Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lassan talán túljutunk a gazdasági jogalkotás azon fázisán, amelyen a nálunk fejlettebb országok – igaz, jóval hosszabb idő alatt – már régen átléptek. Elég emlékeztetni az olvasót az angol polgárosodást bemutató Onedin család című filmsorozat egyik epizódjára. A kapzsi tulajdonosok által túlrakott hajók szinte menetrendszerűen süllyedtek el, ezért a parlament törvényt alkotott arról, hogy kötelező felfesteni a hajók oldalára a merülési vonalat. A kamera a dokkban kíséri az öreg kapitányt és a fiatal hajótulajdonost, akinek a járműve oldalán ott lóg kötélen egy matróz és éppen a merülési vonalat festi. „No uram, mostantól nem lehet ám túlrakni a hajót” – szól a kapitány. „Ne is törődjön vele, nincs gond, amíg én döntöm el, hogy hová kerüljön az a vonal” – hangzik a felvetésre adott válasz.
Nálunk is sok olyan törvény született az elmúlt évtizedben, amelyet jószerével már a hatálybalépése előtt módosítani kellett. Szerencséje ezen úttörő korszaknak, hogy a technika lehetővé tette legalább a hatályos joganyag pontos szövegének gyors megismerését. A CD-lemezes jogtárak ugyanis együtt fejlődtek a jogalkotással. A rendszerváltáskori hatályos joganyag elfért három vaskos kötetben, ma több mint kétméternyi hely kellene a polcon. Ennyi információ fér el egy lemezen, és ezt használja is a hazai jogásztársadalom kétharmada (tőlünk nyugatabbra a szakmabeliek egyharmada él e technika adta lehetőséggel).
Mindezeket csak azért hoztam fel, mert egy lap indításakor számba kell venni a körülményeket. A sűrűn születő újabb és újabb jogszabályok mellett nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a hazai jogászok munkája is megszaporodott. Nagyobb lett a gazdasági perek száma és főleg megnőtt azok súlya. Nem ritkák a milliárdos tétek, illetve az olyan viták, amelynek tétje egy-egy tulajdonos további egzisztenciája. Ezért – ha lehet – még nagyobb a jogi képviselők és a döntéseket hozó bírák felelőssége. Véleményt alkotni, illetve döntést hozni pedig gyakran olyan körülmények között kell, amikor is az intézményesítésre hivatott szabályok nem egyértelműek. A helyzetet színezi, hogy a nem is olyan régen meghozott – és valamennyire már megismert szabályokat – újra át kell írni, hogy azok megfeleljenek az uniós normáknak.
Tapasztaljuk, hogy a jogászok – és itt most a tevékenységi terület érdektelen – gyakran találkoznak olyan problémákkal, amelyeket meg kell(ene) vitatniuk másokkal. Ez többnyire a közvetlen kollégákat jelenti, de nem lenne hátrány – már csak a több szem többet lát elve alapján sem –, ha kiszélesedne ez a kör. Részben erre kínál fórumot a lap. Már első számunkban is megtalálhatók olyan írások, amelyek más-más nézőpontból közelítenek ugyanahhoz a problémához. Kis lépésekkel ugyan, de az uniós jogot is közelebb hozzuk az olvasóhoz. Nem a jogforrásokkal kezdjük, hanem olyan gyakorlati kérdésekkel, hogy milyen a könyvvizsgálók felelőssége ott, illetve megkezdjük a cégformák ismertetését is (a szükséges háttér felvázolásával). Célunk az uniós jogalkotás figyelemmel kísérése és jogesetek közlése is.
Az első számot az általunk – illetve szerzőink által – fontosnak tartott problémák feldolgozásával töltöttük meg. Tudjuk, hogy sikerre csak akkor számíthatunk, ha minden olvasónk talál a lapban olyan levezetést, amely valamely őt is érdeklő problémát dolgoz fel. Ezért kérjük a tisztelt Olvasó együttműködését. Észrevételét, cikkét, tanulmányát várja a szerkesztő a saját levelezési címén (nemethgeza@napi.hu), de küldhető levél az impresszumban megtalálható címre és faxszámra is. A lap néhány cikke megtalálható a NAPI Gazdaság online változatában (www.napi.hu, illetve a Gold előfizetők az egész folyóirathoz hozzáférnek az interneten is). Ha vitatkozni akar egy szerző gondolataival, megteheti az online változat Fórum rovatában is.
a szerkesztő
