. Jelenleg mindössze 275 vállalat tesz eleget ennek a követelménynek.
Ma hét EU-tagállam (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Luxemburg, Németország és Olaszország) teszi lehetővé, hogy a vállalatok IAS-konform módon készítsék el beszámolóikat.
– Milyen technikai változásokkal jár majd az új szabályozás és mennyibe fog ez kerülni?
A nemzeti számviteli szabályokról az IAS-ra való áttérés természetesen mindenekelőtt szakmai átképzést és gyakorlatot igényel – úgy a könyvelők, mint az IAS-sal első ízben szembesülő vállalatok számára. Hogy 2005-re naprakészek legyenek, fontos a vállalatok számára, hogy már ma megkezdjék a felkészülést. Ami az átállás költségeit illeti, ezek leginkább az IAS alkalmazásának első évében fognak felmerülni, de hosszú távon ezek a többletkiadások bizonyosan megtérülnek. A nagyobb átláthatóság és a pénzügyi adatok jobb összehasonlíthatósága ugyanis a tőkebevonás költségeinek jelentős csökkenéséhez, és ezáltal az európai ipari szektor versenyképességének növekedéséhez fog vezetni.
– Miért van szükség jóváhagyási mechanizmusokra, ha az IASC magas minőségű munkát biztosít?
Ez azért szükséges, mert sem politikai, sem jogi eszközökkel nem lehetséges olyan magántulajdonban lévő szervezetre átruházni a könyvelési standardok felállításának jogát, amelyek működésére az EU nincs befolyással. Ezen túlmenően fontos a jogbiztonság megteremtése, vagyis azoknak a standardoknak a megnevezése, amelyeket a tőzsdén jegyzett vállalatoknak a jövőben alkalmazniuk kell. A jóváhagyási mechanizmus során azt is megvizsgálják majd, hogy az elfogadott standardok megfelelnek-e az EU közpolitikai irányelveinek. Mivel a jóváhagyási mechanizmusnak fontos, „proaktív” szerepet szánnak, várhatóan az IASC által bevezetett új szabványokat az EU is elismeri majd.
– Hogy működik majd a gyakorlatban a jóváhagyási mechanizmus?
A szabályozás egy olyan új EU-mechanizmust vezet be, amely az IAS jogi hátterét biztosítja majd. Ez a mechanizmus egy számviteli szabályozó bizottságra (ARC) épül, amely a fennálló EU-s szabályoknak megfelelően a politikai színtéren fog működni. A tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság vezetésével tevékenykedő ARC a Bizottság javaslata alapján fogadja vagy utasítja majd el az IAS-t.
Az ARC munkáját a magánszektor kezdeményezésére létrejött, szakértőkből álló European Financial Reporting Advisory Group (EFRAG) fogja előkészíteni. Ez a szakértői csoport az IAS-nak a jelenleg fennálló európai jogrendbe illesztése számára készíti elő a terepet. Az EFRAG aktívan részt vesz a nemzetközi szabványalkotási folyamatban és az EU-n belüli különböző álláspontok koordinálása is a feladata lesz. 2001 második negyedévében kell megkezdenie működését, rögtön azután, hogy az IASC új igazgatósága április 1-én hivatalba lépett. A Bizottság az EFRAG munkájában megfigyelőként lesz jelen.
Az ARC tevékenységének három fázisa:
1. A Bizottság benyújtja javaslatát az ARC-nek arról, hogy támogatja-e vagy elutasítja az IAS-t. A javaslathoz csatolja részletes jelentését az IAS EU-direktívákkal való konformitásával és a pénzügyi beszámoló alapjaként való alkalmazhatóságával kapcsolatban végzett vizsgálatáról.
2. Az ARC-nek a benyújtástól számítva egy hónap áll majd rendelkezésére, hogy véleményét a javaslatról nyilvánosságra hozza. Az ARC-n belüli szavazási szabályok megegyeznek az Európai Tanács gyakorlatával (minősített többség). Ha az ARC egyetért a bizottság javaslatával, utóbbi meghozza az új szabványnak az EU jogrendjébe illeszkedő bevezetéséhez szükséges intézkedéseket.
3. Ha az ARC nem kíván véleményt nyilvánítani vagy elutasítja a javaslatot, a Bizottság visszautalhatja a kérdést az EFRAG-nak, vagy a Tanács elé terjesztheti azt. A szabályalkotó bizottságok szokásos EU-s döntési mechanizmusának megfelelően az ARC folyamatosan tájékoztatja elvégzett munkájáról az Európai Parlamentet. A parlament be is avatkozhat, ha úgy ítéli meg, hogy a Bizottság túllépte hatáskörét.
– Mi történik, ha úgy találják, hogy az IAS nem felel meg az EU-ban való alkalmazhatóság kritériumainak?
Az Európai Bizottság már megvizsgálta az IAS és értelmezéseinek a számviteli direktívákkal – ezek: a 4. társasági jogi direktíva (78/660/EEC) és a konszolidált számvitelről szóló 7. direktíva (83/349/EEC) – való konformitását, és igen kevés eltérést talált, amelyeket a szóban forgó direktívák 2001-2002-ben esedékes átdolgozásakor fognak összeegyeztetni.
