Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A KJK-KERSZÖV EU-sorozatában jelent meg több szerző együttes munkájaként az Európai társasági jog című kiadvány. „Magyarország jövőjét alapvetően meghatározza az Európai Unióhoz fűződő kapcsolata. Kiadványunk célja, hogy a gazdasági élet legalapvetőbb, társasági jogi területén mutassuk be az európai szabályozást, a tagállamok és a Közösség vonatkozásában” – e szavakkal ajánlják a szerzők a könyvet az olvasók figyelmébe. A könyv tíz fejezete megpróbálja az alapoktól a részletekig bemutatni azt a jogterületet, amelyet uniós társasági jognak nevezünk.
Az első fejezetben a letelepedés szabadságán túl a társaságokat érintő egyéb szabadságokról, valamint a társaságok személyes jogának problematikájáról esik részletesen szó. Ezek alapos megértése nélkül ugyanis nehézségekbe ütközne az uniós társasági jog konkrét szabályainak, valamint a bíróság döntéseinek értelmezése. A témával kapcsolatos három nagy nemzetközi jogi dokumentum is elemzésre kerül, így a Római Szerződés és a jogharmonizáció jogi alapja, a Hágai Egyezmény és az Európai Közösségek Egyezménye a társaságok kölcsönös elismeréséről. A második fejezetben megismerkedhet az olvasó a francia, az angol, a német társasági jogi modellekkel, mint főbb európai típusokkal. Ez nyújthat fogódzót az uniós jogi szabályozás megértéséhez, hiszen abban a fő tagállami szabályok formálódtak – egymással kölcsönhatásba lépve – újra. „Az Európai Közösség joga és a tagállamok nemzeti joga nagyon szoros szimbiózisban áll egymással. A jogharmonizáció feltételezi a nemzeti jogok, illetőleg az egyes jogrendszerek összehasonlítását, annak feltérképezését, hogy a különböző rendszerek az azonos jogi problémára milyen megoldásokat alkalmaztak és a különböző módszerek közül melyik vagy melyek kombinációja szolgálja a leghatékonyabb jogközelítést.”
A harmadik fejezetben már az uniós társasági jogi szabályokat tárgyalja a könyv. A Római Szerződés alapján a tagállamokra rótt harmonizációs kötelezettség irányelvekben manifesztálódik, a rendeletekben pedig a közösségi jogon alapuló társasági formákat keltik életre. Ilyen az Európai Gazdasági Érdekcsoport – mint már létező forma – és az Európai Részvénytársaság, amely még csak tervezet formájában létezik. Ebből a fejezetből az is kiderül, milyen fontosabb tervezetek várnak elfogadásra ezen a jogterületen az unióban. A következő fejezetek logikája a magyar társasági jogot tárgyaló munkákból már ismerős lehet. A társaságok létszakaszai, a döntéshozatali mechanizmus, kisebbség–, és hitelezővédelem, a képviselet problémája mind olyan klasszikus társasági jogi kérdések, amelyeket valamennyi tagállam társasági joga ismer és az unióban harmonizálni kell, vagyis közelíteni kell egymáshoz azokat valamely egységes standard kialakításával. Hogy mindez hogyan sikerült az irányelvek segítségével, kiderül a negyedik, ötödik, hatodik és hetedik fejezetekből.
A nyolcadik fejezet már speciális uniós társasági jogi témával foglalkozik: ez a kis- és középvállalkozások számára biztosított eltérő, kedvezményes, könnyítő szabályok mibenléte, azok indokai és eredményei. A kilencedik fejezet a versenyjog társasági jogi aspektusaival foglalkozik, hiszen az uniós társasági jogba ez is beletartozik. A konszernjog alapvető fontossággal bír napjaink valamennyi fejlett országában, így az Európai Közösség gazdaságpolitikájában és jogrendszerében is. A konszernjog mára már jól körülhatárolható szabálycsoportot alkot az uniós társasági jogban is, amelynek lényeges szabályait, valamint a még csak tervezet formájában létező szabályokat megismerhetjük ebből a fejezetből.
Végül a könyv – a csatlakozás aktualitásának fényében – a magyar társasági jog harmonizációjának elemzésével fejeződik be. Az elemzés kiterjed más tagállamokkal történő összehasonlításra, a harmonizáció elméleti alapvetéseire, a hiányosságokra és a már teljesített feltétekre egyaránt, amely fontos előrejelzés lehet a szakma művelői számára a várható változásokkal kapcsolatban. Mint e fejezetből kiderül, a magyar társasági jog – amelynek szintén európai gyökerei vannak – alapvetően nyitott az uniós joggal való harmonizálásra. „Az Európai Közösséghez való közeledésünk látványosan felerősíti általában a magyar jog és ezen belül a társasági jog adaptációs jellegét, hiszen a jogharmonizáció bizonyos fokig jogi kötelezettségünkké vált."
K. J.
(KJK-KERSZÖV, 300 Fr/5 oldal, ára 4100 Ft, plusz áfa)
