BUX 139098.17 -0,15 %
OTP 45290 -0,02 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Recenzió

Nehéz fába vágja a fejszéjét az, aki egy-egy problémát úgy akar vázolni, hogy abban valamennyi odavágó szabály visszatükröződjön. József-Polonyi Gábor a biztosítások adó- és elszámolási szabályait foglalta össze a Saldo Rt.-nél most megjelent könyvében. Ehhez 13 jogszabályból, a KSH fogalmi rendszeréből, valamint a bírósági határozatokból kellett „kihüvelyeznie" a szabályokat. Nagy előnye a műnek, hogy minden egyes részénél előbb a szabályozás logikáját vázolja fel, adott esetben megemlítve azt is, hogy mi az, ami „kilóg" a sorból. Ezt követően kezdi csak el a szabályok ismertetését, amit mindig az adott logikai ponthoz illeszt hozzá, tehát nem egy esetben különböző törvények részletszabályai kerülnek így egymás mellé.

2001. március 7. szerda, 11:34

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A könyv az alapvető biztosítási fogalmak rövid, de világos és szakszerű számbavételével kezdődik. A cikkben szereplő üzleti biztosítások értelemszerűen nem a vállalkozások által kötött biztosításokat jelentik, hanem azokat, amelyeket biztosítótársaságok üzleti alapon kötnek. A mű felépítése nem a különféle biztosítási ágazatok (életbiztosítások és nem életbiztosítások) szerint történt, hanem az adózásra vonatkozó törvények sorrendjében. Így került első helyre a személyi jövedelemadó, de mint szóba került már, a csomópontokban mindig utal a szerző az egyéb adótörvényekben megfogalmazott szabályokra. Továbbra is a személyi jövedelemadónál maradva, a díjfizetés áll az első helyen, vagyis melyek azok a biztosítások, amelyeknek a díja adómentes, illetve melyek után jár adókedvezmény; végül pedig az adókötelesek következnek. A következő a biztosító kifizetéseinek szja-törvénybeli kezelése. A szerző a következő változatokat vázolta fel: adómentes jövedelem; kamatjövedelem (aminek ez idő szerint 0 százalék az adókulcsa, de a biztosítóknak kezelniük kell az adókulcsot, mivel az állam dönthet úgy, hogy adókötelessé teszi ezt a típusú kamatot); az egyéb jövedelem, illetve az egyösszegű biztosítói kifizetés, majd végül az egyéni vállalkozói bevétel. A biztosító kifizetése attól is függ, hogy milyen pénzt juttat az ügyfelének. Másként alakul ugyanis az adózás, ha a maradékjog alapján történik a kifizetés, mint ha a kedvezményezett kapja meg az életbiztosítás összegét. Ezt a fejezetet egy szemléletes ábra zárja, amely három nagy „osztatban" mutatja be a szövegben vázolt szabályokat. A felosztás a következő: a díjfizetéssel kapcsolatos szabályok, a biztosítási konstrukció, illetve a biztosító szolgáltatása.
A szerző – aki az ÁB-Aegon költségvetési kapcsolatokért felelős igazgatója – külön foglalkozik az üzleti biztosítások társadalombiztosítási járulékaival, továbbá a szakképzési hozzájárulással való kapcsolattal, illetve számviteli problémákkal is. Az utolsó három fejezet a társasági adó- és az áfatörvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény szabályait elemzi. A díjfizetéshez, illetve a biztosító szolgáltatásához kapcsolódó kötelezettségeket egy sokoldalas táblába foglalta össze a könyv végén a szerző.
N. G.
Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., Budapest 2001, 180 pp, 2400 Ft

Németh Géza
Németh Géza

Ez is érdekelhet