Ami a 2002 utáni IAS-rendelkezéseket vagy értelmezéseket illeti, igen kicsi annak a valószínűsége, hogy a bevezetésre alkalmatlannak bizonyulnak majd. A jóváhagyási mechanizmus egyik legfőbb feladata annak a garantálása, hogy az európai álláspontot az IASC a döntéshozatal minél korábbi szakaszában megismerhesse, s ha valamilyen kivetnivalót talál, azt először az EFRAG szintjén kísérlik majd meg orvosolni.
Mi a helyzet a kis- és középvállalatokkal és a tőzsdén nem jegyzett cégekkel?
A tőzsdén jegyzett kis- és középvállalatoknak szintén az IAS alapján kell majd beszámolójukat elkészíteniük, s így nekik is fel kell készülniük az átállásra. A kis- és középvállalatok többségét azonban nem jegyzik tőzsdén. Ez utóbbiaknak tehát nem kell az IAS-t követniük, hacsak ezt önmaguk nem szeretnék (és feltéve, hogy országuk joga erre lehetőséget biztosít). Hosszú távon azok a kis- és középvállalatok, amelyek terjeszkedésükhöz külföldi tőke bevonását tervezik (legyenek bár tőzsdén jegyzettek vagy nem jegyzettek), minden bizonnyal hasznot húznak az IAS-konform könyvelés bevezetéséből.
– Milyen mértékben alkalmazzák a világban az IAS-t?
A világ legtöbb tőzsdéje elfogadja az IAS alapján készített beszámolókat. Az International Organisation of Securities Commissions 2000-ben az IAS-t javasolta a több ország tőzsdéjén is jegyzett cégeknek. Az Egyesült Államokban és Kanadában viszont egyelőre nem fogadják el az IAS-t a tőzsdék. Ha az IAS-t európai szintű standarddá teszik, legitimitása alighanem világszerte megnövekszik.
– Hogyan javulhat az IAS-rendelkezések végrehajtása?
A hatékony tőkepiacok kialakításának előfeltétele, hogy az IAS rendelkezéseit minden vállalat egyenlő mértékben hajtsa végre. Az IAS-t alkalmazó cégek azonban nem mindig és főleg nem mindenben felelnek meg a standardoknak. Ezen változtatni kell. Először is szükség van egy egységes iránymutatásra, amely alapján a standardok implementálásához szükséges teendők egyértelművé válnak. Ennek kidolgozása mindenekelőtt a Standards Interpretation Committee feladata lenne. Az iránymutatást a jóváhagyási mechanizmus folyamán az EU kiegészíthetné.
Másodszor a pénzügyi beszámolókat megfelelően kell auditálni. A könyvvizsgálók tevékenysége itt előtérbe kerül, mivel ők azok, akiknek tanúsítaniuk kell, hogy a beszámolókat törvényesen készítették el. Hogy a könyvvizsgálat megfelelő, egységesen magas színvonalát az egész EU-n belül biztosítsa, a Bizottság 1998-ban egy kommünikében foglalta össze a legfontosabb teendőket. Tavaly a Bizottság kiadott egy ajánlást (IP/00/1327) a könyvvizsgálat minőségbiztosításáról. Az EU könyvvizsgálói bizottságában napirenden van a könyvvizsgálói standardok kidolgozása, a könyvvizsgálói jelentések egységesítése és a könyvvizsgálók függetlenségének kérdése.
Végül, a befektetők védelmében szükség van külső felügyeletekre. Az értékpapír-piaci felügyeleteknek döntő szerepük van annak biztosításában, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok eleget tegyenek a beszámolási követelményeknek. A Bizottság együttműködik az Európai Értékpapír-piaci Felügyeletek Fórumával (FESCO) a szabványi előírások végrehajtatási módjainak kidolgozása és a standardok bevezetése ügyében. A FESCO szándéka az, hogy egy, a végrehajtási kérdésekkel – és egyáltalán a számviteli standardok végrehajthatóságával – foglalkozó állandó albizottságot hozzon létre.
– Alkalmazhatják-e az európai társaságok a jövőben is az amerikai GAAP-ot?
Jelenleg körülbelül 300, az EU-ban bejegyzett vállalat alkalmazza az amerikai számviteli elveket, a Generally Accepted Accounting Principlest (GAAP) a beszámoló készítésekor. A legtöbb esetben azért tértek át az amerikai szabványra, mert szándékukban állt az amerikai értékpapírpiacokra való belépés, vagy hogy ezekkel a magasabb szintű standardokkal vonzóbbá tegyék önmagukat a külföldi (elsősorban természetesen az amerikai) befektetők és tőke számára. 2005 után azonban nekik is át kell térniük az IAS-ra. Az IAS a pénzügyi információk ugyanolyan megbízhatóságát garantálja, mint a GAAP, azzal a plusszal, hogy az előbbit teljes egészében nemzetközi összefogással alakították ki és nem valamelyik ország már működő modelljét alapul véve. Az Európai Bizottság reményét fejezi ki, hogy az USA értékpapír-piaci felügyelete (a SEC) a közeljövőben anélkül is elfogadja majd az EU-s kibocsátók pénzügyi beszámolóit, hogy azokat a GAAP előírásainak megfelelően konvertálni kellene.
B. R. A.
