Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU állam- és kormányfői többször is cselekvést sürgettek már az ügyben, legutóbb tavaly márciusban a lisszaboni csúcsértekezleten. Bár a probléma megoldása elsősorban a „kártyaipar” feladata lesz és nem a törvényhozóké, az Európai Bizottság fontos szerepet játszhat olyan rendszerek megalkotásában, amelyek – összehangolt megelőző intézkedésekkel, egy átlátható és kötelező érvényű szabályozás megalkotásával, s természetesen az ezt megszegőknek kilátásba helyezett szankciókkal – biztosítják a hatékonyabb információáramlást és a nemzetek közti együttműködést. A bizottság – szorosan együttműködve a pénzintézetekkel, a tagállamok törvényhozóival és szabályozó testületeivel valamint a fogyasztói érdekvédelmi szervezetekkel – a cselekvési tervet abból a megfontolásból hozta létre, hogy a bűnmegelőzés „koherensen és globálisan” valósuljon meg.
Frits Bolkestein, az EU belső piaci biztosa erről így vélekedett: „A bankkártyák hamisítása, illetve az ezekkel elkövetett csalások mindannyiunkat érintenek. Ez idáig az ellenlépéseink csak a egy-egy ország piacára összpontosítottak, de a határokon átnyúló csalások elszaporodása sürgős európai, sőt világméretű cselekvésre ösztönöz. Ez a mostani cselekvési terv a hatékonyabb nemzetközi együttműködés keretét adja. A bűnözők körében ma már mindennapos a legfejlettebb technikák alkalmazása. Számtalan alkalommal adták tanúbizonyságát annak, hogy a rendszerben meglévő, akár egyetlen gyenge láncszemet is képesek – saját érdekükben – kihasználni.”
A cselekvési tervet a kártyaiparággal, a nemzeti hatóságokkal, a kereskedőkkel, a hálózati operátorokkal és a fogyasztói csoportokkal folytatott konzultációkat követően fogalmazták meg és a végrehajtása 2003 végéig fog tartani, amikor is a bizottság beszámol az elért eredményekről és meghatározza az esetlegesen szükséges további intézkedések körét.
A terv középpontjában – mint már említettük – a hatékonyabb együttműködés előmozdítása áll: a Bizottság ennek érdekében egy szakértői csoportot állít fel az EU keretein belül, és olyan mechanizmusokat vezet be, amelyek rendszeres tapasztalatcserét tesznek lehetővé az országos, illetve uniós fizetési rendszerek felelősei, a bankok, a bankszövetségek, a kártyagyártók, az Europol, az Interpol, a hatóságok, a jogi intézmények, a kereskedők, a fogyasztók és a hálózati operátorok között.
Öt fő területen kívánnak cselekedni. Ezek: a technológiai újítások, az információcsere hatékonyabbá tétele, egy oktatási program és a hozzá kapcsolódó tananyag összeállítása, specifikus intézkedések a csalások megelőzésére és végül az EU-n kívüli országokkal folytatott együttműködés bővítése.
Ami a konkrét intézkedéseket illeti, a tervek között szerepel egy minden tagországban hívható, egységes (vagy legalább kártyakibocsátónként minden államban megegyező) telefonszám bevezetése, amelynek feltárcsázásával a felhasználók bejelenthetik kártyájuk elvesztését. Szintén fontos lépés lesz a kártyás csalások megelőzési lehetőségeivel kapcsolatos információcsere feltételeire vonatkozó általános iránymutatásoknak a nemzeti adatvédelmi hatóságokkal együtt történő kidolgozása.
További ötlet egy website beindítása, ahol – az érintett intézményekre mutató linkek mellett – minden, a csalásmegelőzéssel kapcsolatos tudnivaló hozzáférhető lenne. Cél a fizetési módok biztonságát növelő speciális eszközök bevezetése, s annak elérése, hogy a fizetési iparág szereplői és a jogi intézmények megegyezzenek abban, hogy milyen bizonyítékok megléte szükséges a nyomozás megkezdéséhez és a csalások elkövetőinek megbüntetéséhez.
Bár a megelőző intézkedéseket az EU-n belül hozzák, természetesen elkerülendő az is, hogy a bűnözők az EU-n kívüli tevékenységükkel sértsék az unió érdekeit. E célból elő kívánják mozdítani a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködést is.
A. B.
